Soha nem látott pusztítás Törökországban

A szakértők szerint a mostani földrengés példátlan a világon, nemcsak a Török Köztársaság, hanem a világ egy legnagyobb sorscsapásával állunk szemben.

Timár Gábor, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát a földrengés erejéről, keletkezéséről kérdeztük. Kiemelte, hogy a földrengésekhez szokott Törökországban is szokatlanul erős rengés rázta meg az ország középső-déli részét és a török-szír határvidéket. A földrengés energiáját jellemző magnitudó-skálán (régiesen ez a Richter-skála) 7,8-as erősség brutális energiával bírt, ráadásul a földrengést okozó kőzetelmozdulás mindössze 15 kilométer mélyen történt, így a felszíni hatás különösen erős volt.

– Az alapvető ok a lemeztektonika, az a folyamat, amelyet a nagyközönség talán "kontinensvándorlásként" ismer – folytatta a szakember. – Számoljunk: ha egy néhány ezer kilométer széles óceán pár százmillió év alatt nyílik ki mai szélességére, akkor ahhoz évi pár centis mozgás kell. Ez az alapvető ok. Kisázsia térségében az dominál, hogy a dél-délnyugatról ilyen sebességgel lassan érkező afrikai kőzetlemez Kréta-Ciprus vonalában az égei és anatóliai lemezek alá bukik – viszont relatíve gyorsan és az alábukás vonala egyre közelít Afrika partjaihoz. Ez „húzza" délre az Égei-tengert és a szigeteket hordozó kőzetlemezt, az pedig nyugatra a török szárazföldet hordozó anatóliai lemezt. Mind pár centit mozdul évente. Ha bármi miatt a mozgás megáll, összeakadnak a kőzetek, a feszültség felhalmozódik, és egy hirtelen törés után, általában már ismert vonalak mentén egyszerre "pótolja" sok év vagy évtized mozgását, 2-3 perc alatt. Ez a földrengés. Ez történt most a Kelet-Anatóliai törésvonalon.

Hozzátette: a mostaninál 30-40-szer kisebb energiafelszabadulással járó rengések e vonal mentén viszonylag gyakoriak, utoljára 3 éve volt ilyen, a mostanihoz képest kisebb, de Magyarországon így is ismeretlen nagyságú rengés erre. Ekkorát, mint a hétfő hajnali, viszont e vonal mentén soha nem észleltek, és a történeti feljegyzésekből sem derül ki hasonló erejű rengés. Sok százéves erőd károsodott Gaziantepben: feltehető, hogy amióta azt mai formájára építették, nem volt ekkora földmozgás ott.

Utórengésekre még sokáig számítani lehet – tudtuk meg. Olyanok, amelyek nálunk 20-30 évente fordulnak elő, még napokig lesznek. Naponta több is, és az újabb „nagy" sem zárható ki ilyenkor. Hetekig lesz műszerekkel mérhető aktivitás, miközben a törésvonal aktív, és "saját jogon" is lehetnek újabb rengések.

Kérdésünkre, hogy Magyarországon volt-e ilyen vagy ezt megközelítő mértékű rengés, a válasz egyértelmű: nem. A legnagyobb magyarországi földrengést 1763-ban Komáromban észlelték, a becsült magnitudója 6,5-ös lehetett. A felszabaduló energiák különbsége a mostani törökországihoz képest körülbelül ötvenszeres.

Fotó: Hunor Mentőcsapat