Irán közvetlenül a Fehér Háznak küldött üzenetet az Izrael elleni katonai akcióról, a G7 és az EU további szankciókat fontolgat (Frissítve)

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Irán tucat drónt és rakétát indított Izrael irányába szombat éjszaka. Az akció válaszlépés volt Irán damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott – Izraelnek tulajdonított – légicsapásra, amelyben 12-en vesztették életüket. Bár a támadást sikerült kivédeni, egy vezető tisztviselő azt nyilatkozta, hogy Izrael jelentős választ ad majd az iráni támadásra.

Íme a legfrissebb fejlemények:

Ursula von der Leyen: a G7 és az EU további szankciókat fontolgat Iránnal szemben

A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az Európai Unió (EU), partnereinkkel szoros együttműködésben további szankciókat fontolgat Iránnal szemben, a büntetőintézkedések az ország drón- és rakétaprogramjait érintenék – jelentette be vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport, valamint az Európai Unió révételével videókonferencia keretében tartott rendkívüli ülést követően Ursula von der Leyen videóüzenetében példátlannak nevezte, hogy Irán közvetlen támadást indított Izrael ellen.

„Mi, a G7 vezetői a támadást a leghatározottabban elítéltük ma. Kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat Izrael népével, és megerősítjük rendíthetetlen elkötelezettségünket az ország biztonsága mellett” – fogalmazott.

Az uniós bizottság elnöke kijelentette: Irán lépései ellenőrizhetetlen regionális eszkalációt idézhetnek elő, amit – szavai szerint – „el kell kerülni”. „Továbbra is dolgozunk a helyzet stabilizálásán” – tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a G7 országok felszólították Iránt, hogy teljesen hagyjon fel a támadásokkal. Minden félnek teljes fokú önmérsékletet kell tanúsítania – szögezte le.

Elmondta, a G7-csoport és az EU egyetértenek abban, hogy a lehető leghamarabb véget kell vetni a gázai válságnak. Ennek magában kell foglalnia az azonnali tűzszünetet és a Hamász iszlamista terrorszervezet által elfogott összes túsz azonnali szabadon bocsátását, továbbá a humanitárius segítségnyújtás fokozását a rászoruló palesztinok számára – tette hozzá videóüzenetében az uniós bizottság elnöke.

A tanácskozást követően közösségi oldalán közzétett üzenetében Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kijelentette: az EU és partnerei továbbra is minden erőfeszítést meg fognak tenni a helyzet elmérgesedésének elkerülésére. A gázai válság mielőbbi lezárása, nevezetesen az azonnali tűzszünet változást fog jelenteni – húzta alá.

Michel bejelentette továbbá: a közel-keleti konfliktus, ezen belül Libanon helyzete felkerül az Európai Tanács jövő heti, szerdán és csütörtökön tervezett ülésének napirendjére.

Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő üzenetében közölte: az Izrael elleni iráni támadást követően keddre összehívta az EU külügyminisztereinek rendkívüli ülését. A videókapcsolaton keresztül tervezett tanácsülés célja, hogy az EU hozzájáruljon a térségben kialakult helyzet lecsillapításához és a biztonsághoz – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Szijjártó Péter telefonon egyeztetett az orosz és az egyesült arab emírségekbeli külügyminiszterrel

A közel-keleti krízishelyzet nyomán újabb két külügyminiszterrel egyeztett vasárnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető a Facebookon közzétett bejegyzésében azt írta: Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Abdullah bin Zayed Al Nahyannal, az Egyesült Arab Emirátusok külügyminiszterével áttekintették a szombat éjszaka óta kialakult helyzetet.

„Mindkét kollégának elmondtam, hogy Magyarország reményei szerint továbbra is esély van arra, hogy a helyzet széleskörű eszkalációját el lehet kerülni. Ez azonban csak akkor lesz lehetséges, ha a világpolitika minden jelentős szereplője felelősségteljesen viselkedik a következő időszakban” – írta Szijjártó Péter.

„A beszélgetések alapján úgy látom, hogy nemcsak mi magyarok vagyunk érdekeltek abban, hogy meg lehessen előzni a közel-keleti konfliktus továbbterjedését” – zárta bejegyzését a külgazdasági és külügyminiszter.

