km/óra
  2021.06.25., péntek  •  Vilmos napja
Szabó Tibor: Számunkra a haza az anyaország volt

Szabó Tibor: Számunkra a haza az anyaország volt

Szabó Tibor Jászai-díjas színművész ötvenévesen, 2008-ban települt át Erdélyből az anyaországba feleségével, pályatársával, Bálint Évával. Mindkettejüket a Weöres Sándor Színház alapítói között tartjuk számon. 2012-től magyar állampolgárok. Szabó Tibort a kisebbségi létezésről kérdeztük. 

– Huszonöt évesen jártam először Magyarországon… Erősen magyar érzelmű családba születtem, a szüleim értelemszerűen magyar iskolába járattak, így a magyarságtudat már gyermekként belém ivódott. Másfél éves koromig a szilágysági Kárásztelken éltünk, onnan kerültünk el – a Szatmárnémeti és Nagyvárad között fekvő – Nagykárolyba, egy mezei kisvárosba. Ott jártam az iskoláimat egészen az érettségiig. Apám a mezőgazdaságban dolgozott traktorosként, anyám a háztartást vezette. A család első generációs értelmiségije vagyok. Négyen voltunk testvérek, sajnos, az egyik húgom már nem él. Apám egyetlen fizetéséből szűkösen éltünk. Krumplit ettünk krumplival, sokféleképpen elkészítve, hiszen leleményes az ember. Így nem is utáltuk meg.
A magyar televíziót néztük, és amikor eldurvult a Ceausescu-rendszer, az ottani románok is azt nézték. (A román tévében naponta kétórás adás volt, abból másfél óra Ceausescu látogatásairól, beszédeiről szólt.) Nyilván sokan vágytak némi kulturális élményre, minimum egy jó filmre. 

– Gyerekkoromban mindenki beszélt a városban magyarul, a románok is. Sőt, ha az utcánkba költözött egy román család, a gyereknek hamar meg kellett tanulnia magyarul, hogy ha játszótársakat szerettek volna. Akkoriban a város lakosságának nyolcvan százaléka magyar volt, ma úgy fele-fele lehet az arány. Sajnos. A mindenkori román kormány száz éve következetesen románosít. A kommunista rendszer nagy iparosítása idején az új gyárakba román munkásokat hoztak Moldvából, Havasalföldről. Minket több száz kilométerre vittek katonának, s román ajkúakat hoztak a magyar vidékek laktanyáiba, újabban pedig ortodox kolostorokat és templomokat építenek a magyar többségű helyekre. 


– Anyai nagyszüleim – akik még a Trianon előtti Magyarországon születtek, őket is magyar állampolgárként kebelezte be, ragadta el Románia – szintén Nagykárolyba költöztek, mert mint korábbi nagygazdákat kisemmizték őket, lesöpörték a padlásukat. Egyszerűen már nem tudtak megélni a falujukban. Nagyapám egészen a haláláig őrzött egy régi, piros-fehér-zöld zászlót fönt a padláson, a nagy liszttároló egyik rejtett zugában. Ott volt a magyar nemzetiszínű lobogó. Meg a szívük is… Mikor meghaltak, nagynénémék sebtében adták el a házat, ráadásul románoknak, úgyhogy csak sejtésem van, hogy mi lehetett a sorsa a megtalált magyar zászlónak… Akkoriban nem tartózkodtam otthon, így elmulasztottam kimenekíteni azt az ereklyét. 
Apám kétszer vagy háromszor járt az anyaországban, de csak Mátészalkáig jutott, ahol a testvérbátyja élt. Az volt a napi szójárása: „Bezzeg a kis Magyarország!”. Hihetetlenül örült minden magyar sikernek, legyen az tudomány, kultúra, színház, sport. Folyamatosan könnybe lábadt szemmel emlegette Magyarországot, amikor az szóba került. Úgy halt meg, hogy soha nem látta Budapestet. Édesanyám velünk lakik Szombathelyen, ő is megkapta, pontosabban ő visszakapta a II. világháború során szerzett és utána elveszített magyar állampolgárságát. 


