Az őrségi bölcsesség titkai: Kovács József tudós pap könyvét mutatták be a Berzsenyi könyvtárban

A kötet, melynek bemutatójára megtelt a könyvtár emeleti előadóterme, Kovács József tudós pap által a kercaszomori szolgálati évtizedei alatt a veleméri templom freskóiról és a Magyar Szent Korona ikonográfiájáról írt tanulmányait, valamint az őrségi szájhagyományt őrző szöveg- és kottagyűjteményét tartalmazza.

Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató a kiadványt, mint a múlt, jelen és jövő összefogását mutatta be: a történelmi ismeretek a múlthoz engednek hozzáférni, a könyv kiadása a jelen, a lakosok összefogásának köszönhetően valúsult meg, a jövő felé pedig az az adalék nyit utat, melyről a fülszövegben olvashatunk – Őrség Árpád-kori Szent Vencel templomának maradványai a kercaszomori föld mélyén rejlenek, a templom régészeti kutatások nyomán körvonalazódik, további kutatása a jövőre vár.

Kapornaky Sándor, a "Legbátrabb Község", Kercaszomor polgármestere a Kercaszomor Értéktára sorozat korábbi kiadványait mutatta be, majd Lugossy Piroska, a község polgára olvasott fel Kovács József könyvéből, annak is az Izik címet viselő, néprajzi gyűjtéseket tartalmazó fejezetéből.

Lugossy Piroska olvasott fel a kötetből

Lugossy Piroska őrségi, török-kori farkastörténettel, "szellemhistóriával", részeges kalandokkal nevettette meg a könyvbemutató vendégeit, s előkerült egy, Örkény Tóték-ját idéző történet, csak itt nem az őrnagy hitte ároknak az árnyékot, s ugrotta-ugratta át, hanem Miska pap meg a jegyző, akik, Senyeházáról hazafelé, pityókás állapotban, ároknak nézték a telefonoszlopok árnyékát. A dürmelik (törmelék) nevet viselő fejezetből ünnepekkel, a közelgő adventtel és karácsonnyal kapcsolatos hagyományokból hallhattunk részleteket.

A szombathelyi származású katolikus címzetes esperes születésének 90. évfordulójára kiadott kötet bemutatóján ezután a szerkesztő, Soós Kálmán, a Fortissimi Alapítvány elnöke kapott szót, bemutatva Kovács József életútját, személyiségét: szegény, hatgyermekes családban született, édesapja Szombathely lámpagyújtogatója, édesanyja Szendi László apát, plébános  családjánál dolgozik – férjhez menetele után az apát családjává fogadja őket. Budapesten tanul, az 56-os forradalom, szabadságharc idején hazatér, kispapként kezdi szolgálatát, de több konfliktusa van a püspökséggel, így Vépre helyezik, majd 3 évre el is tiltják a hivatástól.

Soós Kálmán (balról) és Kapornaky Sándor polgármester

Dunaföldváron kántor-tanító, már itt egyházi énekeket gyűjt. Ezután kerül plébánoshelyettesként Kercaszomorra, ahol, mivel Kerca református község, eleinte kevés híve akad, majd megkedvelik. A folklórgyűjtésnek szenteli sok idejét, az izgatja, milyen srófra jár az őrségi emberek agya. Kiváló memóriájának és zenei képzettségének is köszönhetjük gyűjteményét. Mivel hivatása hangfelvevő használatát nem engedte, írógépen rögzíti gyűjtéseit, csak azt sajnálhatjuk, az írógépeken nincsen az őrségi nyelvjárásra igen jellemző zárt e hangot jelölő betű.

Kovács József 1966‑ban Kercaszomoron írta első jegyzeteit a veleméri freskókról. Az izgatta, mit üzent a falakon Aquila János az olvasni nem tudóknak.  -- Az őrségiek emberszeretete vette körül, miközben a mindeneket alkotó bölcsesség titkait fürkészte. Néhányat ránk bízott – hangzott el a bemutatón.

A kötetet a Fortissimi (Legbátrabbak) Alapítvány és Kercaszomor Önkormányzata adta ki az Agrárminisztérium, a Hungarikum Bizottság és az Őrségi Római Katolikus Plébánia támogatásával. A bemutatón verset mondott Tornyos Jázmin.

TP

Fotó:Nagy Jácint