Romba döntötte a várost a bombázás

A szerző „Tegnap istenítélet volt Szombathelyen...” Légitámadások a vasi megyeszékhely ellen, 1944–1945 címmel írt könyvet, amely a Vasi Múzeumbarát Egylet gondozásában jelent meg. A szerző amerikai szemszögből vizsgálta az eseményeket. A tanulmányban jelezi, hogy amikor 1944 októberben a szovjet hadsereg átlépte a magyar határt, az amerikai légi hadsereg repülőgépeit a nyugat-magyarországi közlekedési vonalak ellen vetették be. „Az amerikai előírások nagyon szigorúan vették az ártatlan lakosság életének védelmét, a támadások mindig katonai vagy ipari fontosságú célpontok – esetünkben főleg vasúti csomópontok – ellen irányultak. A nagy repülési magasság viszont szinte kizárta a pontos bombavetést, így számtalanszor előfordult, hogy a bombák lakóházak között végeztek hatalmas rombolást.”

Czirók Zoltán azt írja, az amerikai repülőalakulatok bevetési parancsa és jelentései alapján minden kétséget kizáróan kijelenthető, hogy a támadás célpontja egyértelműen a vasúti pályaudvar volt március 4-én – más magyar és ausztriai területen lévő vasúti csomópontokkal együtt. A szombathelyi vasútállomás az Olaszországból felszálló 55. Bomber Wing négy bombázócsoportjának (Bomber Group) lett  kijelölve. Az amerikai hadsereg a szombathelyi pályaudvart ekkor a legfontosabb vasúti központnak tartotta, mivel a front széles körzetének szolgált utánpótlással. A leírás megadta, hogy a rendező-pályaudvar a város keleti oldalán fekszik, hosszan és keskenyen fut észak–déli irányban.

A jelentések szerint a csoportok a felszállás után a rossz időjárás miatt nehezen álltak össze, a várost elsőként 485. csoport érte el, 28 B24-sel. A jelentések szerint a felhők és köd miatt a kötelék nem tudta azonosítani a rárepülés kezdőpontját, amikor pedig meglátták a célt – a teherpályaudvart – helyesbítő manőverbe kezdtek, amit sikeresen végrehajtottak, azonban zavart okozott az egységben és a bombák kioldására mindössze 45 másodperc maradt. A bombázásról készült légifelvételen jól látható, hogy a teherpályaudvar mellett Szőlőst, a Székesegyházat és a belváros környékét, a vasútállomás és a Wesselényi utca közötti részt is bombasorozat érte a rajokra osztott egység támadása nyomán. (Egy másik elmélet szerint elképzelhető, hogy a korrekciós manőver miatt az egyik raj a szintén észak-déli irányban futó Rumi utat és annak a folytatását, a Mátyás király utcát keverte össze a vasútvonallal – így dobta végül a bombákat az út tengelyébe eső templomra és környékére.) Czirók Zoltán szerint a belvárost érő támadás az első hullámban történt 12 óra 42 perckor. A másik három csoport közül a 465-ös 25 gépe 13 óra 6 perckor bombázta a pályaudvart, az eredetileg elsőnek jelölt 460-as egység sem tudta azonosítani a rárepülés helyét, ezért előbb 360 fokos fordulót tettek, majd ismét korrigáltak, 13 óra 24 perckor szintén a pályaudvart vették célba. A 464-es bombázócsoport 39 B24-es gépe 13 óra 30 perckor ért a város fölé, a rajok viszont a korábbi támadások felszálló füst miatt célazonosítási nehézségeket jelentettek.

A kaotikus támadás a városban borzalmas pusztítást, generációkon át megőrzött tragédiákat okozott: a halottak száma összesen 438 volt, ebből 42 honvéd, 24 német katona és 372 polgári személy, a halotti anyakönyvek adatai szerint a támadásnak 293 szombathelyi lakos esett áldozatául. Az elsődleges célpontnak számító rendező- és személypályaudvaron nem maradt ép vágány, lebombázták a javítóműhelyt. Komoly kár érte az épületeket a Nádasdy, a Vörösmarty, a Szelestey, a Wesselényi, a Széll Kálmán, a Hunyadi, Rákóczi utcákban – az északi-déli irányú utcák házai rengeteg találatot kaptak. A Fő tér környékén és a Belsikátorban több lakóépület romba dőlt, a Kossuth Lajos utcában nem maradt ép ház. A Mátyás király utca környékén lévő Balassi utcában (akkor Nyár utca) 22 ember veszítette életét.

Képalá:
B 24-es bombázó 1944 szeptemberében Fotó: Fortepan / National Archives

Czirók Zoltán Vasi Szemlében megjelent tanulmánya itt érhető el.