Járványhelyzet, fejlesztések, életműdíj: interjú prof. dr. Nagy Lajossal

– Eddig példa nélkül álló időszakon vagyunk túl. Hogyan kezelte a kórház a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetet?

– A magyar egészségügyi rendszer jól vizsgázott, hiszen nem adódott olyan helyzet, mint Olasz- vagy Spanyolországban. Sok tapasztalatot szereztünk arról, hogyan kell védekezni a járvány ellen, miként kell megváltoztatni a lakosság egészségkultúráját. Az orvosainkat, szakdolgozóinkat kiképeztük, hogyan láthatják el biztonságosan a fertőzötteket. Itt a kórházban csak sürgős eseteket fogadtuk. Fejlesztések történtek, hogy szükséges esetén a tömeges fertőzéseket is képesek legyünk kezelni: 300 ágyat tettünk alkalmassá lélegeztetett betegek ellátásra, 50 új intenzív ágyat kaptunk, de ezen túl monitorok, infúziós pumpák, lélegeztetőgépek, további betegágyak és egyéb műszerek is érkeznek. Senki sem tudja, hány szakasza lesz még a járványnak, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy messze nem vagyunk túl rajta. Bármikor újra növekedhetnek az esetszámok, ezért továbbra is törekednünk kell arra, hogy ne terjedjen el tömegesen a fertőzés. Fontos, hogy viseljünk maszkot, tartsuk a megfelelő távolságot, erre a dolgozóinknak, a betegeknek és a hozzátartozóknak is figyelniük kell. Vas megye alacsony fertőzöttségi adataiban egyébként nagy szerepet játszott a lakosság fegyelmezettsége, ami dicséretes. 

– Visszatértek a kórházi mindennapok a rendes kerékvágásba?

– Igen, már nagyjából a járvány előtti kapacitással működünk, elindult a hagyományos betegellátás, de emellett fenntartjuk a fertőzötteknek szánt ágyakat is. Azon vagyunk, hogy pótoljuk az elmaradt műtéteket, ehhez sokszor száz százalék fölött kell teljesítenünk. A szakrendelőkben óránként négy beteget fogadunk, hogy ne legyen tömeg a váróteremben. Beléptetés előtt az asszisztenseink minden páciensnél testhőt mérnek, és kikérdezik arról, járt-e fertőzött területen, találkozott-e fertőzött személlyel. Mindenkinek maszkot kell viselnie, és csak időpontra lehet menni.

– Jó hír, hogy hamarosan elindulhatnak a PET-CT vizsgálatok, amire a kórház és a betegek is régóta várnak.

– Indokolt esetben eddig is végeztünk vizsgálatokat a kórház költségén. Áprilisban azonban befogadta a készüléket az egészségbiztosító, évi 150 millió forint finanszírozást kaptunk, amiből évente 600-800 beteg PET-CT vizsgálatát végezhetjük el. Az még nem tisztázott, hogy milyen ellátási területtel működünk majd, de jövő héttől megkezdhetjük a vizsgálatokat. A PET-CT ma már megkerülhetetlen a daganatdiagnosztikában, hiszen pontosan el tudja különíteni azt a területet, ahol aktív rákos sejtek vannak. Örülünk, hogy már Szombathelyen is elérhető, és nem kell a betegeknek Budapestre vagy Kaposvárra utazniuk. 

– Hogyan fogadta a Batthyány-Strattmann-díjat?

– Ez az egyik legmagasabb orvosszakmai elismerés, amit egyrészt mint gyógyító orvos kaptam a kardiológiai ellátásban végzett munkámért, másrészt a kórház vezetéséért. Nagyra értékelem, és hálás vagyok a döntéshozóknak. Az érdem nemcsak az enyém, hanem a kórház összes dolgozójáé. Büszke vagyok a kardiológiai részlegünkre, amely a szívsebészet kivételével teljeskörűen képes ellátni a betegeket a nap minden percében. És arra is, hogy a kórház többet fejlődött az elmúlt tíz évben, mint az alapításától kezdve összesen. Ez nemcsak nekem köszönhető, hanem a lehetőségeknek is, de ezekkel a lehetőségekkel tudni kellett élni. Sokat segít a főigazgatói munkámban, hogy részt veszek a betegellátásban. Mindig fontosnak tartottam, hogy megmaradjon a közvetlen kapcsolatom a betegekkel és a kollégákkal, enélkül a vezetés sem menne.