Azerbajdzsán megtámadta Hegyi-Karabahot

Az azeri haderő csapásokat mért karabahi célpontokra, többek között a vitatott régió fővárosára, Sztepanakertre. A folyamatosan publikált képek és videók alapján azóta többek között örmény légvédelmi rendszereket is megsemmisítettek.

Az évtizedes geopolitikai konfliktushelyzet hátterének megértéséhez Bendarzsevszkij Antont, külpoitikai szakértőt hívjuk segítségül, akinek fő kutatási területe a poszt-szovjet térség biztonságpolitikája, gazdasági és geopolitikai viszonyai.

Friss elemzésében feleleveníti, hogy Hegyi-Karabah Azerbajdzsán területének a része, de örmények lakják. 1991 után a karabahi háború következményeként Baku elveszítette a kontrollt a terület felett, de Karabah függetlenségét gyakorlatilag senki nem ismerte el. A befagyott konfliktusban Azerbajdzsán 2020-ban vett elégtételt, amikor vereséget mért a Karabahot védő örmény erőkre, a régió pedig onnantól kezdve elvesztette a közvetlen összeköttetést Örményországgal. A terület végleges azeri kontroll alá vételt csak az akkor kötött megállapodás akadályozta meg, amely alapján orosz és török békefenntartók érkeztek Hegyi-Karabahba.

Ebben a törékeny helyzetben lépett ma Azerbajdzsán. 

Ebben a játszmában Örményország Moszkva szövetségese, része Oroszország politikai, gazdasági és katonai integrációinak (Eurázsiai Gazdasági Unió, KBSZSZ, stb.), Azerbajdzsán pedig nem. Jereván az elmúlt években többször is segítséget kért Moszkvától, sőt, még a katonai szövetség, a KBSZSZ fellépését is szorgalmazta a saját védelme érdekében, de mindhiába. Azerbajdzsán fontos szereplővé nőtte ki magát, és Kreml próbál egyensúlyozni a Bakuval való kapcsolataiban, ráadásul Azerbajdzsán mögött van Törökország. Vagyis Moszkva képtelen lett megvédeni egyik szövetségesét, miközben a két ország katonai együttműködése konkrét védelmi garanciákat is tartalmaz.

Az Ukrajnában ragadt, Kína felé kiszolgáltatott Oroszország viszont annyira meggyengítette a pozícióit - lényegében minden téren - hogy Azerbajdzsán már szinte kockázatmentesen folytathatta a terület katonai úton való visszaszerzését.

Még úgy is, hogy a harcok helyszínén jelenleg is orosz békemisszió működik, az orosz katonák továbbra is ott vannak. Minderre néhány óra leforgása alatt a máskor a Nyugattal rendkívül harcias orosz külügy csak annyit tudott reagálni, hogy "jelenleg tárgyalásokat folytatnak, többek között az azeri féllel". 

Azerbajdzsán célja, hogy örmény területen átvezető folyosót hozzon létre. Míg az azerbajdzsáni katonai fenyegetés egy ilyen folyosó kikényszerítésére irányul, Irán ezzel elveszítené történelmi szárazföldi kapcsolatát Örményországgal. Ezt viszont Teherán nem tolerálná... A válság ezen aspektusára már Káncz Csaba geopolitikai szakértő, a Privátbankár újságírója mutat rá írásában. 

Ami a konkrét harci cselekményeket illeti, az azeri védelmi minisztérium azt is közölte, hogy „az örmény fegyveres erők egységei” Hegyi-Karabahban tüzérségi tüzet nyitottak az azerbajdzsáni erőkre Aghdam térségében, amire „megtorló intézkedéssel” válaszoltak. Hozzátették: az orosz békefenntartó kontingens parancsnokságát, valamint a térség nyugalma fölött őrködő török-orosz megfigyelőközpont vezetőségét tájékoztatták a terrorellenes akcióról.

Andranik Shirinyan, a Freedom House örményországi képviselője a Twitteren azt írta, hogy a támadások a kommunikációs infrastruktúrát célozzák. Megszűnt az internet- és a telefon-kapcsolat, a helyi civil lakosság teljesen el van vágva a külvilágtól. Ezt erősíti a Hetq című örmény lap beszámolója is: elmondásuk szerint nem tudnak kapcsolatba lépni a Hegyi-Karabahban élőkkel.

Az azeri védelmi minisztérium SMS-üzeneteket küldött és szórólapokat osztott a helyi lakosságnak, amelyekben a Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő Lachin folyosón létrehozott, állítólagos menedékhelyekre irányítják őket. Egyúttal arra figyelmeztették a civileket, hogy maradjanak távol a katonai létesítményektől, és ne támogassák az örmény fegyveres erőket.

Folyamatosan frissülő infók a konfliktusról az OC Media angolnyelvű oldalán!

 Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök az örményektől megszerzett sisakok között Fotó: HANDOUT/AFP