Már a városban vannak a vaddisznók

A jelenség nem szombathelyi: nemrégiben Budapesten a Margit-szigeten kellett kilőni egy mázsás állatot, Salgótarjánban és Miskolcon arról szóltak a hírek, hogy a disznók már nem is zavartatják magukat az emberektől, Balatonmáriafürdőn a szabadstrandokat szállták meg – a helyi polgármester szerint „számukra ez olyan szuper élőhely, mintha a Hilton szállóban laknának. Ezen a területen mindenük megvan. Élelem, víz, tudnak túrni, és még dagonyázóhelyet is találtak maguknak”.

– Övék a határ, az erdő, természetes ellenségük nincsen – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat egy vadászattal foglalkozó szakember. –  A települések egyre terjeszkednek, az új lakóövezetek és ipari parkok folyamatosan csökkentik az élőhelyüket, így ezek a rendkívül intelligens állatok gyorsan alkalmazkodnak, és megtalálják azokat a területeket a városok, falvak közelében, ahol nyugodtan élhetnek, és nem lehet rájuk vadászni. A monokultúrás mezőgazdasági műveléssel pedig terített asztaluk van a vaddisznóknak, egy kukoricatábla all inkluzív ellátás nekik, ráadásul szaporák is, az állományuk többszöröse a háború előttinek, pedig most már hivatalos rendelet van ritkításukra. A gyérítést hátráltatja, hogy az általában sötétben mozgó állatokra tilos éjjellátóval és hőkamera segítségével vadászni, anélkül nehezebb látványos eredményt elérni. 

Szuperokos lakótársak

A szakirodalom szerint a vaddisznó az ötödik legintelligensebb állat a Földön, tanulékony, óvatos, kiválóan szaporodik, és remekül alkalmazkodik szinte bármilyen életkörülményhez. A konda tagjai folyamatosan kommunikálnak egymással, az állatok a kutatások szerint a megfigyeléseik és memóriájuk segítségével gyorsan megtanulják felmérni az adott helyzetet, és képesek a helyzetnek megfelelően cselekedni is.

Szombathelyen az állatok a város nyugati részén jelentek meg, igazolva azt, hogy a lakóterület növekedése, a bekerített mezőgazdasági táblák és az élőhelyek csökkenése miatt az emberek közelébe húzódnak a vadállatok. A vaddisznók megjelenéséről szóló bejegyzések alatt megjelenő kommentek szerint mindez nem igazán vigasztalja és nyugtatja meg a környék lakóit, hiszen az állatok már gyakran nappal is mozognak, és a kertekbe is bejárnak. A Rigóvölgyi úton például az öntözött, kiválóan karbantartott gyepet tették tönkre, ugyanis a fű alatti puha föld tele volt a kedvenc csemegéjükkel, a földigilisztával.

A nyugati oldalon a disznók bőven találnak életteret: bár gyors ütemben épül be ez a rész, a Jégpince utca és az Erdei Iskola utca között számos kiskert elhagyatott, a terület pedig benyúlik az erdőbe. Nagyobb erdős, bozótos rész van a Középhegyi útnál, illetve a Kálvária és Bagolyvár között – ezek mind nyugodt élőhelyet jelenthetnek az állatoknak. Az egyik bejegyzéshez érkezett komment szerint „a Rigóvölgyi úton egy bozótos elhanyagolt kertben lakik egy hatalmas konda. Hiába a bejelentés, a tulajdonos nem irtja ki a bozótot. Rengetegen vannak, szürkületben indulnak el a falumúzeum irányában.”

Az állomány – a szakmai blogokon és portálokon olvasható írások alapján – túlszaporodott, legutóbb áprilisban Nagy István agrárminiszer a szlovén kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón arról is beszélt Felsőszölnökön, hogy Magyarországon és Szlovéniában is egyre több a vaddisznók okozta vadkár, ezért növelni szeretnék gyérítésüket.

Tanulnak és alkalmazkodnak

A www.vadasz-blog.hu összefoglaló írása szerint a vaddisznónak a legfontosabb érzékszerve a szaglása. Minden gyanús jelet, amit más érzékszervével észlel, igyekszik a szaglásával is megerősíteni. Bármit lát vagy hall, gyakran megpróbál a gyanús tárgyat megkerülve szél alá kerülni, és szag alapján eldönteni, hogy menekülőre fogja-e, vagy sem. Ha a disznó hall vagy lát valamit, addigi tevékenységével felhagy, és mozdulatlanul, hosszasan figyel, ami akár fél óráig is eltarthat. A vaddisznó az erdőkben pihenés, a víz és az élelem szentháromságában mozog, ezek közt jól bejáratott váltóin közlekedik. Nappal a sűrűben vagy épp benőtt aljnövényzetű erdőségben vackol, napnyugtától napkeltéig pedig biztosan felkeresi a vizet (dagonya) és a takarmányt adó helyeket. A disznó számára fontos a takarás, rejtve érzi magát biztonságban, ezért világosban ritkábban mozog. Nyílt területre nem szívesen vált ki, csak sötétben, de a fény annyira zavarja, hogy még holdvilágban is óvatos.

