'56-os megemlékezés a Kámoni Arborétumban

Bánó István erdőmérnök 1957-ben malonyai thujákból ültetett facsoportokkal hozta létre az első emlékhelyet titokban az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére. A csemetéket 1, 9, 5, 6, 10 és 23-as csoportokban telepítette, minderről csak kevesen tudtak akkoriban. Évek óta hagyomány, hogy itt tart megemlékezést a nemezti ünnepen a Kámoni Arborátumért Egyesület.

Az ünnepség Jankovics Zoltán hegedűjátékával vette kezdetét, majd Károly Frigyes, az egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta: ez a hely a félelem szülte elkeseredésben jött létre. 
A Bolyai Gimnázium kórusa a járványügyi helyzet miatt ezúttal távol maradt a megemlékezéstől, Kocsis Zsolt, az iskola tanára adta elő Cseh Tamás Csönded vagyok című dalát.

Az ünnepség szónoka ezúttal dr. Pál Ferenc levéltáros, történész volt, akinek Holper Ambrus (Bánó István munkatársa, a Kertész TSZ egykori elnöke) unokájának férjeként személyes kötődése is van az emlékhelyet létrehozó erdőmérnökhöz.

- A történészek szeretnek jelképekben gondolkodni. '56 jelképe a pesti srác, aki Molotov-koktéllal a kezében várja, hogy eltiporja a szovjet tank. Ám az '56-os forradalom jóval többről szól, mint a pesti srácok. Szellemi örökösei a meghurcolt egyházak, a vértanú papok, a felszalámizott politikai pártok, és a vidék Magyarországa. Amikor eljutott a forradalom híre vidékre, az itt élők rögtön szolidaritást vállaltak a pesti srácokkal, ételt küldtek, fegyvert fogtak, pontokba foglalták követeléseiket, és életüket áldozták a szabadságért. Olyan szimbolikus események történtek, mint a péterfaiak kivonulása a határhoz. Esküt tettek a szabad Magyarországra - mondta beszédében dr. Pál Ferenc. - Nem véletlen, hogy az első emlékhelyet is vidéken hozták létre. Bánó István telve volt reménnyel, amikor elültette a thujákat. Hogy mire megnőnek a csemeték, ismét lehet olyan kormánya Magyarországnak, ami nem csalfa ideológiák és ellenséges hatalom akaratából, hanem a nép akaratából vezeti az országot.

A thuják nem véletlenül malonyai fajták, mutatott rá Károly Frigyes. Bánó István nem csak '56-ra, de Trianonra is ilyen különleges módon emlékezett. Malonya felvidéki település, ahol Ambrózy-Migazzi István arborétumot hozott létre, mielőtt Jeliben megalapította botanikuskertjét. Bánó a Trianon után Felvidékről Sopronba költöztetett egyetemen végzett.

A résztvevők koszorút és mécsest helyeztek el az '56-os emlékhelynél, majd az arborétum bejárata mellett álló Bánó István-emlékoszlopnál. Fejet hajtottak a Kámoni Arborétumért Egyesület, a Herényi Kulturális és Sportegyesület vezetői, az arborétum látogatóközpontjának munkatársai, a Bánó-család tagjai, a Vas Megyei Önkormányzat nevében dr. Balázsy Péter megyei jegyző.