Magyarországra jöhet a szibériai fapados élemiszer diszkont, az átlag alatt keresőkre céloznak
Az orosz "Lidl vagy Aldi" terveiről a Haszon írt először, miután birtokába jutott egy februári levélnek, amit a cég küldött ki leendő üzleti partnereinek. Az e-mailben vázolták, hogy „az elkövetkező évben” húsz üzletet nyitnak Budapesten és az agglomerációban. A következő három évben pedig összesen 200 boltot akarnak nyitni az országban, és 700 millió eurós (éves) forgalmat szeretnének elérni.
Bevalljuk, mi ezt elsőre április 1-re jellemző médiahacknak hittük, de úgy tűnik mégsem az. Megkérdeztük Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértőt, aki szerint a tulajdonosi szerkezet összetételén múlik, hogy a szankciók közepette egyáltalán működhetne-e a cég Magyarországon. Ha orosz beszállítóktól jönnének a termékek, akkor azokat valószínűleg érintenék a korlátozások, viszont ha orosz a tulajdonos, de a vállalkozás központja Európában van, itt bankolnak, adóznak, nem feltétlenül kell, hogy bajba kerüljenek, közölte lapunk érdeklődésére az orosz térség szakértője, példaként a Revolut és a Telegram orosz alapítóit említve. "Minden azon múlik, hogy milyen formában, milyen háttérrel működik a cég", mondta.
Vidéki nyugdíjas-csalogató árak
A Mere – akárcsak az Aldi vagy a Lidl – egy úgynevezett hard diszkontlánc, vagyis a portékáit rendkívül nyomott árakon kínálja vevőinek. Az áruház képviselői üzleti modelljükkel kapcsolatban arról tájékoztatták leendő beszállítóikat, hogy az áraik a piaci áraknál 20 százalékkal lesznek alacsonyabbak.
A Mere egy boldog vásárlója Fotó: mere.ws
A levél szerint elsősorban átlagos és/vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkező családos emberekre számítanak, akik megtervezik vásárlásaikat, és heti 1-2 alkalommal keresik fel az üzletet. Az áruházban kapható termékek köre körülbelül 1500 cikkből áll majd: ezek között lesznek élelmiszerek, italok, iparcikkek és háztartási vegyi áruk, beleértve saját márkás termékeket is.
Az orosz kiskereskedelmi láncot 2009-ben alapították, jelenleg 20 országban, köztük - például: Csehországban Kínában, Németországban, Lengyelországban, Szerbiában, Spanyolországban vagy Görögországban - mintegy 2500 üzlettel vannak jelen a piacon.
Erdély: mintha egy 1986-os Zsiguli lenne
Romániában még a háború kitörése előtt nyitott három boltot a Mere, a Maszol.ro 2022 márciusi cikkében így jellemezte a nyugatiak konkurenciájának szánt boltokat:
„A mi üzletünkben az ügyfél a terméket fizeti meg, nem a márkát”, olvasható a vállalat honlapján. Ez többé-kevésbé meg is felel a valóságnak, a Mere áruházakban ugyanis jellemzően ismeretlen gyártóktól származó, semmitmondó márkanevek alatt forgalmazott termékek kaphatók. Ugyanott olvasható, hogy „Kedvező és könnyen megközelíthető helyszín”, ami erős túlzás, mivel a cég ezen a téren is az alacsony költségek híve, előszeretettel bérelnek ki egykori ipari épületeket, városszéli ingatlanokat.
A Maszol.ro szerint a Mere áruházak felülmúlhatatlanok az igénytelenség tekintetében, inkább keltik raktár, mintsem XXI. századi európai kiskereskedelmi egység benyomását. Áraik valóban nagyon alacsonyak, az áruválasztékukat tekintve pedig a „roppant szegényes” is visszafogott jelző. Romániában a Mere közvetlen versenytársai a Lidl és a Penny diszkont áruházak, melyek nagyjából úgy viszonyulnak előbbihez, legalábbis a külalakjuk és a berendezésük alapján, mint egy vadonatúj, 2022-es Volkswagen modell egy 1986-os Zsigulihoz. A cég leírása szerint a boltjait „aszkétikus minimalista dizájn” jellemzi, ami valójában eufemizmus, mivel valaminek a teljes hiánya, ez esetben a dizájné, nem egyenlő az aszkétikus minimalizmussal.
A cég többségi tulajdonosa egy, a 80-as éveiben járó szibériai nyugdíjas nő, Valentyina Schneider és annak két fia.
Hogy jelenleg hány áruházat működtetnek Romániában, az nem derül ki sem a Mere, sem a Torgservice (a tulajdonos cég) honlapjáról, ugyanis mindkettő hasonló színvonalú, mint a boltjaik. Az biztosnak tűnik, hogy Erdélyben három van belőlük, országos szinten pedig tíz körüli a számuk, állapította meg a Maszol.ro, hozzátéve: eredetileg 50-100 közötti bolt megnyitását tervezték délkeleti szomszédunkban.
Nyitókép: mere.ws
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.