Joe Biden lesz a transzatlanti világ megmentője?

A 2020-as amerikai választás biztosan kiemelt helyen fog virítani majd a történelemkönyvekben. A elektori rendszer és a levélszavazatok lassú feldolgozása miatt Donald Trump kezdeti vezetése ellenére, közel négy nappal az urnazárás után Joe Bident hirdették ki az USA következő, 46-ik elnökének. A 78 éves politikus és 56 éves éves alelnöke, Kamala Harris 306 elektori szavazatot szerzett, egy hajszállal többet a 270-es győzelmi határnál. Ezért Donald Trump jogászcsapata választási csalásra hivatkozva a bíróságon akarja megtámadni az eredményt. Bárhogy is történt: szoros verseny volt, egy végletekig polarizált országban.

Miszlivetz Ferenc szociológus is ennek a megosztottságnak az okaira és következményeire hívta fel a figyelmet. „Az amerikai öntudat szempontjából ez egy döntően fontos állomás. Az USA nemcsak a világ egyik vezető hatalma volt az elmúlt 50-80 évben, de egy olyan kulturális s társadalmi modellt is képviselt, ami példaként szolgált a nyugati világnak. Az elmúlt években ez a szerep megcsömörlött, ahogy a transzatlanti kapcsolatok is” – mondta el a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója.

Hozzátette: „Ez rengeteg embert töltött el kétségbeeséssel és rengetegen – 75 millióan – gondolják úgy, hogy Bidennel máshogy fognak menni ezek után a dolgok. Azonban másik 70 millió viszont a mostani elnökre szavazott. Ez is bizonyítja, hogy mennyire megosztott társadalommal van dolgunk. Annyira, hogy az amerikaiak sem nagyon tudják most meghatározni, hogy mit is jelent amerikainak lenni.”

Székely Klára, az ELTE SEK adjunktusa egészen más nehézségekről is beszélt; a Joe Bidenre váró kompromisszumokról és hátráltató tényezőkről.

„A Biden-kormánynak meglesz az a nehézsége, hogy nem nyerték túl magukat, hiszen igen kicsiny különbséggel sikerült megszerezniük az elnökséget és a Képviselőházban is teret veszítve nyertek a demokraták, a Szenátusról nem is beszélve” – nyilatkozta a politológus. “Ez azt fogja eredményezni, hogy újra és újra csatákat kell vívni a törvényhozásban és sok más területen is, hogy a demokraták elképzelései megvalósuljanak. Ez nem lesz egy nagyon sikeres és nagyon-nagyon gyors változásokat hozó kormányzás.” – vélekedett.

Folytatta: “Direkt nem Bident mondom, hanem a kormányzatot, mert nem csak az ő személyének a feladata lesz megvívnia a politikai csatákat. Az új alelnök asszony, Kamala Harris munkájára is érdemes lesz odafigyelni a következő években.”

Mit hozhat Magyarország és Európa számára az elnökváltás? Miszlivetz lát sanszot arra, hogy az amerikai-európai kapcsolatok megerősödhetnek. Véleménye szerint az Európai Unió és a NATO jövőjének szempontjából is lényeges, hogy újra szorosabb transzatlanti szövetség működjön – ez Magyarország és a V4-ek szempontjából is fontos szerinte. Székely Klárával egyetértettek abban, hogy Biden a zöldpolitikára is nagyobb hangsúlyt fog fektetni.

A politológus rávilágított: “Az az általános tapasztalat, hogy a demokraták jobban képben vannak Európát illetően, mint a republikánusok. Jobban ismerik az európai politikai viszonyokat. Azt gondolom, hogy erőteljesebben fognak együttműködésre törekedni az Európai Unióval, mint azt a Trump-kormányzat tette. Megvan rá az esély, hogy összességében a Biden adminisztráció sikeresebb lesz külpolitikában, mint belpolitikában.”

Cs.A.

Miszlivetz Ferenc és Székely Klára 27:30-tól láthatóak az adásban:

Székely Klárával az elnökválasztás előtt is latolgattuk az esélyeket a Szombathelyi Televízió stúdiójában. Nézze vissza adásunkat.