km/óra
  2020.10.22., csütörtök  •  Előd napja
Szabó Tibor: Számunkra a haza az anyaország volt

Szabó Tibor: Számunkra a haza az anyaország volt

Szabó Tibor Jászai-díjas színművész ötvenévesen, 2008-ban települt át Erdélyből az anyaországba feleségével, pályatársával, Bálint Évával. Mindkettejüket a Weöres Sándor Színház alapítói között tartjuk számon. 2012-től magyar állampolgárok. Szabó Tibort a kisebbségi létezésről kérdeztük. 

– Huszonöt évesen jártam először Magyarországon… Erősen magyar érzelmű családba születtem, a szüleim értelemszerűen magyar iskolába járattak, így a magyarságtudat már gyermekként belém ivódott. Másfél éves koromig a szilágysági Kárásztelken éltünk, onnan kerültünk el – a Szatmárnémeti és Nagyvárad között fekvő – Nagykárolyba, egy mezei kisvárosba. Ott jártam az iskoláimat egészen az érettségiig. Apám a mezőgazdaságban dolgozott traktorosként, anyám a háztartást vezette. A család első generációs értelmiségije vagyok. Négyen voltunk testvérek, sajnos, az egyik húgom már nem él. Apám egyetlen fizetéséből szűkösen éltünk. Krumplit ettünk krumplival, sokféleképpen elkészítve, hiszen leleményes az ember. Így nem is utáltuk meg.
A magyar televíziót néztük, és amikor eldurvult a Ceausescu-rendszer, az ottani románok is azt nézték. (A román tévében naponta kétórás adás volt, abból másfél óra Ceausescu látogatásairól, beszédeiről szólt.) Nyilván sokan vágytak némi kulturális élményre, minimum egy jó filmre. 

– Gyerekkoromban mindenki beszélt a városban magyarul, a románok is. Sőt, ha az utcánkba költözött egy román család, a gyereknek hamar meg kellett tanulnia magyarul, hogy ha játszótársakat szerettek volna. Akkoriban a város lakosságának nyolcvan százaléka magyar volt, ma úgy fele-fele lehet az arány. Sajnos. A mindenkori román kormány száz éve következetesen románosít. A kommunista rendszer nagy iparosítása idején az új gyárakba román munkásokat hoztak Moldvából, Havasalföldről. Minket több száz kilométerre vittek katonának, s román ajkúakat hoztak a magyar vidékek laktanyáiba, újabban pedig ortodox kolostorokat és templomokat építenek a magyar többségű helyekre. 


– Anyai nagyszüleim – akik még a Trianon előtti Magyarországon születtek, őket is magyar állampolgárként kebelezte be, ragadta el Románia – szintén Nagykárolyba költöztek, mert mint korábbi nagygazdákat kisemmizték őket, lesöpörték a padlásukat. Egyszerűen már nem tudtak megélni a falujukban. Nagyapám egészen a haláláig őrzött egy régi, piros-fehér-zöld zászlót fönt a padláson, a nagy liszttároló egyik rejtett zugában. Ott volt a magyar nemzetiszínű lobogó. Meg a szívük is… Mikor meghaltak, nagynénémék sebtében adták el a házat, ráadásul románoknak, úgyhogy csak sejtésem van, hogy mi lehetett a sorsa a megtalált magyar zászlónak… Akkoriban nem tartózkodtam otthon, így elmulasztottam kimenekíteni azt az ereklyét. 
Apám kétszer vagy háromszor járt az anyaországban, de csak Mátészalkáig jutott, ahol a testvérbátyja élt. Az volt a napi szójárása: „Bezzeg a kis Magyarország!”. Hihetetlenül örült minden magyar sikernek, legyen az tudomány, kultúra, színház, sport. Folyamatosan könnybe lábadt szemmel emlegette Magyarországot, amikor az szóba került. Úgy halt meg, hogy soha nem látta Budapestet. Édesanyám velünk lakik Szombathelyen, ő is megkapta, pontosabban ő visszakapta a II. világháború során szerzett és utána elveszített magyar állampolgárságát. 


