Szombathely.hu
℃
km/óra
2024.04.29., hétfő 
Felmérés: Fejlődés vagy lemaradás?
A januárban napvilágot látott elemzés a 2014 és 2021 közötti időszakot (egy majdnem teljes Fidesz-ciklus és több mint 2 évnyi ellenzéki városvezetés Szombathelyen) öleli fel, és az intézet azt írja róla: „a településindexnek célja nem valamiféle abszolút teljesítménysorrend megállapítása vagy a politikai verseny befolyásolása, hanem az agytröszt által kiemelten fontosnak tartott területekre vonatkozó trendek megragadása és lehetséges fejlesztési irányok kijelölése.” Azt is megfogalmazták, hogy „Magyarország csak úgy válhat sikeresebbé a következő évtizedekben, ha életerős, szabad és cselekvőképes kisközösségekre támaszkodhat” – ez alapjaiban más szemlélet, mint a jelenlegi központosító, a helyhatóságokat folyamatosan gyengítő központi direktíva.
Szombathelyen a fenti szempontokat sikerült figyelmen kívül hagyni, ugyanis az elmúlt hetekben az önkormányzati választásra melegítő helyi kormánypárti erők arra építettek egy kampány előtti kampányt, hogy az elemzés szerint a vasi megyeszékhely rosszul teljesített az időszakban (lásd keretes anyagunkat). Az intézet kérésünkre elküldte azokat a mutatókat, amelyek befolyásolták a város helyezését – a politikai kommunikációt sikerült úgy elindítani, hogy ezek az adatok most először kerülnek nyilvánosságra (lásd keretes anyagunk).
Mit mutat a mutató?
De mi is az a településindex? Az intézet több mint kétezer változó közül válogatott ki vagy állított elő 53 olyan indikátort, amely képes megragadni egy-egy közösség fejlettségének, élhetőségének legfontosabb aspektusait. A jelzőszámok kiválasztásakor az is fontos szempont volt, hogy a releváns adatok legalább nyolc éven keresztül és minden vizsgált településre vonatkozóan rendelkezésre álljanak. Az egyes mutatókat súlyozottan vették figyelembe, 1-es, 2/3-os és 1/3-os arányt kaptak. Hogy ezek a számok mennyire tükröznek bizonyos helyi sajátosságokat, arra nem térhetett ki az elemzés. A nyugati határszélen kifejezetten jellemző, hogy sokan Ausztriában dolgoznak, ők nem feltétlenül az itteni településekre vannak bejelentve, mint ahogy az autóik sem, az adófizetésük pedig nem a magyar rendszerben jelentkezik, hanem az osztrákban.
Jelentős fejlődés
Szombathely a 2014-es listán a hetedik helyen állt Nyíregyházával, Szekszárddal, Péccsel, Szegeddel, Debrecennel és Békéscsabával egy fejlettségi szinten. Győr 3 és Veszprém 5 indexponttal tartott előbbre, Székesfehérvárhoz képest körülbelül 12 egység volt Szombathely hátránya. Hét évvel később Szombathely a 9. pozícióba került a 18 megyeszékhely közül, Szeged, Pécs nagyjából egy-egy ponttal előzte meg, mögötte Kecskemét és Zalaegerszeg tartozott az éllovasokat követő csoporthoz. Székesfehérvár 16,7, Zalaegerszeg 15,5 (de még így sem tudott Szombathely elé kerülni), Kecskemét 14,6, Győr, Debrecen 12-13 indexponttal szedett össze többet. Szombathely többlete 9,49 pont, hasonlóan Veszprémhez és Tatabányához, Pécs mutatói 10, Szegedé 11 ponttal nőttek. Az intézet megállapítása szerint mindegyik megyeszékhely jelentősen fejlődött, átlagosan 10,9 indexpontot javítva 2014-hez képest.
Székesfehérvár fejlődése a legszembetűnőbb, a város nemcsak ipari, hanem több más területen is központnak számít. Az intézet összesítése szerint a város 16,8 pontos előrelépése mögött több ok is meghúzódik: jelentős mértékben növekedett a diplomások aránya (22-ről 25 százalék), emelkedtek az átlagos négyzetméterárak (164 ezerről 475 ezer forint), illetve az ezer főre jutó lakásépítések száma (1,5 után 4,9). A kiemelkedő eredmények miatt az sem vetette vissza Székesfehérvárt, hogy itt nőtt a leggyorsabban a gyermekek és az idősek aránya az aktív korú lakosságra vetítve (48 százalékról 65 százalék) a megyeszékhelyek kategóriájában.
