Derkovits: a fiataloktól az idősekig

– A képviselő-testület jelenlegi tagjai közül Ön foglal helyet legrégebb óta a szombathelyi közgyűlésben. Egyből derkovitsi képviselő lett, vagy ez utána jött?

– 1998-ban, 22 évesen megkaptam a lehetőséget, hogy képviselőjelölt lehessek, és éltem is a lehetőséggel. A derkovitsi választókörzetben két nagyszerű ellenfelet előztem meg, akikkel egyébként a mai napig jó személyes kapcsolatot ápolok. Az akkori győzelmem három dolognak volt köszönhető: a Czeglédy nevet nagyapám, édesapám, nagybátyám révén nagyon sokan ismerték, szüleim a Latexban dolgoztak, illetve közel ezer lakásba kopogtam be.

– Milyen kötődés vagy elhatározás vezette, hogy a Derkovits-lakótelep ezen részén induljon?

– Itt élek, ez az otthonom, minden ide köt. Tényleg igaz rám, hogy szinte minden követ ismerek a körzetben. Az pedig kifejezetten jó érzés, hogy bármerre járok, látok vagy emlékszem valamire, amit én intéztem el.

– Ön azon kevés képviselők egyike, aki ciklusokon keresztül tudta megnyerni a körzet választóinak bizalmát. Amellett, hogy elárulná ennek a titkát, tud arról is, hogy esetleg generációs sokszínűség is jellemzi a szavazóbázisát?

– A munka és az állandó jelenlét a titka. Valamint az, hogy megbíznak bennem az emberek, és tudják, hogy szenvedélyem ez a város. 1998-ban sokan azért szavaztak rám, mert „ő a Márti és az Attila fia”, gyerekként emlékeztek rám a telepről vagy a Latex menzájáról, vagy mert a gyermekük iskolatársa, haverja voltam. Most pedig már ott tartok, hogy sok korombeli felnőtté vált gyermeke is rám szavaz. A tavalyi kampány egyik legmeghatóbb jelenete az volt számomra, amikor a Domusnál az egyik kitelepülésünkhöz odajött egy volt osztálytársam, hogy bemutassa a gyermekeit, akik nemrég múltak 18 évesek, és alig várták, hogy végre szavazhassanak rám.

– Nagyon sokrétű munkát végez a közgyűlésben. Hogyan áll össze a munkarendje?

– A képviselői munkám három fő részből áll: egyrészről városrészgondnoki feladataim vannak, másrészről az itt élők ügyes-bajos, de annál fontosabb dolgaival foglalkozom, harmadrészt lobbizom azért, hogy legyen pénz a körzet fejlesztéseire. A gondnoki teendőim abból állnak, hogy vagy magam észlelem, vagy szólnak nekem, hogy már megint kátyú alakult ki, vissza kellene nyesni egy fát, bokrot, ki kell takarítani a vízelvezetőt, szükséges egy pad, javítani kell a játszótér kerítését, és így tovább. A futásaimat úgy alakítom, hogy „végigjárjam” hetente legalább egyszer a körzetemet. Az egyes ügyek főleg a szociális területet érintik, de elég sokszor segítek az embereknek hivatalos ügyek intézésében, vagy eljárok társasházi gondok esetén. Van, amikor az engem felkeresőnek csak arra van szüksége, hogy valaki meghallgassa. Elérhető vagyok folyamatosan, a telefonszámom 1996 óta ugyanaz.

– Számos sikert tudhat magáénak az 5. számú választókörzet is. Mik voltak az elmúlt lassan 4 év legfontosabb fejlesztései a Derkovitson?

– Az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Bánatos vagyok, mert még sehol nem áll a Domus felújítása, ami országgyűlési képviselőjelöltként az egyik legfontosabb itteni tervem volt, valamint rossz érzés számomra, hogy az eltervezett parkolóhely-létesítésekből pénz hiányában még nem lett semmi. Ami viszont a mérleg másik serpenyőjében van, hogy több járdaszakaszt sikerült felújítani, sőt, a Bem József utca egy részét is, valamint egy kisebb játszóteret is létesítettünk. Az is kisebb siker volt, hogy a választókörzet jó része a régi gázvezetékek cseréje miatt fel volt túrva, felbontottak számos járdát, azonban teljeskörűen, jó minőségben helyre lett minden állítva. Erre nagyon odafigyeltem.

– Milyen további tervei vannak a jövőre nézve a Derkovitson?

– A három legfontosabb feladatom egyike, hogy teljeskörűen felújításra kerüljenek a városrészen az utak és a járdák. A Derkovits városunk legrégebbi lakótelepe, éppen itt az ideje, hogy megújuljon. A Domus és környéke rendbetétele sem várhat tovább, harmadrészt pedig az elmaradt parkolóhelyeket meg kell építeni. Minden erőmmel azon leszek, hogy ezek megvalósuljanak, bár a fő tervemhez vagy állami vagy uniós forrásra lesz szükség. Horváth Somán, Kopcsándi Józsefen, dr. László Győzőn és rajtam nem fog múlni.

Én az a képviselő vagyok, aki… a Derkovitson született, itt nőtt fel, és most is itt él. Az életem részévé vált a városrész és a város polgárainak képviselete.

Dr. Czeglédy Csaba hobbija: a munka és a futás. Örömet jelent számomra, hogy dolgozhatok, még ha sokszor mázsás teher is nyomja a vállamat, főleg a szociális ügyek miatt. A stresszt pedig jól levezetem azzal, hogy egyre hosszabb távokat futok. Most éppen arra készülök, hogy március végén négy nap alatt körbefussam a Balatont.

Fotó: Bonyhádi Zoltán