Öt év krónikája III.: a második hullám

A júliusi eleji közgyűlés utáni sajtótájékoztatók arról szóltak, mi lesz az orvosi ügyelettel, ha átveszi a város, szükség van-e a parkolási díjak emelésére, illetve milyen jó, hogy megújul a Víztorony (a felújítást Homlok Zsolt cége végezte, amely 2018-2019-ben nyerő szériában volt Szombathelyen is). A frakcióvezetők tévévitán is megvitatták a témákat (2019 előtt ez még nehezen jött volna össze).

Beszámoltunk arról is, hogy önkormányzat szigorított a közterületi alkoholfogyasztás szabályain, azóta tilos inni a belvárosban, a köztereken és a parkokban. Ezeken felül arról írtunk, hogy a Broadway sétányon csillagot kapott az omegás Benkő László és Jordán Tamás.

Az első hullám után

A város nagyszabású parkolóépítési programba kezdett, leginkább a hetvenes-nyolcvanas években épült lakótelepeket sújtotta a helyhiány, az akkori tervezők nem számoltak azzal, hogy ugrásszerűen nő majd a járművek száma. Az első járványhullám után kinyitott a Termálfürdő, a város ingyenes programokkal, szigetmozival, utcaművészeti nappal és teraszkoncertekkel várta a polgárokat és a vendégeket.

Július közepén számoltunk be, hogy közvetlenül lehívható európai uniós forrásokra pályázna Szombathely a 2021–2027-es európai uniós költségvetési ciklusban a 100 intelligens város kihívás elnevezésű pályázat keretében. Írtunk arról is, hogy Prof. dr. Nagy Lajos kórházigazgató a Semmelweis-nap alkalmából Batthyány-Strattmann László-díjat vehetett át Kásler Miklós minisztertől.

Ugyanekkor kezdődtek meg a 2016-ban beadott kerékpárosbarát fejlesztési pályázat munkálatai, csaknem egymilliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást sikerült nyerni. 11 új kerékpáros útvonal, és két nagy forgalmú csomópont (Rohonci–Bartók és a Bagolyvár melletti) felújítása szerepelt a csomagban. A leendő Schrammel-múzeum főbejárata felőli oldalához új homlokzatot terveztek: 1800 különleges téglát építettek be, amelyeket szombathelyi közéleti személyiségek, művészek, sportolók és civilek egy pecsételő akcióban tehettek egyedivé.

A polgármesterrel készült interjúban elhangzott, hogy az önkormányzati szektor pártszínektől függetlenül vesztese az állami elvonásoknak – már ekkor látszott, hogy az állam a szolidaritási adóval komoly pénzeket von el a védekezésre sokat költő településektől.

A nyári szünetben, augusztusban beszámoltunk arról, hogy az elmaradt nyári nagyrendezvények helyett (Savaria Táncverseny, Szent Iván-éj és a Savaria Történelmi Karnevál) a városi kulturális intézmények egyhónapos programözönt – gasztromozi, koncertek, gyerekprogramok stb.– szerveztek. Az augusztus 20-ai ünnepi számunk egyik slágeranyaga lett a kenyérsütés karanténban, a városi ünnepségeket szűk körben tartották meg.

De nem csak a Covidról szóltak a hírek, bővült a közterület-felügyelet kamerarendszere, a balesetveszélyes zebrák elé figyelemfelhívó piktogramok kerültek, a város zéró toleranciát jelentett be a parkerdei szemetelőkkel szemben: utat zártak le, kamerákat szereltek fel. Szeptember elején elmaradt a hagyományos városi tanévnyitó – a tavaszi után lassan megérkezett a következő, sokkal súlyosabb őszi járványhullám, az országhatárokat lezárták a külföldiek előtt, az ingázókat a 30 kilométeres szabállyal sikerült sokkolni.

A nem covidos hírek: legyen ingyenes az M86-os Vátig tartó szakasza, hogy az erős helyi forgalom ne Zanatot és annak lakóit terhelje, ezt kérte a szombathelyi önkormányzat a szakminisztériumtól – nem engedték. A Falco egyszerre készült a bajnokságra és a BL-re, a magyar labdarúgó-válogatottban pedig újabb szombathelyi származású futballista lépett pályára: Törökországban Schäfer András debütált.