Orbán Viktor: mindent megteszünk, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát!

Mindent megteszünk, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát! – olvasható Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap esti Facebook-bejegyzésében, amelyet a Védelmi Tanács ülése után adott közre.

A kormányfő videóüzenetet is közzétett, amelyben elmondta: szombat éjjel bekövetkezett az, amitől tartottunk, Irán drónokkal és rakétákkal megtámadta Izraelt.

„A támadást elítéljük. A támadás azonban azzal fenyeget, hogy államközi háború dúlja fel az egész Közel-Keletet, ez pedig fenyegetést, súlyos fenyegetést jelent az egész világra, benne Magyarországra is” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: vasárnap összehívta a Védelmi Tanácsot, hogy számot vessenek a konfliktus Magyarországra gyakorolt nemzetbiztonsági és gazdasági következményeivel.

Utasítást adtam a belügyminiszternek és a terrorelhárítás vezetőinek, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják – mondta Orbán Viktor.

„Kedden pedig Brüsszelbe utazom, ahol az európai vezetőkkel áttekintjük a kialakult háborús helyzetet. Mindent meg kell tennünk, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát!” – jelentette ki a miniszterelnök.

A francia külügyminiszter bekérette a párizsi iráni nagykövetet

Bekérette hivatalába Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Irán párizsi nagykövetét, hogy „a határozottság üzenetét adja át” az Izrael ellen vasárnapra virradóra elkövetett iráni rakéta- és dróntámadást követően.

Arra kértem a külügyminisztérium szerveit, hogy holnapra hívják be a franciaországi iráni nagykövetet azért, hogy „a határozottság üzenetét adjam át” – mondta a francia diplomácia vezetője vasárnap este a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.

„Nem szabad felcserélni a felelősséget” – hangsúlyozta. „Az irániak támadták meg Izraelt (...) 1979 óta Irán az Izrael elleni gyűlöletét tette a diplomáciája középpontjába” – tette hozzá.

Teherán korábban bejelentette, hogy bekérette az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nagykövetét, hogy tiltakozzon „az ezen országok egyes tisztviselői Iránnak a cionista rezsim országunk állampolgárai és érdekei ellen irányuló sorozatos akcióira adott válaszát illető felelőtlen álláspontja ellen” – idézte az AFP hírügynökség az IRNA iráni állami hírügynökségben megjelent teheráni közleményt.

Irán vasárnapra virradóra rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld-föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte. A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat – mondta a francia külügyminiszter.

„Felelősséget vállaltunk, mert a regionális biztonság szereplői vagyunk” – fogalmazott Stéphane Séjourné. „Az iráni támadás nemcsak Izraelt célozta, hanem aláásta erőink biztonságát és megsértette arab partnereink légterét” – tette hozzá, a katonai feszültség csökkenését szorgalmazva a régióban.

Irán szerint szombaton közvetlenül a Fehér Háznak küldtek üzenetet az Izrael elleni katonai akcióról

Irán szombaton közvetlen tájékoztatást adott a Fehér Háznak az Izrael ellen indult légitámadásról – mondta az iráni külügyminiszter vasárnap, az üzenet tényét az amerikai kormányzat is megerősítette.

Hoszein Amirabdollahián közlése szerint washingtoni idő szerint szombaton este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Azt állította, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.

Amerikai illetékesek szerint ugyanakkor az iráni támadás tudatosan és célzottan izraeli emberek élete ellen irányult. Az iráni tájékoztatással kapcsolatban az hangzott el, hogy svájci közvetítéssel jutott el az üzenet Washingtonba.

Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli-amerikai szövetséget.

Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között.

Az Egyesült Államok nevében Lloyd Asutin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges ellencsapásról Iránnal szemben.

Szameh Shukri egyiptomi külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai külügyminiszter mellett az iráni és izraeli kollégájával is. Az egyiptomi diplomata bejelentése szerint maximális önmérsékletre kérte partnereit, és óvott bármiféle provokatív cselekménytől a már eddig is nagyon bizonytalan Közel-Keleten.

