Adventi ünnepek régen és napjainkban

Milyen időszakot ölel fel a karácsonyi ünnepkör?

A szájhagyomány azt szokta mondani, hogy Katalinkor bezárulnak a táncok, vagyis november 25-ével fejeződik be a zenés táncos mulatós időszak. Advent első vasárnapjával kezdődik a karácsonyt megelőző várakozás. Az ünnepi időszak január 6-ával, Vízkereszttel zárul.

Milyen ünnepek esnek bele ebbe a több mint egy hónapba?

December 4-én Borbála-nappal kezdődik az ünnepek sora, amit Miklós (december 6.), Tamás (december 7.), a szeplőtelen fogantatás (december 8.), Luca (december 13.), Lázár (december 17.) és Tamás (december 21.) napja követ. Szenteste és karácsony ünnepe után következik István (december 26.) és János (december 27.), majd az aprószentek (december 28.) napja még újév ünnepe előtt.

Vannak kifejezetten Vas megyei népszokások?

Nyugat-Magyarországon terjedt el, hogy Miklós napján úgynevezett láncos Miklósok járják a házakat. Ilyenkor a férfiak ijesztő maskarákba öltöznek, derekukra és botjukra láncot kötnek, dörömbölnek, és ijesztgetik a lakosságot. A betlehemezésben pedig nagy különbség van a négy nagy tájegység között. Megkülönböztetjük az alföldi, erdélyi, felvidéki és dunántúli betlehemezést.

Mi jellemző a dunántúlira?

Az elnevezés is más, nálunk pásztorozásnak hívják. A három pásztor a kulcsfigura. A pásztorozás hagyománya a barokk múltba gyökeredzik. Kialakulását a 18. század második felére datálják. Jóval fiatalabb hagyomány a szent család kilenced járása. A karácsonyt megelőző kilencedik naptól a családok házról házra járnak egy szent családot ábrázoló szoborral. Mindennap másik családnál marad a szobor, ahol szépen feldíszített asztalra helyezik, s ott közösen imádkoznak, énekelnek.

Hogyan változott az idők során a betlehemezés?

A jeles napi szokásokat régen felnőttek járták, így a betlehemezést is. A pásztorozók korosztálya egyre fiatalodott, így ma már leginkább kisgyerekek vesznek részt az ünnepségben. Sok esetben azonban a szülők nem engedik meg gyermeküknek a házról házra járást, ugyanis ezt koldulásnak tekintik. Az lehet mondani, hogy a pásztorozás hagyományának visszaszorulásához hozzájárult a közösség pszichés gátja is. 

Melyek azok a szokásaink, amelyeknek nincs régmúltba nyúló hagyománya?

Ilyen az adventi koszorú készítése és a köztéri betlehem állítása. Köztéri betlehemet osztrák mintára 2003-ban Sében állítottak először. Az adventi koszorú készítése pedig csak az 1970-es években terjedt el Magyarországon. Úgy tartják, hogy a 19. század első felében egy evangélikus lelkésznek támadt az az ötlete, hogy az árva gyerekeknek szekérkerékből készít ilyen koszorút. A 20. század első felében evangélikus közösségekben jelent meg a koszorú, de leginkább csak azon családoknál, akik nem állítottak karácsonyfát.

Vas megyében régóta jelentős horvát nemzetiségű kisebbség él. Nekik milyen hagyományaik vannak? Átvették ezeket a szokásokat a magyar falvak is?

A horvátoknál is megjelentek a maszkos-alakoskodó ünnepek is. Horvátlövőn Luca napján jártak fehér alakoskodók. Ez például az őrvidéki magyaroknál is megjelent, de a megye többi részére nem volt jellemző. A horvátoknál jellemző volt a házfüstölés is, amely során a gazda megfüstölte az istállót és a pajtát is.

Kisőrsi Zsófia