Zseniális hang, olasz életöröm, izgalmas életút: Romeo Dell'Amico születésnapját ünnepelték

Romeo Dell'Amico születésnapját ünnepelni telt meg vasárnap este a Jézus Szíve Templom: az előadott dalokat a művész önéletrajzi emlékei szőtték össze. Rommy 1959-től énekel, a kortársak még jól emlékeznek a nagy sikerű Nautilusra, amelyik Vas megye első sikeres popegyüttese volt. 1963-ban – Zorán mögött – a második helyzettje lett a Ki mit tud?-nak, 65-től pedig Rommy művésznéven már Olaszországban építi karrierjét az olasz nagykövet fia.

A születésnapi koncerten elhangzott nyitódal az első, 68-as kislemezét idézte fel: egy torinói jazzklubban – ahol lehetett "jamelni", improvizálni – szólította meg egy úr, ami lemezszerződést hozott a római RCA-nál. Innen aztán nem volt megállás: 1971-ben a szicíliai származású Sinatra éppen olasz rokonait látogatta meg, mellesleg fellépett a toszkán tengerpart egy szórakozóhelyén. A My way olaszul és angolul hangzott el a kettejük közös előadásában – és természetesen vasárnap este a születésnapi koncerten is.

A Jézus Szíve Templomot megtöltötték a barátok, rajongók

Rommy fellépett Tom Jonesszal is, és Charles Aznavourral turnézott egész Olaszországban. Kiadott 4 kislemezt és 32 nagylemezt, melyek a mai napig kaphatóak. És ezt a fantasztikus múltat megidézték a dalok: minden idők legismertebbje, a Sole mio, majd a Con Te Partiró, a Granada. Az Ave Maria és a Halleluja a közelgő adventi időszak hangulatát is elhozták, a közönség vastapssal jutalmazta érte.

Nápolyi dalok, olasz dallamok töltötték be a Jézus Szíve Templomot

A 18 évesen Olaszországba költöző Rommy 2013-ban tért végleg haza, Magyarországra – a Bánk bán opera Hazám, hazám dala után mindenki megértette, miért. Az est, szülinaphoz illően, vidáman ért véget: a Funiculi, funiculát már együtt énekelte vele a közönség, a búcsú az Arrivederci Roma volt. Grazia mille! Köszönöm szépen! – köszönt el közönségétől a művész, akivel a szombathelyiek az utóbbi időben a karneválokon, az Isis Big Banddel közös fellépéseken találkozhattak. Pedig többször is hallgatnánk: mert szükség van igényes művészetre, tehetséges művészekre, na meg az olaszos életörömre – gyógyítaná kelet-közép-európai szorongásunkat.

TP

Fotó:Nagy Jácint