Kecskemét és Zalaegerszeg növekedését így magyarázta az intézet. Egerszegen Jelentősen növekedett például az egy főre vetített alapszolgáltatásokon túli önkormányzati kiadás összege (103 ezerről 283 ezer forint – ami Szombathelyen egyébként 336 ezer), a lakosságtól szelektíven elszállított települési hulladék aránya (8, illetve 33 százalék), illetve az ezer lakosra jutó személygépkocsik (353-ről 467 darab) és az internet-előfizetések száma (326, illetve 418 előfizetés). Kecskeméten a város intenzív fejlődése többek között az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem kiemelkedő növekedéséből (872 ezerről 1,8 millió forint), illetve a lakásépítések és az SZJA-t fizetők számának megugrásából származik, és itt is nőtt személygépkocsik és internet-előfizetések száma.
| Mindenki mondjon le Bár az intézet hangsúlyozta, hogy mindegyik megyeszékhely jelentősen fejlődött, a helyi kormánypárt külön kampányt épített arra, hogy a tanulmány alapján Szombathely lemaradt az említett időszakban, és ez szerintük természetesen a jelenlegi városvezetés hibája. Azt nem hangsúlyozták, hogy a 2014 és 2021 közötti időszak jelentős részében egyébként a Fidesz-KDNP vezette a várost 2014 és 2019 között (2019 februárja és októbere között megfordultak az addigi erőviszonyok, a testületbe került az ellenzék, viszont a polgármester továbbra is dr. Puskás Tivadar maradt.) Megszólalt a fenti ciklus alpolgármestere, Illés Károly (Fidesz-KDNP), aki úgy látta a helyzetet: „mindenképpen az az érzésünk, hogy a környező nagyvárosok, megyeszékhelyek elmentek Szombathely mellett, s mintha Szombathely megragadt volna egy bizonyos szinten. Kicsit talán úgy érezni, mintha egy burokban lennénk, és nem történne semmi olyan jellegű változás a város életében, ami magasabb hozzáadott értéket hozna akár az iparfejlesztés, akár foglalkoztatás területén”. És a Szombathelyre érkező dr. Navracsics Tibor miniszter is hasonlóan nyilatkozott: „az Egyensúly Intézet által készített városfejlettségi rangsor is visszaigazolja, az elmúlt években nem tudott élni ezzel a lehetőséggel a város. Úgy tűnik, hogy Győr és Zalaegerszeg között egy kicsit mintha elveszett volna ez a térség. Mind a térségfejlesztési tervek megfogalmazásában, mind ezeknek a végrehajtásában Szombathely nem volt túl sikeres az elmúlt időszakban.” A legkülönösebb dolgozat a tanulmányt feldolgozó kormánypárti írás volt, ebben arra történt kísérlet, hogy az átlagos megyeszékhelyi fejlődéstől (10,9) elmaradó Szombathelyi mutatót (9,4) olyan súlyos tragédiaként vezessék elő, aminek következtében a teljes városvezetésnek (mivel kettő ciklus is érintett, így értelemszerűen mindkettőnek) nyilvános szeppukut illene elkövetnie. Ilyen kifejezéseket sikerült elhelyezni a feldolgozásban: Rossz tendencia. Kullog mögöttük. Az átlagosnál rosszabbul teljesített. Még mindig nem érte el Székesfehérvár 2014-es mutatóját. Ezek a települések mind-mind jobban fejlődtek. Az utolsók közé kerülhet. Az írásban nem olvashatóak a térségi adatok, így kimaradt az is, hogy a fejlődés egyáltalán nem egyértelmű, más településkategóriában pedig előfordulnak negatív mutatók is – abba bele sem érdemes gondolni, hogy az ottani testületeknek milyen sorsot szán a mondjon le alapvetésen kívül szerző. |
Városok: lassabb növekedés
A városok rangsorában (15 ezer feletti lakosságszám) már nincsen ekkora fejlődés hét év alatt. Az első öt helyezettből háromnak csökkent az indexpontja (Budaörs, Gödöllő, Veresegyház), egy stagnált (Paks), egy esetben pedig nőtt (Biatorbágy 7,9), ám a növekedés nem érte a megyeszékhelyek átlagértékét. Ha legjobban fejlődő városokat nézzük, akkor Komáromnak 6,1 pontos növekedés elég volt a második helyhez, Monor (5,4), Fót (5,1) és Cegléd a további sorrend.