Az egyiptomi külügyi vezető Antony Blinken amerikai külügyminiszternek kifejezte együttműködési készségét az Egyesült Államokkal, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus kiterjedését sikerüljön megakadályozni.

Joe Biden elnök II. Abdullah jordán királlyal egyeztetett telefonon, akinek kifejtette, hogy Irán támadása Jordániát és a jordán emberek biztonságát is veszélyeztette.

Az amerikai elnök szintén vasárnap az amerikai törvényhozás, a Kongresszus vezetőivel is beszélt telefonon az Izrael katonai támogatásáról szóló, de egyhangú támogatást nem élvező törvényjavaslatok sorsáról. Joe Biden beszélt Mike Johnson republikánus képviselőházi elnökkel, Hakeem Jeffriesszel, a képviselőházi demokraták vezetőjével, valamint Chuck Schumer szenátorral, a felsőházban többségben lévő demokraták vezetőjével, továbbá Mitch McConnell szenátorral, a republikánusok szenátusi vezetőjével.

A Kongresszus alsóháza, a republikánus többségű Képviselőház egy különálló, csak Izrael támogatását célzó törvényt támogat, és egy ilyen értelmű jogszabályt már tavaly novemberben megszavazott. A demokrata többségű Szenátus számára ugyanakkor egy olyan törvény lenne elfogadható, amely Izrael támogatása mellett tartalmazza Ukrajna katonai támogatásának fedezetét is. Egy ilyen törvény viszont a képviselőházi republikánusok jelentős része számára csak komoly feltételek teljesülése melett lehet megfontolás tárgya.

Mike Johnson, a Képviselőház elnöke vasárnap a Fox News hírtelevízióban jelezte, hogy a következő héten szavazásra terjeszt elő egy katonai támogatásról szóló jogszabályjavaslatot, de részleteket egyelőre nem közölt.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére.

Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most „a maximális önmérsékeltnek van itt az ideje”, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel-Keleten.

A Biztonsági Tanács ülésén Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen.

Az ülésen az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ-nagykövet-helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán, vagy proxierői az Egyesült Államokat megtámadják, vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanács felelőssége, hogy ne hagyja válasz nélkül az Irán által elkövetett támadást.

Irán ENSZ állandó képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást. A közlemény szerint Irán a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben. Mint fogalmaztak, a támadás válasz volt az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátették, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor „esetleg nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése”.

Izraelben újranyithatnak az oktatási intézmények

Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.

Az országban hétfőre visszatért az élet a megszokott kerékvágásba, az eredetileg tervezett kétnapos helyett egynaposra csökkentették az oktatási intézmények szünetét, vagyis az intézmények ismét megnyithatják kapuikat a polgári védelem utasítása szerint az ország nagy részén, az északi határvidék és a Gázai övezet szomszédságának kivételével.

A bejelentés közeli határideje miatt fokozatos a visszatérés a szokásos napirendhez: néhány intézményben hétfő reggel még nem indult újra a munka, csak később kezdenek a helyi hatóságok és az üzemeltetők döntése alapján. Több önkormányzat tiltakozott a szoros határidő miatt, és bejelentette, hogy mivel az újranyitás szervezést igényel, csak később tudják megkezdeni az oktatást.

A polgári védelem parancsnoksága azt is bejelentette, hogy az ország nagy részén feloldották a gyülekezési korlátozásokat, a Gázai övezet környékének, az északi határ körzetének, Askelón és Netivot városnak a kivételével.

Izraelben ismertetett amerikai jelentések szerint az Izrael ellen útnak indított iráni ballisztikus rakéták fele vagy kudarcot vallott már kilövésekor, vagy lezuhant még célja elérése előtt.

Az amerikai hadsereg közlése szerint több mint nyolcvan, Iránból és Jemenből indított drónt és legalább hat ballisztikus rakétát semmisítettek meg az Izrael elleni támadás idején, a szombatról vasárnapra virradó éjszaka. Egy ballisztikus rakétát és hét drónt Jemenben még a földön számoltak fel.

(MTI)

Fotó: Pixabay