Lengyel választás: Orbán barátja nyert, de az ellenzék alakíthat kormányt

Rekord részvétellel zajlottak a lengyel országgyűlési választások, az országban a rendszerváltás óta nem szavaztak annyian, nagyjából 19.7 millióan, mint vasárnap.  

A szavazatok 99.97 százalékos feldolgozottsága után  a Szejmbe öt párt, vagy pártszövetség kerül, így alakult a sorrend:  

• Jog és Igazságosság (PiS): 35,39%
• Polgári Koalíció (PO): 30,69%
• Harmadik Út (TD): 14,40%
• Baloldal (Lewica): 8,61%
• Konföderáció: 7,16%

Képviselői helyek a Szejmben (alsóház):

• PiS: 196
• PO: 158
• Harmadik Út: 61
• Lewica (Baloldal): 30
• Konföderáció: 15

A szavazás keretében a felsőház (szenátus) 100 tagját is megválasztották.

A szenátusi választáson a PO, a Lewica (Baloldal) és a Harmadik Út közös jelöltekről állapodott meg. A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választották.

• Az ellenzéknek 67,
• a PiS pártnak 33 

mandátuma lesz a felsőházban a végeredmények szerint. 

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök már korábban kijelentette, hogy a győztes pártot fogja elsőként felkérni kormányalakításra, erre az eredmények hivatalos bejelentését követően 14 napja lesz a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosságnak, amelynek még a várakozáson alul szereplő szélsőjobboldali Konföderációval (7.16%) együtt sem lenne meg a 231 fős többsége a 460 fős lengyel Szejmben. 

A jobboldali-liberális Polgári Koalíciónak, a vállakozók által támogatott, centrista-kereszténydemokrata Harmadik Útnak, és a nők szavazataival a parlament alsóházába került Lewicának (Baloldal) viszont együtt kényelmes többsége lehet, ami az európai politikából visszatérő Donald Tusk nagy győzelmét jelentheti Orbán Viktor korábbi szövetségese, Jarosław Kaczyński felett. 

A jobboldali, konzervatív PiS vidéken és a Kelet-lengyel régiókban szerepelt kiemelkedően, legfőbb támogatói az 50 év felettiek voltak. Az ellenzéki pártok bázisai a nagyvárosok, továbbá a német határ menti területek - hét nyugat-lengyel vajdaságban szerepelt legjobban a PO -, szavazóik pedig a fiatalabb, iskolázottabb generáció tagjai közül kerültek ki. 

Tusk egyik fő kampányígérete, hogy hazahozza Brüsszelből a lengyel igazságügy reformja miatt az unió által befagyasztott euró milliárdokat, és helyreállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Kaczyński szerint Tusk Berlin és Brüsszel bábja. 

A meccs azonban nincs végleg lejátszva, mert a PiS-ből indult, 2025-ig, mandátuma lejártáig hatalomon lévő köztársasági elnök, Andrzej Duda még törhet borsot Donald Tusk orra alá. 

Lengyelország félprezidenciális rendszerként működik, Andrzej Duda, a PiS által jelölt államfőnek komoly jogkörei vannak: a Szejm és a szenátus által megszavazott törvények nagy többségét megvétózhatja, vagy továbbküldheti a szintén PiS-által jelölt bírákkal feltöltött alkotmánybíróságra. 

Az elnöki vétót csak egy legalább 60 százalékos parlamenti többség tudná felülírni, ez azonban biztosan nem lesz meg a Tusk-vezette tömbnek. 

Ami a magyar-lengyel kapcsolatok várható alakulását illeti, Mitrovits Miklós polinista a g7.hu-nek nyilatkozva arra számít, hogy a háborúval kapcsolatos magyar különutasság miatt lényegében már másfél éve V3-re redukált visegrádi együttműködés a szlovák és a lengyel kormányalakítás után tovább gyengül, és az uniós jogállamisági kötelezettségszegési eljárásban nagyon gyorsan felbomolhat a kvázi lengyel-magyar szövetség.

Donald Tusknak, aki a Fidesz tagsága idején volt az Európai Néppárt elnöke, kimondottan rossz a kapcsolata Orbán Viktorral. A magyar kormánypárt a lengyel választások után így előnytelenebb helyzetbe kerül az uniós döntéshozatalban: „vétószövetség” helyett az új lengyel kormányfővel kimondottan rossz lesz a viszonya, hívja fel a figyelmet a lengyel választásról írt elemzésében a g7.hu. 

Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali-konzervatív pártja nyolc év után adhatja át a hatalmat 

Fotók: Skynews