Megfelezett iparűzési adó

December 19-én Orbán Viktor Facebookon közzétett videójában a gazdaságvédelmi akcióterv kiegészítéséről beszélt. Az egyik bejelentett pont szerint a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozók iparűzési adóját január 1-jétől a felére csökkentik. Ezek a vállalkozások adják a legtöbb munkahelyet, és ők a legsérülékenyebbek a járvány idején – indokolta az intézkedést a miniszterelnök, hozzátéve: a 25 ezer lakosnál kisebb települések a kormánytól támogatást kapnak, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át. A kormánypárti vezetésű megyei jogú városok esetében ez hamar megtörtént – lásd az összefoglalónkat –, az ellenzékieknél egyelőre még várat magára.

Az előbbieket tömörítő Szabad Városok Szövetsége közleményt adott ki, ebben egyebek mellett arról írtak, „a magyar önkormányzatiság kivégzését, számos magyar település elkerülhetetlen csődjét eredményezheti Orbán Viktor mindenféle érdemi egyeztetés nélkül tett bejelentése az iparűzési adó megfelezéséről. Ennek a bejelentésnek vajmi kevés köze a gazdasági válsághoz, sokkal több köze lehet a kormány hatalmi érdekeihez. Ez nem felelős kormányzás, ez vagdalkozás. Mérhetetlenül visszataszítónak tartjuk, hogy a magyarok ezreinek halálát okozó koronavírus-járványt használja ki a miniszterelnök arra, hogy leszámoljon a nem fideszes vezetésű önkormányzatokkal.”

Karácsony előtt derült ki a Magyar Közlönyből, hogy Békéscsaba, Debrecen, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Sopron, Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém, Zalaegerszeg egyaránt 1,38 milliárd forintos állami támogatást kapott önkormányzati feladatok ellátására. Az után, hogy Orbán Viktor bejelentette, hogy a járvány okozta gazdasági károk enyhítése érdekében felére csökkentik az önkormányzatokhoz befolyó helyi iparűzési adó mértékét, milliárdos összeget utaltak ki a Fidesz vezette városoknak működésre, miközben e kategóriában egyetlen olyan város sem lelhető fel, amelyet ellenzéki városvezető irányít – írta meg a 24.hu. (Békéscsabát független, ám az ellenzéki városvezetők szövetségeihez nem csatlakozó polgármester vezeti.) A rendelet alapján kapnak támogatást természetesen ellenzéki vezetésű települések is, hiszen Eger például 600 millió forintot költhet az egri vár fejlesztésére, Miskolc pedig 700 milliót a miskolctapolcai fürdő üzemeltetésére, ez viszont nem fordítható másra, csak a megnevezett célokra. 

Politikai póker: csak az állam emelhet

A kis- és középvállalkozások a 2019-es gazdasági évük után majd 2,9 milliárd forintot fizettek Szombathelyen a város kasszájába. A kormányzati döntés alapján a helyi iparűzési adó felét elengedi az állam, így Szombathely költségvetéséből további 1,2 milliárd hiányzik majd, erről beszélt lapunknak dr. Nemény András polgármester.