A kiváló alkalmazkodó és tanulási képességekkel rendelkező állatok azonban teljes másképp viselkednek a városokban, ahol kicsi az esélye, hogy kilőhetik őket – ahogy egy szakember mondta lapunknak, mintha tudnák, hol nem lehet rájuk vadászni. Ahogy a szakblog írja: „Állami erdészeteknél, ahol az éves disznóhajtáson kívül szinte egész évben kímélik a disznót, teljesen másként viselkedik: már napvilágnál megindul, gyakran fel is adja éjszakai életmódját, tehát közel sem olyan óvatos. A helyzet hasonló a városi disznónál is, mely megszokja az ember közelségét, a stressztűrő képessége pedig annyira fejlettebb az erdei társáénál, hogy már ilyen irányú genetikai módosulást is kimutattak a városban lakó vaddisznóknál.”

A városban élő vaddisznók ügyében dr. Károlyi Ákos szombathelyi jegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy hiányzik az egységes és egyértelmű jogi szabályozás, hogy kinek a feladata a probléma kezelése. A vad az államé, a vadászati jog pedig a területileg illetékes vadásztársaságé –  azonban a disznók belterületi élőhelye kívül esik a vadászterületen. Így a társaság nem folytathat velük vadgazdálkodást, így nem is szabályozhatja állományukat, nem szerepelnek az éves üzemtervben, nincs kilövési kvóta rájuk. Az állampolgárok viszont nem tudhatják, hogy szabályozatlan a kérdés, így elsődlegesen a városhoz fordultak/fordulnak, Károlyi Ákos szerint az önkormányzatnak pedig a személy- és vagyonbiztonságot szem előtt tartva cselekednie kellett.

Önkormányzati lépések

A város tehát maga kereste a megoldást: az önkormányzat először 2021 szeptemberében vette fel a kapcsolatot az Aranypatak Vadásztársasággal, hogy a vadászok tegyenek meg mindent azért, hogy az állatok ne jelenjenek meg lakott területen. A vadászok azt válaszolták, hogy az ügyben tehetetlenek, az állatok megjelenésének oka kizárólag az elhagyott, gondozatlan ingatlanok, ahol a disznók búvóhelyet, táplálékot találnak. Helyszíni szemle után tavaly májusban vadászati kerekasztalt hívott össze a város (ezen részt vett a polgármester, alpolgármester, jegyző, tájegységi fővadász, hat vadásztársaságnak, a kormányhivatal illetékes osztályának és a rendőrségnek a képviselője), majd a budapesti kilövések tapasztalatairól is egyeztettek. 2022 augusztusában újabb megbeszélés volt az Aranypatak Vadásztársasággal és a rendőrséggel (ezen ott volt a Fidesz frakcióvezetője, Illés Károly is), ennek nyomán hivatásos vadászt bíztak meg az állatok kilövésével – ehhez az illetékes rendőrkapitányság engedélye kellett, ugyanis a fegyverhasználat lakott területen szigorú szabályokhoz kötött. Tavaly 7, idén március 31-ig 8 vaddisznót lőttek ki, ám a vadász által jelzett adatok szerint több mint 30 vaddisznó él a városi nyugati részén, így további nyolc állatra szóló megbízást kötött a város, ezeket június 30-ig kell kilőni.

A szakcikkek szerint a kilövés nem teljes megoldás, akár az állomány 70%-os csökkentése ellenére is két és fél évben belül visszaáll a populáció. Ha az USA-ban engedélyezett radikális módszerekkel vadásznak disznóra (etetőhöz szoktatva, éjjellátóval, félautomata fegyverrel, hangtompítóval – mindezek használata Magyarországon tilos), akkor a konda 90%-át el tudják ejteni, de a maradék 10%-ot képtelenség utána felkutatni, mert olyan helyre húzódnak, ahol nem lehet vadászni őket.