A második hullám

Aztán lassan mindent leuralt a koronavírus: lassan, de folyamatosan emelkedett az igazolt koronavírus-fertőzöttek száma Vas megyében is. A polgármester újra összehívta a tavaszi veszélyhelyzet alatt létrejött védekezést segítő tanácsadó testületet – ahogy mentünk bele szeptemberbe, egyre több iskolában kerültek karanténba diákok és tanárok. Nem lehet kihagyni a hírt, miszerint befejeződött a Mészáros Lőrinc utca felújítása, a szentkirályi városrészen több utcát hoztak rendbe 300 millió forint költségvetési forrásból.

A hatóságok szigorúbban ellenőrizték a maszkviselési szabályok betartását: Szombathelyen a tömegközlekedési járműveken és az üzletekben volt kötelező a viselése – az intézmények intézkedhettek saját hatáskörben, többségük élt is ezzel a lehetőséggel. A MÁV és a VOLÁN járatain a rendőrség mellett a polgár- és vagyonőrök is ellenőrizték az utasokat. A koronavírus-járvány miatt a Vasi Vasember triatlonversenyt nem nyáron, hanem szeptemberben rendezték meg – négyszázan álltak rajthoz.

A járvány felszálló ágban volt, országosan elérte a napi ezret az új fertőzöttek száma. Vas megyében egy hét alatt megduplázódtak az igazolt esetek, a betegek között a 20–29 évesek voltak többségben. Közben a napi munka haladt: épült a járda és a bicikliút a METRO és Söptei úti körforgalom között. Aláírásgyűjtésbe fogtak a lakók, hogy legyen egyirányú a Szatmár utca, a kérést Putz Attila képviselő továbbította.

A szeptemberi közgyűlés legfontosabb témája volt a városi bevételek elapadása: az iparűzési adó csökkent, a kormányzati elvonás emelkedett, a kettő miatt 2-2,5 milliárdos hiánnyal számolt a város, így az önkormányzat 1,8 milliárdos takarékossági csomagot állított össze. Kiderült az is, hogy a Vásárcsarnokra kell még 177 millió forint önkormányzati pénz.

Októberben elindult Weöres Sándor Színház új igazgatójának kiválasztása, az eljárás végén (amely az októberi közgyűlésig tartott) Szabó Tibor (1957) Jászai-díjas színész kapott bizalmat. Felavatták az új vívócsarnokot, amely Komatits József tőrvívó nevét vette fel. A szombathelyiek Európa-bajnok tornásza, Dévai Boglárka makacs sérülése után két évvel bravúros Világkupa-győzelemmel tért vissza a szülővárosában rendezett versenyen. Megkezdődött a Vigyázzunk Együtt Szombathelyre! program, a helyi közösségek szépítették lakókörnyezetüket, a játszótereket.

30 éves az önkormányzatiság

1990. október 23-án tartotta alakuló ülését a szombathelyi közgyűlés. A jubileumra a rendezvények mellett lapunk külön számmal készült, bemutattuk 30 év nyolc testületét, megszólalt négy polgármester – Ipkovich György, Szabó Gábor, Puskás Tivadar, Nemény András (a városvezetőket televíziós kerekasztal-beszélgetésre is hívta Krizsán Zsuzsa). Mellettük interjú készült Kaczmarski Jánossal, Harangozó Bertalannal, Kozma Gáborral, Németh Kálmánnal, László Győzővel, Heckenast Gusztávval, Rettegi Attilával, Tóth Kálmánnal.

„A rendes” lapszámban különleges 1956-os fotókat közöltünk, beszámoltunk arról, hogy a város írásos garanciákat kér az ingatlanberuházóktól, születésnapi interjút készítettünk az akkor 80 éves Török Péterrel, a Haladás és a magyar futball ikonikus alakjával.
Október végén írtunk arról, hogy a következő hónaptól hét új, modern csuklósbuszt lízingelt a város (akkor még a Volán volt a szolgáltató, a járműparkjának az átlagéletkora 14, a csuklós buszoké 23 év volt).

Újabb szigorítások

A járvány egyre aggasztóbb méreteket öltött, dr. Kecskés László, a bizottság elnöke, a Markusovszky kórház osztályvezető főorvosa november elején arról számolt be, hogy naponta átlagosan 15-20 igazolt fertőzött beteg érkezett a kórházba. A Covid-intenzív osztály betelt, így szükségessé vált a mellkassebészeten egy újabb járványosztály kialakítása, november elején 318 fertőzött volt a szombathelyi kórházban, Vas megyében több mint 30-an hunytak el – a második hullám sokkal súlyosabb volt, mint a tavaszi.

