Erzsébet hársfája: utolsó esély az életre

1898. szeptember 10-én a magyarok szeretett Sisije merénylet áldozata lett. A gyászban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki, hogy országszerte ültessenek emlékfákat Erzsébet tiszteletére. Szombathely is kivette részét a mozgalomból, ekkor telepítették például a Gothard család tagjai Herényben a Béke téri hársfákat, és a mai Szent István park domboldalán álló vén gesztenyefát ugyancsak Erzsébet fájának nevezték ki. A gesztenyefa 1907-ben elpusztult, akkor egy kislevelű hársat ültettek a helyére.

A fa 114 év alatt óriásira nőtt, törzsét két ember sem éri át. Látta a dualizmus kori megyeszékhelyet, de tanúja volt annak is, hogy panelházak nőnek ki a földből. Megérte a 21. századot, méltóságteljesen kapaszkodik az egykori szőlőhegy földjébe. Ám egészségi állapota egyre romlik, védekezőképessége lecsökkent. Bár rendszeresen szakértőkkel vizsgáltatják, és elvégzik rajta a szükséges koronaápolási, metszési munkákat, ez sem képes megállítani a korhadást és a gombásodást. A fa élete vége felé jár, de igyekeznek megóvni, amíg lehet.

– Itt elsősorban metszésre kell gondolni, mint általában az idősebb fáknál. Eltávolítjuk a száraz ágakat, ennek következtében drasztikusan csökken majd a koronája, de balesetvédelmi szempontból mindenképp meg kell ezt lépnünk. Próbáljuk minél inkább meghosszabbítani az élettartamát – mondta el Kiss Dávid, a SZOMPARK ügyvezetője.

Erzsébet fája helyi védettség alatt áll, egyes részeiben még folyamatos az anyagcsere, a sérülések helyén oldalhajtások is megjelennek, de koronája folyamatosan zsugorodik, és egyre kevesebb tápanyagot képes felvenni. A szépítő egyesület és a parkfenntartó figyelemmel kíséri a hársfa sorsát, az éves metszési tervben elvégzik rajta a szükséges munkákat.

kzs
Fotó: Nagy Jácint