– A XXI. században, lehet, kicsit furcsán hangzik, s meg is ütközhetnek néhányan, ha azt mondom, hogy mi nem tekintettük Romániát a hazánknak. Számunkra a hazát mindig Magyarország jelentette. Odaát „csak” a szülőföldünk van, és volt egy lakóhelyünk, ahol éltünk, léteztünk. Abban a körben, amelyben én mozogtam, a döntő többség így gondolkodott. És mindannyian ide vágytunk. Ha nem is véglegesen, de idejönni, egy kicsit itthon lenni. Soha nem felejtem el, hogy a nyolcvanas években, amikor eldurvult az egész ottani helyzet, fölmásztunk Nagykároly legmagasabb épületének a tetejére, s onnan kémleltük a messzeséget, fürkésztük a tőlünk nyolc kilométerre lévő magyar határt. Hátha átlátunk a túloldalra. Ha szemmel nem is, de a lelkünkkel egészen biztosan átláttunk. 
                                                                         

Szenkovits Péter 

kapcsolódó cikkek
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Akár egy modern népmese, úgy kezdődött a történet, Gál László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára (későbbi főigazgatója) 1990 körül Erdélyben, Homoród környékén elakadt az autójával. Székelyudvarhelyi hokiedző mentette ki szorult helyzetéből, a véletlen találkozásból pedig barátság lett.
kapcsolódó cikkek
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Akár egy modern népmese, úgy kezdődött a történet, Gál László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára (későbbi főigazgatója) 1990 körül Erdélyben, Homoród környékén elakadt az autójával. Székelyudvarhelyi hokiedző mentette ki szorult helyzetéből, a véletlen találkozásból pedig barátság lett.
Savaria Fórum 29. évfolyam 38. szám - 2020.10.16.
Savaria Fórum 29. évfolyam 38. szám - 2020.10.16.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
Gazdátlan betegek, ellátási zavarok várhatók
Elfogadhatatlan az orvosok és egészségügyi dolgozók számára a jogviszonyról szóló törvény. A kivezénylés, a választási kötelezettség állami- és magánellátás között lehetetlen helyzetbe hozza az orvosokat, a szakdolgozók jelentős részét, és ez által a betegeket is. Megkérdeztük egy orvos véleményét a témáról, aki negyven éve praktizál egy nyugat-magyarországi kórházban.
Operatív törzs: korlátozás nélkül lehet menni vásárolni Ausztriába, hazatérés után azonban karantén jár
Az egy hónapja életbe lépett járványügyi készültségi időszak során 1542 rendőri intézkedésre volt szükség a védelmi intézkedések megszegése miatt - mondta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs ügyeleti központjának vezetőhelyettese szerdán online sajtótájékoztatón.
Az orvosok többlépcsős béremeléséről döntött a parlament
Az orvosok jelentős mértékű, jövőre induló, többlépcsős béremeléséről döntött kedden az Országgyűlés.
Megduplázzák az orvosok bérét, kivezetik a hálapénzt
Elfogadta a kormány a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által előterjesztett, soha korábban nem látott méretű béremelést tartalmazó javaslatot, és a hálapénz kivezetéséről is megállapodás született.
Az ápolók is igazságos béremelést kérnek
További jelentős béremelést kérnek a kormánytól a szakápolók is – írta közleményében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK).
legfrissebbek
Felújítják a gencsapáti vasúti átjárót
Elhajtott a baleset okozója a 84-esen, frontális karambolt előzött meg a Renault vezetője
Áttért a szemközti sávba egy jármű hajnalban a 84-es főúton. A szemből érkező Renault vezetője mentette, ami menthető és a padkára kormányozta az autóját, de így is ütköztek. Az okozó megállás nélkül elhajtott.
Megújul a város egyik emblematikus épülete
Várhatóan 2023-ra megújul a Megyeháza. A Modern Városok Program keretében 2,2 milliárd forintot fordítanak a város emblematikus épületének rekonstrukciójára. A kiemelt beruházás kivitelezése 2021 második felében indulhat.
Hátrányos helyzetű, tehetséges gyermekeket támogat az önkormányzat
Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a határozatával egyetértett a Szent Márton Esélyegyenlőségi Támogatási Program bevezetésével, ennek a segítségével kíván támogatást nyújtani a tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek számára. A támogatni kívánt célcsoport a tehetséges, szociálisan rászorult, általános iskola 5. évfolyamába lépő gyermekek, olvasható a város honlapján.
OVSZ: félszáznál több helyen várnak véradókat országszerte
Országszerte több mint 50 helyszínen szerveznek véradást, a helyszínek és időpontok az ovsz.hu és a veradas.hu oldalon követhetők - közölte az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) véradásszervezője csütörtökön az M1 aktuális csatornán.