Furcsa kérdések, avagy lehet-e Kubatov-lista a népszámlálásból?

Az Orbán-kormányoknak nem nagyon sikerül időben megrendezniük a tízévenkénti népszámlálást. 2001-ben az adatfeldolgozást végző cég kiválasztása miatt csúsztak át a következő évbe – mondja Mellár Tamás közgazdász, aki akkor a népszavazást lebonyolító Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.

Húsz éve még több mint negyvenezer kérdezőbiztos csöngetett be a magyarországi lakásokba. Aztán a kézzel kitöltött kérdőíveket (amelyeken csak kevés kifejtő kérdés volt, és sok beikszelendő) beszkennelték, és egy szoftver segítségével nyerték ki belőlük az adatokat. Persze sok kérdőívet személyesen is vissza kellett ellenőrizni.

(...)

A munkáltató fő tevékenységére vonatkozó kérdés után a kérdőív megkér, hogy nevezzem meg a céget, ahol dolgozom. Mi lehet a statisztikai jelentősége a cégnév megadásának egy folyamatosan változó piacon, ahol lehetséges, hogy az adatfeldolgozás idejére már meg is szűnt a munkáltatóm? Hogyan hasznosulhat egy ilyen adat? Hacsak úgy nem, hogy ennek segítségével egy teljesen átpolitizált gazdaságban nemcsak az állami, hanem a piaci szférában is meg lehet nehezíteni bárkinek az elhelyezkedését – támadhat a gondolat az ellenzéki érzelmű polgárban.

Molnár György szerint viszont vállalati kutatásoknál ez fontos információ lehet. A vállalatokról szóló adatok így összeköthetők a dolgozóikkal. „Nem egyénileg, hanem a jellegzetességeiket tekintve, tehát például milyen a végzettségük stb., amiből izgalmas megállapítások születhetnek. Sok olyan kutatás van, amely a cégek eredményét és a munkavállalók összetételét vizsgálja. Például hogy a külföldi, vegyes és magyar tulajdonú cégek között van-e eltérés a munkavállalók összetételét tekintve” – mondja a kutató - a teljes anyag a Szabad Európa oldalán olvasható.