STOP! Veszélyben az állatvédelem

Ne feledjük, az állatmenhelyek eddig sem voltak könnyű helyzetben: mindenkori fő bevételi forrásuk az szja-ból felajánlott 1%, valamint az esetleges adományok. Ingyen állatnak nincs becsülete – fogalmazott Vigh Andrea, a Fekete István Állatvédő Egyesület menhelyének vezetője –, így minden örökbefogadásnál van egy jelképes összeg, amit elkérünk a cicákért, kutyusokért. Ami ebből a három forrásból bejön, az nagyon kevés: az állatok befogása, szállítása, az orvosi költségek, az etetés és a megfelelően berendezett szállás rengeteg pénzbe kerül.

Fix állami támogatás nincsen, a kiírt pályázatok gyakran forráshiány miatt nem realizálódnak. Az önkénteseink emberfeletti munkát végeznek, hiszen nem csak cicasimogatásból és kutyasétáltatásból áll a menhelyi feladat: az állatok befogása, szállítása, a menhely takarítása, karbantartása, etetés, egészségügyi ellátás, és még sorolhatnám, mi mindent kell elvégezni. – Egy éve próbálunk megfelelő, fix embert találni a feladatra, de ez, ilyen anyagi feltételekkel, kilátástalannak tűnik – hangsúlyozta a szakember.

A benzinár-növekedés (hiszen az üzemanyagot ők is hatósági áron vásárolják) egyszerűen azt jelenti egy ilyen menhely számára, hogy alaposan meg kell gondolniuk, milyen hívásra mennek ki, hogyan szervezik meg az állatok szállítását. A bérleti díj emelkedése mellett az áram drágulása jelenti az egyik legnagyobb problémát: az infrás kutyaházak, a betegszoba, a temperáló fűtés működése a jelenlegi áramdíjjal 2 millió forint költséget is jelenthet egy téli hónapban. Korábban húsadományokat is kaptak egy húsüzemtől, mely jelentősen megkönnyítette az állatok élelmezését: az 5-6 hűtőszekrény üzemeltetése, az étel tárolása is veszélybe került.

Az anyagiak mellett fizikai határok is nehezítik az állatvédők dolgát: – Örök probléma, hogy az emberek általában kölyökmacskát vagy -kutyát akarnak tőlünk hazavinni: így, amíg nem gazdisodnak a menhelyi, idősebb állatok, egyszerűen nincs hely az újak befogadására.

– Az ideiglenes befogadók száma, ahogy az önkénteseké is, fogyóban van: nekik is drágulnak a számlák, a benzin, sokszor több munkahelyen teljesítenek, hogy biztonságban tudhassák családjukat. Sok diák segít nekünk a nyári szünetben, az iskolakezdéssel ez megszűnik.

Jelen pillanatban csak a telepen lévő állatokért tudunk felelősséget vállani, akkor is, ha ezt néha nehezen értik meg az emberek, és talált vagy „feleslegessé vált” állatok ügyében keresik az egyesületet.

Andrea elmondta, hogy Szombathelyen az országos átlaghoz képest sokkal kevesebb kidobott, kóbor állat él, talán szerepe van ebben az egyesület 15 éves munkájának is: fontosnak tartják, hogy különböző rendezvényeken, közösségi oldalakon való jelenlétükkel minél több emberhez jussanak el azok az információk, melyek birtokában javulhat a helyzet, amely egyik-napról a másikra megoldódni nem tud. Egyetlen lehetőség, hogy a felelős állatartás fogalmát és kritériumait minél szélesebb körben megismerjék az emberek: nem lehet elégszer hangsúlyozni az ivartalanítás fontosságát. Tévhit, hogy az állat egészsége érdekében egyszer szülnie kell életében, ahogy az is, hogy a macskák szabad állatok, így hagyni kell, hogy a városban kódorogjanak.

A felelőtlen, hanyag hozzáálláson való változtatás már nagy lépés lenne, nem nehéz belátni: ha nincs szaporulat, kevesebb az utcára dobott, elkóborolt állat, s nem utolsósorban kevesebb a macskákra különösen jellemző fertőző betegségek terjedése: az ő szűrésük és karanténozásuk rengeteg munkát jelent az állatvédő egyesület munkatársai számára.

A menhelyről ivartalanítási kötelezettséggel fogadható örökbe állat, ha idősebb, a műtéten menhelyi élete során átesik, sőt, az egyesület segít a kóbor kolóniák felszámolásában, ivartalanításában is.

A Fekete István Állatvédő Egyesület munkatársaival és négylábú segítőikkel legközelebb a Savaria Karneválon találkozhatunk augusztus 27-én és 28-án a Borostyánkő Áruháznál lévő zöldterületen.

Tar Patrícia
Fotó: Nagy Jácint