Koronavírus: szigorítások várhatóak Ausztria keleti felén, húsvétkor megáll az élet Németországban (Frissítve: visszavonták a húsvéti zárást)

Mindez azért szükséges, mert Ausztriában túlterheltek az intenzív osztályok (a szerdai adatok szerint 436 beteget ápoltak intenzív osztályon, ez a teljes kapacitás 46,9 - Magyarországon 1423-an voltak ugyanekkor lélegeztetőgépen) és az ország keleti részén emelkedik a fertőzöttekszáma. A hírportál szerint az egyezség hajnali fél háromkor született meg, a részleteket szerda esti jelenti be a minisztérium, addig további egyztetéseket. Johanna Mikl-Leitner alsó-ausztriai, Michael Ludwig bécsi Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományi főnökökkel szakértők ismertették meg a rövid- és középtávú prognózisukat,  emiatt minden valószínűség szerint 2-3 hetes szigorítások várnak az érintett tartományokra -  de ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg. 

Az már korábban eldőlt, hogy az eddigi szabályok maradnak érvényben, még a kerthelyiségek nyitása is lekerült a napirendről. A krone.at megemlítette, hogy Németországban épp a hét elején döntöttek a szigorítások mellett.

Németország április 18-áig fenntartja a szigorú korlátozásokat 

Frissítés: visszavonták a zárást

Merkel: be kell ismerni és ki kell javítani a védekezésben elkövetett hibákat

Be kell ismerni és ki kell javítani az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) járványa elleni védekezésben elkövetett hibákat - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben, bejelentve, hogy mégsem rendelnek el teljes zárlatot a húsvéti ünnepek napjaira. A kancellár kiemelte, hogy egyedül őt terheli a felelősség a húsvéti járványügyi zárlat ügyében, és vállalja is ezt a felelősséget a sok tisztázatlan jogi és szervezési kérdés miatt hibás döntésért.
   
"Ez a hiba kizárólag és egyedül az én hibám" - mondta Angela Merkel a hivatalában tett rendkívüli sajtónyilatkozatában.
   
Kifejtette, hogy mindenképpen fel kell tartóztatni a koronavírus-járvány harmadik hullámát, de húsvétig nem lehet kellőképpen elrendezni például a zárlat napjaira járó fizetés kérdését.
   
A döntés visszavonása tovább növeli a bizonytalanságot, amiért "bocsánatot kérek a polgároktól" - mondta Angela Merkel.
   
Hangsúlyozta, hogy az ötnapos országos járványügyi zárlat nélkül is van elég eszköz a védekezéshez, legfőképpen az úgynevezett vészfékrendszer, amelyet kiegészítettek új elemekkel, köztük a kijárási tilalom bevezetésének és a maszkviselési kötelezettség kiterjesztésének lehetőségével.
   
A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői kedd hajnalban állapodtak meg arról, hogy az április 1-jétől 5-ig tartó időszakra országos zárlatot rendelnek el a SARS-CoV-2 brit mutációjának feltartóztatására.
   
A húsvéti zárlat gondolatát ellenzéki pártoktól gazdasági érdekképviseletekig széles körben bírálták.
   
Kedd óta tovább erősödött a járvány harmadik hulláma. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint 24 óra alatt 15 813 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem húszszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 13 435-höz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 690 523 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.
   
A vírus által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 248 halálesetet jegyeztek fel, így 75 212-re emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma.
   
A vészféknek nevezett rendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén március elején felfüggesztett korlátozásokat azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan - egymás után három nap - száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.
   
Az RKI adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten már vasárnap átlépte a 100-as határértéket, és szerda reggel 108,14-en állt.

Korábban írtuk

A szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői kedd hajnalban állapodtak meg arról, hogy az április 1-jétől 5-ig tartó időszakra országos zárlatot rendelnek el a SARS-CoV-2 brit mutációjának feltartóztatására.

