Zöld és digitális Európa épül

A program több, mint helyreállítási terv: soha vissza nem térő alkalom, hogy megerősödve kerüljünk ki a világjárványból, átalakítsuk gazdaságainkat, lehetőségeket és munkahelyeket teremtsünk, valamint olyan hellyé tegyük Európát, ahol szívesen élünk – áll az Európai Bizottság tájékoztatójában. Ambiciózus cél, elképesztő pénzügyi kerettel: a 807 milliárd eurós (283 ezer(!) milliárd forintos) program gerincét a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) adja, melynek keretében a tagállamok között 383 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást osztanak ki, illetve kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget biztosítanak egy 386 milliárdos keretből.

Röviden összefoglalva, a cél, hogy Európa zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb legyen a pandémia utáni világban. Fontos szabály, hogy a fejlesztéseknek összhangban kell lenniük az unió hosszú távú és stratégiai célkitűzéseivel, amelyek közül a legfontosabbak a klímavédelem és a digitális átállás. A tagállamoktól azt várják, hogy a pénzek közel 38 százalékát környezetvédelmi és fenntarthatósági beruházásokra, 20 százalékát pedig a digitalizációra költsék. Hogy ez tényleg megtörténjen, a korábbi brüsszeli támogatási gyakorlattal ellentétben pedig most minden országnak pontosan meg kell határoznia a források beérkezése előtt, hogy mire mennyit költenének. A támogatások 70 százalékát 2022 végéig, 30 százalékát pedig 2023 végéig kell lekötni.

Magyarország a helyreállítási alapból 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és közel tízmilliárd eurós, kedvezmény hitel felvételére jogosult. A kormányzat egyelőre az előbbivel, a 2500 milliárd forintot kitevő vissza nem térítendő támogatás felvételével tervez, ennek az elköltésére már összeállított és leadott egy hatéves projekttervet. Ha meggondolná magát az állam, a hitelfelvételre 2023-ig van lehetősége.

A magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi rendszer további fejlesztése, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése, valamint az oktatási rendszerek átfogó fejlesztése, ideértve a felsőoktatást, a közoktatást, a szakképzést és a felnőttképzést. Erre a két területre a pénzügyi keret 25, illetve 20,4 százalékát fordítják. A további források a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre jutnak.

A kormány arra számít, hogy az egyeztetések és az uniós döntéshozatali eljárás lebonyolítása után, Magyarország augusztusban megkapja a helyreállítási terv jóváhagyását. Június végén az Európai Bizottság már folyósított 800 millió eurót tizenhat, elfogadott stratégiával rendelkező országnak, célzottan zöld és digitális fejlesztések megvalósítására az alapból.

Az önkormányzatokat segítették volna

Az Európai Bizottság megkívánta, hogy a tervek úgy készüljenek, hogy legyen róluk társadalmi konzultáció, vagyis az állami szereplők mellett a civil szervezetek és az önkormányzatok is véleményezzék a koncepciókat. A kormány ennek csak formailag tett eleget a vádak szerint, a tervekhez lehetett ugyan észrevételt fűzni, de ezekre érdemben nem reagáltak.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint Magyarország történelmi esélyt baltáz el, ha rosszul használja fel a 6000 milliárd forintos uniós forrást. Karácsony Gergely, a szervezet társelnöke szerint hiba, hogy a kormány csak a 2500 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást akarja felvenni, amikor a 3500 milliárdos, kedvezményes hitel sokkal jobb feltételekkel vehető fel, mint a kínai vagy orosz kölcsönök. 

Karácsony hangsúlyozta, míg a kormány betonba és vasba önti, valamint szerinte klientúraépítésre használja az uniós forrásokat, addig ők az emberekhez igyekeznek eljuttatni ezeket a pénzeket, és ebben az önkormányzatok nagy segítséget jelentenek számukra. A főpolgármester kifejtette, tervük négy pillérre épül.

Ezek közül a társadalmi szolidaritás megerősítése a legfontosabb, szociális és egészségügyi intézkedésekre a források 45 százalékát, 2705 milliárdot fordítanának, az éghajlatváltozással szembeni fellépésre fordítanák a második legnagyobb összeget, 2070 milliárd forintot, emellett a digitalizáció megerősítésére 725 milliárd forintot, a gazdaság talpra állítására pedig 500 milliárd forintot szánnak.

A főpolgármester példaként említette, hogy a lakhatási körülmények fejlesztésére több mint 1000 milliárd forintot, a gyermekszegénység felszámolására 695 milliárd forintot, az álláskeresési járadék kiterjesztésére pedig 135 milliárd forintot költenének.