A vadbiológus szerint meg kell tanulni együtt élni a vaddisznókkal a városokban – ha már bevonzottuk a sok szeméttel és az elhanyagolt területekkel, hiszen olyan területek jöttek létre, ahol a vaddisznók meg tudnak telepedni. A problémát elsősorban élőhelykezeléssel, vagyis megfelelő kerítésekkel és gondozott kertekkel lehetne megoldani.

Inkább elkerülik az embert

Heim Tankréd, aki hosszú évekig dolgozott erdészként, hivatásos vadászként, néhány éve egy cikkben foglalta össze, mivel járhat, ha vaddisznóval futunk össze. Spoiler: az állatok az erdőben is és a városban is igyekeznek elkerülni az ilyen találkozást. A városban a legfontosabb, hogy semmiképpen ne közelítsük meg az állatokat, még a kisebb példányokban is hatalmas erő van.

Az egyszerű erdei kiránduló, túrázó nagyon kivételes esetben kerülhet ilyen vészhelyzetbe, írja a szakember, a vadászatban dolgozók, hivatásos vadászok, hajtók, kutyával utánkeresést végzők már inkább.

„Az erdőben élő disznó tart az embertől. Ha túránk során zajosan közlekedünk, ritkán találkozunk velük. Arról nem is beszélve, hogy leginkább szürkülettől pirkadatig mozog, napközben a sűrű mélyén pihen. A vadnak az mindig sokkal gyanúsabb, ha – szerintünk – csendesen lopakodunk, mintha beszélgetve hangosan közeledünk. Ez azért van, mert a hangosan beszélgető emberek nem veszélyesek, nem vadászok. A vadászok csendesen közelednek, az nagyobb veszély.

A városi disznók már nem annyira tartanak az embertől, mert megszokták a szagát, látványát. Ilyenkor sem kell arra gondolni, hogy mindenáron megtámad a disznó. Elkerülésre játszik ő is. Hagyni kell neki teret, lásson kiutat, és akkor nem lesz baj. Azért is bátrabbak, mert tudják: ott nincsenek bántva, nem lehet rájuk vadászni.”

A szerző kitért arra is, hogy a vaddisznó legveszélyesebb akkor, ha még a malacok a vacokban vannak, kicsik, nem mozgékonyak. „Ha az erdőben ilyenkor rámegyünk gyanútlanul egy vacokra, akkor lehet kellemetlen meglepetésben részünk. Ennek az esélye igen csekély a túrázókra nézve, mert a vacok mindig sűrűben van, olyan helyen, ami nem zavart. Amikor a malacok már olyan korúak, hogy vezetni tudja őket a koca, el fogja vinni őket az utunkból, ha hallja, hogy jövünk. Néha, ha későn vesz észre bennünket, kell egy kis idő neki. Ilyenkor meg kell állni, és megvárni, hogy elmenjenek. (Ha még nem mennek el, és a koca röfög, akkor valószínű van még malac elmaradva. Várjuk meg, míg előkerül és elmennek).  

Bizottsági téma

A bűnmegelőzési, közbiztonsági és közrendvédelmi bizottság is foglalkozott a vaddisznók ügyével, mondta el lapunknak Kelemen Krisztián elnök. Az ülésen dr. Károlyi Ákos elnök beszámolt arról, hogy az önkormányzat több mint egy éve foglalkozik a problémával. Dr. Saly Imre, az Aranypatak Vadásztársaság elnöke arról beszélt, hogy a disznók azért tudtak megtelepedni a város területén, mert nyugodt élőhelyet találnak, egy koca évente akár kétszer is ellik, alkalmaként 5-8 malacot. Rengeteg a gondozatlan kiskert, sok helyen hiányoznak a megfelelő kerítések, a teljes képhez tartozik, hogy több kertben etetik is a gyümölccsel az állatokat, így szemléletformálásra is szükség van. Felvetődött, hogy még jobban gyéríteni kellene az állományt, alternatívaként szóba került az élvefogó csapdák kihelyezése. A kilövés végző hivatásos vadász arról számolt be, a polgárok többsége megköszöni, hogy elvégzi a feladatot, de mindig akadt valaki, aki állatvédelmi szempontra hivatkozva igyekszik megakadályozni a munkáját. Néhány alapszabályról is szó esett: aki vaddal találkozik a városban, ne hergelje az állatokat, óvatosan hátráljon el vaddisznó elől. A kutyákat (a futtatókat kivéve) ne engedjük szabadon (amúgy is tilos), a szóban forgó területeken pedig veszélyes is lehet.

Török Tibor
Fotó: Horváth Takács Szabolcs/Facebook