A kormány újabb szigorításokat rendelt el, ismét rendkívüli jogrend lépett életbe, veszélyhelyzetet hirdettek kijárási korlátozással (éjfél és reggel öt között, néhány kivétellel, a kutya kifejezetten előny volt) és más intézkedésekkel. A város saját hatáskörben is hozott döntéseket, a városházán és az önkormányzati cégeknél igyekeztek minimálisra csökkenteni a személyes kontaktusokat, elmaradt a Szent Márton Gála, a városi szilveszter, ismét önkéntesek segítettek az időseknek a bevásárlásban, gyógyszerkiváltásban és más egyebekben is. Kötelező maszkviselést rendeltek el a Belvárosban és környékén, a Domusnál, buszmegállókban, óvodák, bölcsődék körzetében.
Az élet azért nem állt meg, megérkeztek az új buszok, elkezdődött a körforgalom építése a Bagolyvárnál, felújították a járdát a Víztorony mellett, új parkfenntartó gépeket szerzett be a város, és Herényből érkezett a városi fenyő.

November végén Vas megyében 1592, Szombathelyen 605 aktív fertőzöttről tudtak, a számok gyorsan emelkedtek – előfordult, hogy három nap alatt 24 beteg hunyt el a kórházban. A háziorvosok javaslata alapján – az országban egyedülálló módon – a város megrendelte pulzoximéterek beszerzését. Az eszköz segítette a háziorvosokat annak az eldöntésében, hogy az adott beteg kezelése lehetséges-e otthon. Szombathelyen is elkezdődött a tömeges tesztelés az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban dolgozókat vizsgálták. Az önkormányzat is rendelt Covid-teszteket, amivel a szociális szférában dolgozókat szűrték.

Nőtt a város területe

A gazdasági helyzet nem alakult fényesen, a városi költségvetésből 1,8 milliárd forint iparűzési adó hiányzott, viszont 2,7 milliárd szolidaritási adót be kellett fizetni az államnak. Ezért is jött jól a város jövőjét alapvetően meghatározó lépés, a városvezetésnek sikerült megállapodnia a söptei önkormányzattal, Szombathely tulajdonába került a várostól északra lévő 210 hektáros iparterület. A volt gyakorlóteret 2008-ban vásárolta meg a szombathelyi és a söptei önkormányzat közösen, háromötöd részben a városé, kétötöd részben a községé volt. Évek óta tartó tárgyalások után a két település megegyezett: az ingatlan Szombathely közigazgatási területe lett. Cserében az ipari célú telkek értékesítése során a söptei önkormányzat kapja a nettó vételár 11 százalékát, az ide települő cégek iparűzési adójából szintén 11 százalék illeti.

A kormány közben megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy 2021-ben emeljék a helyi és a települési adókat, új adónemet vezessenek be, vagy eltöröljék az eddigi adókedvezményeket és -mentességeket – Szombathely a kiesett bevételek miatt az ezer négyzetméter feletti ingatlanok építményadóját emelte volna meg.

Az államhoz kerül a Haladás Sportkomplexum fenntartása és működtetése – ezt dr. Nemény András polgármester és dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő jelentették be közös sajtótájékoztatójukon decemberben. A lépéssel az önkormányzat 300-400 milliós költségtől szabadult meg évente – számítások szerint ennyibe került (akkori áron) a stadion és a többi létesítmény üzemeltetése.

A kormány munkahelymentő programot indított, Szombathelyen 1,8 milliárd forinttal támogatták a TDK Hungary Components Kft. 4,1 milliárdos beruházását, amellyel 2100 munkahelyet védenek meg – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. A város további takarékossági lépéseket tett, 2021-re 10 százalékkal csökkentették a képviselők illetményét, 10 százalékkal mérsékelték az önkormányzati cégek felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjainak járandóságát, amivel több mint hétmilliót spóroltak, megfelezték a városvezetői reprezentációs kereteket is.

A pénzügyi mérleg így festett: a járvány több feladattal és vállalással járt az önkormányzatok számára, emellett a kormánydöntések pénzelvonással jártak. A folyamatban lévő fejlesztések drágultak, a Vásárcsarnok felújításába végül több mint félmilliárdot kellett a városnak betennie. A kiadási oldalon a pandémia elleni védekezés 160 millióba került, a munkahelyüket elvesztőket több száz millióval támogatta a város. A gépjárműadó központi elvonása 280 millió forintos mínuszt jelentett Szombathelynek, az ingyenes parkolás havi 40 milliót vett ki a kasszából, emellett kisebb tételek (reklámadó) apasztották a városi kasszát. A 2019-es „békeév” többletét a koronavírusos 2020 „elvitte”, így végződött az esztendő.

Fotó: Nagy Jácint