Utca és kollégium is viseli a nevét – De ki is volt Hollán Ernő, Szombathely híres szülöttje?

Hollán Ernő 200 éve, 1824. január 12-én született Szombathelyen, ez alkalomból pedig több eseményt is rendeznek a városban. Az első állomás a Berzsenyi Dániel Könyvtár volt szerdán késő délután, ahol megnyílt egy kamarakiállítás az első emeleti hírlapolvasóban – melyet 2024. február 3-ig lehet megtekinteni –, majd a földszinti előadóteremben előadást tartott dr. Nemes József egyetemi docens.

Elévülhetetlen érdemek

Ám előtte még dr. Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató köszöntötte a résztvevőket, ez volt ugyanis az év első rendezvénye a könyvtárban. Majd Szombathely Megyei Jogú Városa képviseletében Putz Attila önkormányzati képviselő, a kulturális bizottság elnöke mondott rövid beszédet.

„Ünnepeljük Szombathely szülöttjét, Hollán Ernőt és egyben emlékezünk életére, szakmai, politikai múltjára és tisztelgünk munkássága előtt. 200 éve született városunkban, Szombathelyen, de akkor még senki sem tudta, amit mi most tudunk: hogy a régió és az országunk jövője is megpecsételődött. (…) Élete és munkássága során elévülhetetlen érdemeket szerzett számunkra, és ezek még ma is hatással vannak ránk” – mondta a képviselő, hozzátéve, mindannyiunk számára példaképként szolgálhat az az őszinte elkötelezettség, melyet Hollán Ernő mutatott a szakma és a hazája iránt.

Putz Attila városi képviselő, a háttérben dr. Nemes József egyetemi docens

Majd következett az előadás, melynek rövid felvezetőjében dr. Nemes József először is köszönetet mondott a könyvtárnak, majd maga is elismerte, hogy az emberek általában nincsenek tisztában Szombathely híres szülöttjeinek életével. Így van ez Hollán Ernő esetében is, pedig nehéz 60 percben összefoglalni az életét –, hozzátesszük, hogy nem is sikerült, bőven túlléptük az előadásra szánt időt, de nem tűnt úgy, hogy ez bárkit is zavart volna a jelenlévők közül.

Az osztályelső, a főhadnagy és a hadmérnök

A Hollán család eredetileg Zalaegerszegről származik, az első gyermekek is még itt születtek, Ernő viszont már Szombathelyen, ezt bizonyítja anyakönyve is. Apja, Hollán József orvos volt, anyja, Hohl Johanna „háztartásbeli”.

Az elemi iskolát és a gimnáziumot Szombathelyen végezte, majd 1839-ben beiratkozott a bécsi Műszaki Katonai Akadémiára. A régi iskolai naplókból kiderül, hogy osztályelső volt, ez pedig nem volt másként az akadémián sem, ahol az volt a hagyomány, hogy az osztályelsőről nevezik el az osztályt, így az övé a Hollán nevet kapta – tudtuk meg.

Nemes megjegyezte, hogy bár mindig sok embert felvettek az akadémiára, hogy lehessen válogatni, de a legtöbben lemorzsolódtak. Komoly műszaki ismeret kellett ugyanis a katonasághoz, ezért nagyon kevesen végezték el az akadémiát, így kevés képzett hadmérnök is volt Magyarországon.

Hollán azonban egy volt közülük, így katonai karrierje is szépen ívelt felfelé: 1844-ben alhadnagy, 1847-ben főhadnagy lett a mérnökkari ezredben. Lembergben állomásozott, amikor 1848. június 1-jén századosnak nevezték ki a kassai 9-ik honvéd zászlóaljhoz, majd „Vörössipkásaival” a délvidéki hadszíntérre vezényelték. Fehértemplomnál, majd Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki, katonai pályafutása azonban a világosi fegyverletétel után véget ért.

Sokan kíváncsiak voltak arra, hogy mégis ki is volt Hollán Ernő

A szombathelyi magánmérnök

Visszatért Szombathelyre, majd bebörtönözték. 1852-es szabadulása után magánmérnökként kezdett tevékenykedni: talajjavítással, birtokfelméréssel, alagcsövezéssel kezdett foglalkozni. 1854-ben írta meg „A mértan alapvonalai tudományosan rendszeresítve a magyar felsőbb tanodák használatára alkalmazva” című magyar nyelvű tankönyvet, ami tulajdonképpen az első matekkönyv volt és melyért Marczibányi-díjat kapott a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA).

Fontos szerepe volt a magyarországi vasúthálózat kiépítésének megtervezésében, a Rába folyó szabályozásában és a Sopron-Nagykanizsa vasútvonal létrejöttében is, vázlatait is láthattuk a kivetítőn.

Beválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé, a díjjal járó összeget pedig felajánlotta az akadémiának. Tagja lett az Akadémia-épület felújításának terveiről döntő bizottságnak és közreműködésével létrehozták a hadtudományi bizottságot is, melynek elnökéül egyhangúlag Hollánt szavazták meg, majd többször is újraválasztották a tisztségre.

A politikus

Az 1850-es évek végétől politikai kérdésekkel is foglalkozni kezdett, sőt politikai pályára is lépett: 1865-től az országgyűlés tagja a felsőőri kerület képviselőjeként. Az 1850-es évek végén egyébként két részre szakadt az ország értelmisége: az egyik rész a 47-es, a másik a 48-as alapokra való visszahelyezést akarta. Deák a 48-hoz ragaszkodott, Hollán is ehhez a párthoz tartozott.

Tagja volt a kiegyezést előkészítő 15-ös bizottságnak, majd az alkotmányos kormány kinevezésekor, 1867. március 30-án mint államtitkár lépett a közlekedési minisztériumba. 1870 novemberében honvédelmi államtitkár lett, ám 1872 decemberében visszavonult, de megmaradt képviselőnek.

1881-ben altábornagyi rangot kapott, 1888-ban vonult nyugállományba. Tagja lett a főrendiháznak, ahol a legfontosabb kérdésekben a szabadelvű irányt támogatta.

Dr. Nemes József megpróbálta 60 percbe belesűríteni Hollán életét, de lehetetlen feladatra vállalkozott

Kivételes életpálya

Hollán Ernő életpályájának kivételes útja során tehát nemcsak a hadmérnöki szakmában, de az építészet és mérnöki tudomány terén is kiemelkedő teljesítményeket nyújtott. Ő volt az egyik alapítója és első elnöke a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletnek, ahol szellemi vezetőként és elkötelezett szakemberként is szolgált.

Szoros viszony fűzte Széchenyi Istvánhoz, apa-fiú kapcsolat alakult ki közöttük. Folyamatosan leveleztek, ezek közül sok írás elő is került, melyekből az rajzolódik ki, hogy Széchenyi folyamatosan egyengette Hollán útját.

1900. május 28-án hunyt el Budapesten, akkor már ott élt, hiszen munkásságának utolsó évtizede már Budapesthez kötötte. Koporsóját a vonat vitte a Veszprém megyei Békásig – innen származik felesége –, itt található ugyanis a családi sírkápolna, ahol minden májusban tartanak megemlékezést, 2013 óta pedig emlékfát is ültetnek. Hollán Ernőnek nincs egyeneságú leszármazottja, de másodágról mindig jönnek Hollánok, viszont egyikük sem Magyarországon él.

CzB

Fotó: Bonyhádi Zoltán