A magnetit lett az év ásványa, az óriásszarvas pedig az év ősmaradványa

A magnetit az oxidásványok egyik fajtája, majdnem háromnegyed részben vasat tartalmaz. Térségünkben gyakori, innen származik Vas megye elnevezése is. Pődör György mérnök-tanár, ásványgyűjtő az SZTV érdeklődésére elmondta, hogy a vaskeresztesi magnetitek benne vannak az anyakőzetben, ebből peregnek ki. Érdekességük, hogy olyan tökéletes a felületük, hogy nem oxidálódnak. A tiszta vas oxidálódik, ez nem. Évmilliók során ilyen marad.

Fekete, közepesen kemény anyag, oktaéderes kristályokkal. Különlegessége, hogy mágnesezhető. Oroszországban, Magnyitogorszk környékén például 300 ezer milliárd tonna magnetit van a földben, ami megzavarja a repülők, hajók navigációs rendszerét.

A magnetit a gipszkristályt és a porcelángyártásban használatos kaolinitet győzte le a szavazáson. Hatodik alkalommal választottak év ősmaradványát: a három jelölt közül az óriásszarvas, azaz a megaloceros giganteus nyert. 400 ezer éve a pleisztocénban jelent meg, egész Észak-Eurázsiát benépesítette. Számos hazai lelőhelye ismert.

Pődör György hozzátette, hogy a jégkorszak idején még az emberekkel találkozott, az ember vadászott rá. Lapátszerű szarvai két-két és fél méter fesztávúak voltak. Maga az állat marmagassága 2-2,5 méteres lehetett, az emberhez viszonyítva sokkal nagyobb.

 A vasszécsenyi ásványmúzeumban egy Duna-mederből előkerült agancsdarab, egy állkapocs maradvány és egy lábszárcsont látható. Az óriásszarvas utolsó példányai 7500 éve tűntek el, kihalása a növénytakaró megváltozásával magyarázható. A giganteus a legendák övezte balatoni kecskekörmöt és egy ősi féregfajtát, a brachiopodát utasította maga mögé a szavazáson.

Fotó: Nagy Jácint