A megyénkből egyetlen település fér bele ebbe a kategóriába, Sárvár gyakorlatilag ugyanazokat a mutatókat érte el településindexben 2014-ben és 2021-ben 45,8, illetve 45,7. Ha kicsit nagyobb körben nézünk szét a régióban, akkor a kép még árnyaltabb lesz. A felmérés szerint Sopron hátrafele ment, nem előre (45,4 az index 2014-ben, 40,9 2021-ben), Nagykanizsán (40,7 – 40,2) és Ajkán (42,9 – 42,3) a helyzet változatlan, Mosonmagyaróvár (45,9 – 39,9), Pápa (41,7 – 38,7), Keszthely (41,1 – 39,8) településindexét is nehéz lenne emelkedőnek definiálni.
| – Fontos tudni, hogy a jobb helyzetben lévő települések a magasabb adóerő-képességük miatt a többlettámogatásokból nem kaptak – Szombathelyen, Székesfehérváron is ez a helyzet – mondta el a felmérés kapcsán dr. Nemény András. – Ugyanezen okból viszont az iparűzési adó után fizetett szolidaritási adó magasabb – vagyis kétszer jártak rosszul a fejlettebb települések. Amikor teljesítményalapon érkezett központi pénz – például az energiatámogatások esetében –, ott viszont jól teljesített Szombathely. Az éttermek csökkenő száma nem kizárólag szombathelyi jelenség, más megyeszékhelyeken is találkozunk ezzel. Ami az orvosok számát illeti, annyi gyermekorvos van Szombathelyen, ahány körzet – köszönhetően annak is, hogy bevezettük az életpályamodellt. Az alapszolgáltatásokon felüli önkormányzati kiadásokat hivatalba lépésünk óta növeljük, magasabb lett a lakbér-, gyógyszertámogatás összege, és szélesebb kör tudja igénybe venni ezeket. De ide tartozik a szén-monoxid-mérők vásárlása, illetve a nyugdíjasoknak és ellátottaknak juttatott 10 ezer forint is – vagyis ezen a területen is előreléptünk. A hulladékszállítás pedig közben állami feladat lett. A polgármester kitért arra is, hogy Lenkai Nóra, a Fidesz polgármester-jelöltje konzultációt indított a város jövőjéről. A most összeállított kérdéssor politikai termék, hasonlóan az országos változatához. Csak egy dologra reflektálnék, a kormánnyal való kapcsolatra: kampányon kívül államtitkári, miniszteri szinten jól tudunk együttműködni különböző ügyek mentén – ezért is érkezett magasabb juttatás energiatámogatásra Szombathelyre, mint a környező megyeszékhelyekre. |
És a többi vasi település
A többi vasi város a kisvárosok, illetve a kistelepülések (5000 fő alatti) kategóriájába tartozik. Hogy egy községnek mi tudja megdobni az indexét, azt két példa jól mutatja. Fonyód jól teljesített a bűncselekmények alacsony számában, valamint a nyilvántartott álláskeresők, az önkormányzati járdák kiépítettsége számában, a diplomások arányában, illetve a lakások átlagos négyzetméterárában. Továbbá tízezer főre 10 vendéglátóhellyel, 47 élelmiszerbolttal és 53 nem élelmiszer-jellegű belkereskedelmi egységgel több jutott 2021-ben, mint 2014-ben – mivel balatoni településről van szó, ezek annyira nem meglepő számok. Berente számos változóban átlag feletti pontszámra tett szert, ráadásul – a BorsodChem Zrt. telephelyének köszönhetően – itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó iparűzési adó.
A vasi kisvárosokra Kőszeg kivételével az indexszám csökkenése jellemző, így idézni tudjuk a szakírót, aki Szombathely kapcsán ekképpen kongatta meg a vészharangot: „ha a fenti fejlődési tendencia marad, s nem változnak a mutatók, e rangsorban néhány éven belül könnyen az utolsók közé kerülhet a település”. A településindexek (2014, ill. 2021): Celldömölk 40,8 – 37,9, Körmend 44,4 – 40,99, Szentgotthárd 42,2 –38,3, Kőszeg 37,8–39.)
Az 5000 fő alatt vasi városoknál jobb a helyzet: Vép (34,7 – 35,5), Őriszentpéter (35,3 – 35,8), Csepreg (33,4 – 35,2) is javított a helyezésén, így van esély arra, hogy nem esnek áldozatul a településindex-csökkenés formájában jelentkező, ám egyelőre csak vizionalizált apokalipszisnek.
| A bűvös számok Pozitívumok (Indikátorok, amelyekben jól teljesített Szombathely).
|
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.
