Az amerikai képviselőház és a szenátus is megszavazta a 61 milliárdos támogatást Ukrajnának

A Donald Trump vezette republikánusok hónapokig vonakodtak megszavazni a segítséget Ukrajnának. A fordulat azután következett be, legalábbis Káncz Csaba geopolitikai szakértő erről írt, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő meglátogatta Trumpot és elmagyarázta neki, hogy a 8.9 millió lengyel származású amarikei választó közül nagyon sokan élnek az úgynevezett billegő államokban (ezek azok a választókerületek, ahol nagyon szorosnak ígérkezik a verseny a Joe Biden vezette demokraták és a Trump irányította republikánusok között a novemberi elnökválasztáson), és számukra elfogadhatatlan, hogy a támogatás késleltetésével az Egyesült Államok Oroszország győzelmét segítheti elő. 

A republikánus küldöttek meggyőzésében kulcsszerepet játszott Mike Johnson, az amerikai Képviselőház elnöke, akit februárban az Ovális Irodában szembesítettek masszív mennyiségű hírszerzési anyaggal, amelyekben alighanem fekete-fehéren látható volt, hogy miért fontos az USA-nak az ukrán fronton feltartani az oroszokat, és hogy ennek az elmaradása később mennyivel többe kerülhet. (Ez a NATO-érdek is, így a magyar érdek lenne.), írja heti hírlevelében Feledy Botond külpolitikai szakértő. 

Feledy szerint Mike Johnson döntésében szerepet játszhatott még, hogy a fia ősszel kezd a Tengerészeti Akadémián, így ha őszintén a szívére teszi a kezét, egy biztonságosabb világot akar neki, hogy kisebb eséllyel kerüljön globális konfliktusba. Több lap is hivatkozott arra, hogy Johnson a kételkedő republikánus képviselőket elküldte a kongresszusi "sötét szobába", vagyis abba az irodába, ahol a nemzetbiztonsági anyagokba betekinthetnek a képviselők, hogy ott tájékozódjanak az ukrán helyzetről. A holdról is látható módon kikerekedik, hogy a trumpi rövid távú választási érdek (ukránellenességet építeni és azt meglovagolni) ütközik a hosszú távú amerikai nemzetbiztonsági érdekkel (Oroszország fenyegetést jelent, amelyet nem lehet kezeletlenül hagyni), másrészt kivételes az, hogy ezt egy házelnöki poszton valaki felismeri és megfelelően lép, fogalmaz a szakértő. 

Mindenesetre az ameriakai szenátus kedd este támogatta az amerikai képviselőház által szombaton elfogadott intézkedést, kétpárti szavazással, 79-18 arányban fogadták el. A csomag 61 milliárd dolláros (kb. 22 ezer milliárd forintnyi) katonai segélyt tartalmaz Ukrajnának. A Pentagon szerint ezt „napokon belül” szállítják a háború sújtotta országba.

Az ukrán pakk nagy része katonai támogatás, tehát lényegében az USA fegyveriparába megy a pénz, az eszközök pedig Kijevnek. Ugyanakkor szerepel benne egy 9 milliárdos rész, amely – Trump követelésének megfelelően – hitel, és nem ajándék. Igaz, elengedhető az elnök által a későbbiekben. 

A Telexnek Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója azt mondta, mivel szinte biztossá vált a segítség, az ukrán tüzérség már a hétvégén látványosan többet lőtt, kevésbé spórolt, nem úgy, mint ahogy tette kényszerűségből az elmúlt hetekben. Az amerikai csomag szerinte a védekezésben segíthet a fronton. 

Fotó: Facebook/Mike Johnson