A német vezetők megállapodtak, hogy legalább április 18-áig fenntartják az országban a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő korlátozásokat, és a húsvéti ünnepekre további szigorításokat vezetnek be, hogy megfékezhessék a fertőzések erősödő hullámát.
Angela Merkel kancellár és a szövetségi tartományok vezetői 11 órányi egyeztetés után, kedd hajnalban jutottak megállapodásra arról, hogy miként folytassák a világjárvány elleni küzdelmet.

Egyezségük értelmében az idei húsvét április 1-jétől 5-éig tartó hosszú hétvégéjén gyakorlatilag leállítják a magán- és közéletet, az élelmiszerboltok is csak szombatra nyithatnak majd ki. Az embereket az ötnapos ünnep teljes idejére otthonmaradásra szólítják fel - áll a német vezetők közleményében.

Németország "nagyon-nagyon súlyos" helyzetben van, mert az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) úgynevezett brit mutációja, a B.1.1.7 jelzésű változat elindított egy "új járványt".

Ez a vírusváltozat "sokkal halálosabb, jóval fertőzőképesebb és hosszabb ideig fertőzőképes", ezért másként kell védekezni - fejtette ki Angela Merkel, aláhúzva, hogy "nemkonvencionális" megoldásokat is alkalmazni kell.
    
Ilyen megoldás az #OtthonMaradunk (#WirBleibenZuHause) mottóval meghirdetett húsvéti országos akció, amelynek célja az új járványhullám megtörése - tette hozzá a kancellár.


 A szövetségi kormány és az úgynevezett miniszterelnöki konferencia (MPK) - a járványügyi védekezésért felelős tartományi kormányfők egyeztető testülete - online tanácskozását heves viták miatt többször meg kellett szakítani. A nézetek egy sor kérdésben ütköztek. A kevéssé fertőzött, és jelentős idegenforgalmi szektort működtető északi, tengerparti tartományok vezetői például könnyítéseket igyekeztek elérni, hogy a tavaszi szünetre ismét fogadhassanak vendégeket. Azzal érveltek, hogy kellőképpen visszaszorították már a vírust, és technológiai fejlesztéseik révén meg tudják oldani a turisták elszállásolását a fertőzésveszéllyel járó érintkezések számottevő emelkedése nélkül.

A kancellár és a 16 tartományi kormányfő körében végül az összes ügyben az a nézet érvényesült, hogy az új járványhullám megfékezése minden egyéb érdek fölé való.

Így a megbeszélés eredményeit rögzítő dokumentumban kiemelték, hogy a napi új regisztrált fertőződések számában tapasztalható exponenciális, robbanásszerű növekedés miatt következetesen alkalmazni kell az úgynevezett vészfék rendszert, amelyről a legutóbbi, március elején tartott tanácskozáson állapodtak meg.
    
A rendszer lényege, hogy vissza kell állítani a második hullám enyhülése révén a hónap elején felfüggesztett korlátozásokat azokban a tartományokban, járásokban vagy városokban, amelyekben tartósan - egymás után három nap - száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.
    
Ezt a rendszert új elemekkel is ki kell egészíteni, például kijárási korlátozásokkal és a maszkviselési kötelezettség kiterjesztésével - áll a kedd hajnali megállapodásban.
    
A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten vasárnap átlépte a 100-as határértéket, és kedd reggel már 108,10-en állt.
    
A megelőző 24 órában 7485 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez bő harmincszázalékos növekedés az egy héttel korábbi 5480-hoz képest. Az új regisztrált fertőződésekkel együtt 2 674 710 ember szervezetében mutatták ki a SARS-CoV-2-t.
    
A vírus által okozott betegséggel (Covid-19) összefüggésben egy nap alatt 250 halálesetet jegyeztek fel. Ez ugyancsak emelkedés az egy héttel korábbi 238-hoz képest. Az új halálesetekkel 74 964-re emelkedett a járvány németországi áldozatainak száma. (MTI)