A járványügyi helyzetről nem rendelkezik a munkajog, rugalmasságra van szükség

Járványügyi helyzetről nem rendelkezik a munkajog, éppen ezért az általános szabályok érvényesek. A rendkívüli időszakban azonban a munkáltatók és a munkavállalók részéről is rugalmasságra van szükség. Az élet nem állhat meg, a vállalkozások többségénél most is folyik a munka. A dolgozók egészségének védelme és a termelés fenntartása érdekében többszintű óvintézkedések bevezetésére van szükség. Fontos, hogy lehetőleg mindenre kiterjedő intézkedési terv készüljön, amely az alkalmazottak számára érthető utasításokat ad. Az Operatív Törzs ajánlásait figyelembe véve lemondták a rendezvényeket, leállították az üzleti utakat, a telephelyre idegenek nem léphetnek be, a beszállítókra pedig különleges rendszabályok vonatkoznak. A munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Így például, a külföldről hazatérő munkavállalót két hétig távolmaradásra utasítják. Fontos, hogy csupán félelemből nem tagadhatja meg a dolgozó a munkavégzést.

Börzsönyiné Kiricsi Szilvia ügyvéd elmondta, hogy betegszabadságra valóban nem mehet egészen addig a munkavállaló, míg a háziorvosa meg nem állapítja, hogy keresőképtelen, magyarán beteg. Ha a keresőképtelenséget megállapítja a háziorvos, akkor két eset lehet, ha a 15 napos évi betegszabadsága eltelt, utána pedig táppénz igénybevételére lesz jogosult, ha a 15 nap alatt nem gyógyulna fel. Ha nem áll elő keresőképtelenség, erről nem ad igazolást a háziorvos, és kifejezetten a munkáltató utasította arra, hogy maradjon távol a munkahelyétől, akkor ez igazolt távollétnek minősül, és ennek az anyagi konzekvenciáit a munkáltatónak kell viselnie, magyarul állásidőre vonatkozó munkabér illeti meg őt.

Már Magyarországon is egyre többen kényszerülnek karanténba, mert fertőzött személlyel találkozhattak, ilyenkor munkabér nem jár a keresőképtelenné váló dolgozónak, de mégsem marad ellátatlan.

Az ügyvéd hozzátette, ha karantén alatt azt értjük, hogy egészségügyi zárlatot ír elő a hatóság egy határozattal, akkor az társadalombiztosítási következményt von maga után, aminek nyilván munkajogi kihatása is van. Ez azt jelenti, hogy táppénzre lesz jogosult a munkavállaló, ekkor már kikerül a munkáltató kompetenciájából, és a társadalombiztosítási szerv fogja finanszírozni az ő ellátását. 

Az iskolák és az óvodák, a bölcsődék bezárása komoly feladat elé állította a családokat. Mivel a koronavírus-járvány legfőbb veszélyeztetettjei az idősek, így a gyerekek felügyeletét nem szabad a nagyszülőkre bízni. Emiatt sok esetben a szülők kénytelenek szabadságot kérni.

 Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a a Munka Törvénykönyve szerinti alapszabadsággal, 20 nappal, és az ehhez tartozó pótnapokkal rendelkezünk munkavállalóként, amiből 7 napot tudunk saját magunk beosztani, és kérni a munkáltatót, hogy mikor szeretnénk kivenni. A többivel a munkáltató rendelkezik. Ha szigorúan veszi a rendelkezést, akkor az igénybevétel előtt 15 nappal jelezni kéne a munkáltatónak, hogy szabadságra kívánunk menni. Ez vélhetően változik, és a munkáltató engedélyezni fogja a szabadságot. Erre az időszakra, ha a gyermek nem beteg, akkor táppénz nem illeti meg a munkavállalót.

A koronavírus-járvány valószínűleg számos kérdést tartogat még a munkajog szempontjából. Annál is inkább, mert ilyen világméretű problémára eddig nem volt példa.

Fotó: Nagy Jácint