km/óra
  2024.04.26., péntek  •  Ervin napja
Marosfalvi Antal: toleranciára, befogadásra, megértésre tanít a másság

Marosfalvi Antal: toleranciára, befogadásra, megértésre tanít a másság

„A festő élete – mint mindenkié – történetek sorozata. Életem soha nem volt üres, témáim életemből erednek, műveim életem részei”, vallja Marosfalvi Antal (1931) a munkásságát reprezentáló, Mestereim dicsérete című kötetben.

 

A Szülőföld Könyvkiadó gondozásában napvilágot látott könyvet nagy érdeklődés közepette hétfőn mutatták be a Szombathelyi Képtárban. Az emberként és művészként egyaránt kivételes szombathelyi festőművész-restaurátor, Marosfalvi Antal az életművét felvillantó csudaszép kötetében ekként vall: „Az önálló festői pálya és a restaurátori szolgálat boldogítóan egészíti ki egymást; amit az egyikről tanulok, hasznos a másikban. De ami még fontosabb: toleranciára, befogadásra, megértésre tanít a másság, a másé iránt. Ugyanakkor arra a meggyőződésre jutottam, hogy egyetlen út van számomra: kerülni, ami divat, mert uniformizál, meg kell őrizni a saját arculatot, még ha nem jegyeznek a felkapottak között, akkor is. A másik nagy szenvedélyem, az utazás is arról győzött meg, hogy a kiállítótermekben ragályként burjánzó gegparádé unalmas, már szinte arctalan. Arra törekszem, maradjak én.”


A képtári kötetpremieren számosan méltatták Marosfalvi Antalt, illetve könyvét. A hódolatukat kifejtők – méltán magasztaló – értékeléseiből nyújtunk át csokorra valót: „Köztiszteletben álló művész. Rendkívül szerény, aki kivívja környezete csodálatát. A kötet döbbenetes erejű kordokumentum.” (Majthényi László, megyei közgyűlési elnök) „Sokoldalú. Ő valóban kreatív. Életműve koncepciózus; tudatos és mégis érzelmes. A könyv bárhol megállná a helyét.” (Torjay Valter festőművész, művészettörténész)  „Nála a művészet szolgálat. Nem ’csak’ (oltár)képeket, hanem plasztikákat, szobrokat is restaurál. Precízen. Az anyagot mi adjuk, az élő munkát ő. Nagy tiszteletnek örvend körünkben is; az egyik alapítónk és a leghűségesebb tagunk.” (Balogh Péter, a Rumi Rajki Műpártoló Kör elnöke) „Láthattam itt a Képtárban, miként ’születik meg’ a keze alatt Szent Hedvig alakja. Büszke vagyok rá, hogy alkotás közben kikérte a véleményemet.” (Cebula Anna képtárigazgató, művészettörténész) „Továbbra is hordjál zöld ágat a szívedben, legyen mire szállnia annak az énekes madárnak!” (Marosfalvi Antalt e kínai mondással köszöntötte prof. Dr. Lőrincz Zoltán egyetemi tanár, művészettörténész) „Igazi ’marosfalvis’, szép könyv. Változatos, jó anyaggal. Ha karácsony lenne, azt mondanám: minden fa alatt ott lenne a helye!” (Koltai János tördelőszerkesztő, a kötet „formába öntője”)  „Saját restaurátori tevékenységét így jellemezi Marosfalvi Antal: ’Talán a legfontosabb, hogy mások pusztuló műveit segítettem át a jövő számára’. A széleskörű érdeklődésként szerzett benyomásokat, tapasztalatokat úgy tárolta az emlékezete, hogy szükség esetén a mindennapjaiban is könnyen alkalmazta.” (Gál József helytörténész)  „A szőllősi templom felszentelésekor örömmel vettem észre, hogy végre valaki nem törékeny, lányos kisfiúként ábrázolta Szent Imrét, hanem életkorának megfelelő, tettre kész fiatalként.” (Schauermann János plébános, Szent Márton plébánia)


Marosfalvi Antalnak a „Nyulas-Szent Márton” alkotása kapcsán a tisztelendő a továbbiakban azt is felidézte, miként értette meg annak igazi, lelki üzenetét: „Az üldöző kutya a gonoszt, a menekülő nyúl pedig az ember lelkét jelképezi, ami az egyháznál, vagyis Krisztusnál talál menedéket. Talán nem is sejtette a művész úr, hogy a húsvéti nyulat is rehabilitálta e festményben. Hittanórán, a negyedikes hittanosok, a nyulas történet ábrázolása mellett, mindig megkapják azt a feladatot, hogy keressék s nézzék meg ezt a különös ábrázolást a szőllősi templomban. Ennek a képnek a másolatai váltak idén zarándok-ajándékká, amit azok a Szent Márton nevét viselő települések kaptak meg, amelyeket a Martinus Egyesület meglátogatott. Köszönjük, hogy egy más, nem a megszokott optikából láttatja Isten barátait, a szenteket! Ezek az ábrázolások mély kapcsolatról árulkodnak a szentek és a művész úr között. Kíváncsi lennék, hogyan ábrázolná Boldog Carlo Acutist (az „internet védőszentje”, 2006-ban, tizenöt évesen hunyt el; szp), Szent II. János Pált, vagy a tegnap boldoggá avatott I. János Pál pápát?”  

 

„Meggyőződésem, hogy minden technikai újítás ellenére – amelyek természetesen tágítják az alkotói lehetőségek határait – az emberi alkotásnak meg kell őriznie az emberi jegyeket.”
Marosfalvi Antal

 

Szenkovits Péter
Fotó: Nagy Jácint

címkék
Savaria Fórum 33. évfolyam 15. szám - 2024.04.19.
Savaria Fórum 33. évfolyam 15. szám - 2024.04.19.
Beszállsz? A Savaria Fórummal egy cabriót nyerhetsz!
tematikus oldalak