– A XXI. században, lehet, kicsit furcsán hangzik, s meg is ütközhetnek néhányan, ha azt mondom, hogy mi nem tekintettük Romániát a hazánknak. Számunkra a hazát mindig Magyarország jelentette. Odaát „csak” a szülőföldünk van, és volt egy lakóhelyünk, ahol éltünk, léteztünk. Abban a körben, amelyben én mozogtam, a döntő többség így gondolkodott. És mindannyian ide vágytunk. Ha nem is véglegesen, de idejönni, egy kicsit itthon lenni. Soha nem felejtem el, hogy a nyolcvanas években, amikor eldurvult az egész ottani helyzet, fölmásztunk Nagykároly legmagasabb épületének a tetejére, s onnan kémleltük a messzeséget, fürkésztük a tőlünk nyolc kilométerre lévő magyar határt. Hátha átlátunk a túloldalra. Ha szemmel nem is, de a lelkünkkel egészen biztosan átláttunk. 
                                                                         

Szenkovits Péter 

kapcsolódó cikkek
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Akár egy modern népmese, úgy kezdődött a történet, Gál László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára (későbbi főigazgatója) 1990 körül Erdélyben, Homoród környékén elakadt az autójával. Székelyudvarhelyi hokiedző mentette ki szorult helyzetéből, a véletlen találkozásból pedig barátság lett.
kapcsolódó cikkek
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Székelyudvarhelytől Szombathelyig és vissza
Akár egy modern népmese, úgy kezdődött a történet, Gál László, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára (későbbi főigazgatója) 1990 körül Erdélyben, Homoród környékén elakadt az autójával. Székelyudvarhelyi hokiedző mentette ki szorult helyzetéből, a véletlen találkozásból pedig barátság lett.
Savaria Fórum 30. évfolyam 23. szám - 2021.06.18.
Savaria Fórum 30. évfolyam 23. szám - 2021.06.18.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
16 éves lányt követett a szombathelyi vasútállomástól azért, hogy megerőszakolja
A Szombathelyi Járási Ügyészség szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat azzal az erőszakos többszörös visszaeső, letartóztatásban lévő férfival szemben, aki azért követte a kiskorú sértettet Szombathelyen, 2020 szeptemberének egyik estéjén, hogy erőszakkal szexuális cselekményt végezzen vele, közölte a Vas Megyei Főügyészség.
Nem kell maszk a belső terekben
A kormányinfón újabb járványszabályok lazítását jelentették be.
Időjárás: két zivatarcella is mozog a nyugati határszélen, Ausztriában többféle leszakadt az ég
Steiermark és Alsó-Ausztria keleti részén alakultak zivatarok hétfő délután, írják osztrák meteorológiai híroldalak. A felhők Magyarország felé tartanak, az még kérdéses, hoznak-e csapadékot.
Futsal: esélyt sem adott a Berettyóújfalunak, bajnok a Haladás
A szombathelyi alakulat története első bajnoki címét szerezte, emellett pedig első csapatként tudott bajnokságot nyerni a Haladás 102 éves fennállása óta.
11. alkalommal düböröghet az AlteRába
Idén – egy év kihagyás után – ismét megrendezik az ország legnagyobb kerti partiját, az AlteRába Fesztivált július 13-tól 17-ig Körmenden, a Rába Szabadidőközpontban. Hegedüs Lászlóval, Hegével a szervezés nehézségeiről, az érvényes jogszabályokról és a bizakodásról beszélgettünk.
legfrissebbek
Csaknem 29 fokosra melegedett a Balaton
Az Afrika felől érkező forró levegő hatására 28,9 Celsius-fokosra melegedett csütörtökre a Balaton vize - tájékoztatta a siófoki obszervatórium vezetője az MTI-t.
Tornádó pusztított Dél-Morvaországban - halottak, több tucatnyi sérült, hatalmas anyagi károk
Jégesővel kísért tornádó pusztított csütörtök este Dél-Morvaországban, legalább 150 ember megsérült és hatalmas anyagi károk keletkeztek - jelentette a közszolgálati cseh hírtelevízió (CT24). "A tornádó emberéleteket is követelt, de az áldozatok számát egyelőre nem tudjuk pontosítani" - közölte Hedvika Kropácková, a dél-morvaországi mentőszolgálat szóvivője.
Nem volt új fertőzött Vasban, Magyarországon 66 beteget regisztráltak, nyolcan meghaltak
66 az új fertőzött, elhunyt 8 beteg - közölte a koronavirus.gov.hu. A koronavírusosok száma a megyében továbbra is 23.592.
Viharokkal érkezik meg az enyhülés
Pénteken megérkezik a hidegfront, ami kisöpri a kánikulát az országból. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szerint a napos időt a déli órákig kevesebb, délutántól egyre több felhő zavarja.
Ford ütött el egy kerékpárját toló férfit a 8-as főúton, Körmenden
Az idős férfi a kerékpárját tolva szeretett volna átkelni a 8-as főúton, Körmend belterületén, amikor a Szentgotthárd felé tartó osztrák rendszámú Ford elütötte.