– Fontos látni, hogyan csökkennek a települések saját bevételei, a kormány saját magához rendelte a gépjárműadót, reklámadót, az idegenforgalmi adót.  A koronavírus-járvány miatt csökkent az iparűzési adóból származó bevételünk, ebből engedett még el a kormány – mondta el érdeklődésünkre a városvezető. – Az önkormányzatnak kötelező, illetve önként vállalt feladatai vannak, mindkettőt érinti, ha elapadnak a rendelkezésre álló források.  Az előbbieknél jól látszik, hogyan alakult a helyhatóságok és az állam viszonya az elmúlt években: az előírt szolgáltatásokat egyre drágábban kapjuk az állami cégektől. Erre jó példa a közösségi közlekedés, amit a Volánbusztól vásárolunk. Tavaly 480 millió forint szerepelt a költségvetésben, a központilag elrendelt járatsűrítés miatt ez 690 lett. Idén már 720 milliót kér a cég.  Mindezt úgy, hogy a kormány korábban úgy rendelkezett, hogy legelőször ezt kell kifizetni az iparűzési adóból. A kötelező feladatok közé tartozik a közétkeztetés, a közvilágítás, a vízellátás, egészségügyi alapellátás, parkfenntartás, fűnyírás, köztisztaság, óvodák és bölcsődék fenntartása. Továbbá a szemétszállítás is, ahol a rendszerbe bekerült egy állami cég, amely csak év végén fizet, és általában kevesebbet, mint amennyibe az elvégzett munka került. A helyi szolgáltatót pedig a parkolási bevételek kiesése is sújtotta, így a fizikai dolgozók bérét nem tudták megemelni. A nem kötelező önkormányzati feladatok között vannak infrastrukturális fejlesztések – utak, járdák építése, illetve ezek karbantartása, a játszóterek működtetése. Idetartoznak olyan vállalások, amelyeket nem az állam végez, ilyen például Szombathelyen az autista lakóotthon fenntartása. De említhetem az olyan szociális lépéseket, mint például a munkanélküliek egyszeri, városi támogatása, amelyet az önkormányzat vezetett be. A feladatokat az iparűzési adóból befolyt összegből fedezi a város, Szombathelyen nincsen kommunális adó, és építményadót is korlátozottan kell csak fizetni.  Ha kevesebb az önkormányzat pénze, az a szolgáltatások színvonalán látszik meg elsőként. A képlet nem fest valami jól: központilag visszavesznek az iparűzési adóból, az arra kivetetett állami sarcot, a szolidaritási adót meg megemelik, a körülbelül 7,5 milliárdos bevételből így 2,7-et elvisz állam. Levonhatjuk a Volánnak fizetett összeget is, a másik oldalon pedig az önkormányzat, illetve a cégei nem emelhetnek a díjakon. Ami tilos városi szinten, az teljesen megengedett az állam részéről, nyugodtan növeli a saját bevételeit. A rendkívüli jogrendben pedig még az önkormányzat átszervezése is tilos, vagyis nem igazán marad játéktér a települések számára.  Viszont sok vállalkozó jelezte, hogy továbbra is fizetné a teljes iparűzési adót. Az ebből befolyó pénzt teljesen átlátható módon tervezzük elkölteni, például a közétkeztetésre fordítjuk.

– Az iparűzési adó megfelezése kapcsán elhangzott, hogy a kormányzat pótolja a kiesett bevételeket. A kormánypárti városok kaptak is állami támogatást az önkormányzati feladatok ellátására. Volt-e már egyeztetés arról, hogy az ellenzéki települések is számíthatnak hasonló segítségre?

– Nem, egyelőre nem. Közben Szombathely egy másik pénzosztásból is kimaradt: a vízközmű-szolgáltató cégek veszteségeit több településen kompenzálta az állam. A Vasivíz a 340 millió forintos mínusszal kimaradt ebből, Zalaegerszeg nem, és Békéscsabán is jutott 600 millió az ottani vállalatnak. Az állami támogatás ilyen elosztása kapcsán joggal lehet megkérdezni, miért és mennyivel ér kevesebbet egy szombathelyi polgár, mint egy veszprémi, soproni vagy egerszegi? 

Fidesz: nem marad magára Szombathely

– A kis- középvállalkozásokon segít az intézkedés, megóvja a munkahelyeket – fejtette ki a véleményét Illés Károly, a szombathelyi Fidesz-frakció vezetője. – A miniszterelnök által bejelentett csomagnak több eleme van, mint például a moratórium, illetve a helyi iparűzési adó megfelezése. Úgy látjuk, hogy az érintett vállalkozások a lépéseknek köszönhetően talpon maradnak, és továbbra is adófizetők maradnak. Ami fontos, hogy a kormány nem pénzt von el, hanem otthagyja a vállalkozásoknál, számunkra forrást biztosít ezzel. 

Arra a felvetésünkre, hogy első körben csak kormánypárti városok kaptak kompenzációt, Illés Károly az alábbiakat válaszolta:

– Az elhangzottak szerint minden egyes város számít segítségre, külön vizsgálják meg a helyzetüket. Úgy tudom, a kormány nyitott, várja a szombathelyi városvezetés jelentkezését. Szombathely nem marad magára, egyeztetésekre lesz szükség. A városba rengeteg kormányzati támogatás érkezett, gondolok itt a Schaeffler új beruházására adott 5 milliárdra, a TDK-nak nyújtott segítségre, a cégek ezáltal több helyi adót fizetnek majd. 

Dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő egy interjúban beszélt a témáról.  Ebben így fogalmazott:  „Szombathely iparűzésiadó-bevételei 2010 óta több mint a kétszeresére emelkedtek, a város a 4 milliárd forint körüli éves bevétel helyett több mint 9 milliárd forintból gazdálkodhat. Alá kell húznom, hogy amikor dr. Puskás Tivadar polgármester úr átadta a stafétát, szemben a 2010-es állapottal, tartozás helyett tele volt a kamra. Az ellenzéki városvezetésnek van miből gazdálkodnia. A folyamatban levő nagyberuházásoknak köszönhetően a jövőben a koronavírus-járvány miatt lecsökkent iparűzésiadó-bevételek tovább emelkednek, és ez minden tekintetben hozzájárul Szombathely sikeréhez.”