A nyúl, aki elrabolta a gyerekek szívét

Kevés olyan gyerekes szülő van, aki ne ismerné a Bella Ciao, a Megy a gőzös, a Csu csu vá, a Ram sam sam sorait és táncmozdulatait. Brandnyúl jött, látott és győzött. Hihetetlen népszerűségnek örvend a gyerekek között, sorban telt házas koncerteken várják a rajongói. Saját bevallása szerint egy répaföld mellett született 162 testvérével együtt, s már egészen kiskora óta nagyon szeret énekelni és táncolni. S bár emiatt kilógott a sorból a futó és távolugró testvérei közül, ő nem adta fel az álmait. Énekes lett. Ez a gyerekeknek szóló változat, de mi kíváncsiak voltunk arra, hogy valójában hogyan született meg Brandnyúl. Ebben a szentpéterfai Skrapits Erik segített nekünk. 

– Mindig kacérkodtam a gondolattal, hogy részt vennék egy gyerekprodukcióban – kezdi a beszélgetést Erik. – Ám voltak kétségeim, hiszen anno a No Thanx zenekarral tinirockerként ismert meg az ország, nem tudtam, mennyire fogadnák el az emberek, hogy gyerekdalokat énekelek. Ám eljött az a pillanat az életemben, amikor megszületett az első gyerkőcöm, s ahogy nőtt, elkezdtünk gyerekzenéket hallgatni. A lányom főként az interaktív, táncoltatós zenéket szerette, akkor már biztosan tudtam, hogy ilyen zenében én is megtalálnám a közös hangot a gyerekekkel. Megszületett a második lányom, s négyesben sokat utaztunk a világban. Jártunk minidiszkókban, ahol a gyerekeket az animátorok zenékre táncoltatják. A feleségemmel összenéztünk, és csak annyit mondtunk, hogy ezt itthon is meg kell valósítani. 

Ahogy hazajöttek, elkezdtek dolgozni a terveken. Először is kellett egy olyan figura, akinek a bőrébe bújva Erik énekelhet. Első körben egy fantáziaállatra gondoltak, ám mivel feleségével nagyon szeretik a nyuszikat, sokszor így is szólítják egymást, a nyúl mellett tették le a voksukat. Ráadásul a feleségének volt egy nyúl plüssfigurája, akit Brandnyúlnak hívott, innen jött a név ötlete is. Ez a figura még egyáltalán nem hasonlított a mostani nyuszira, de ez adta az alapot mindenhez. 

– Elkezdtem megrajzolgatni, hogyan nézzen ki, grafikusokkal is egyeztettem, a végén körülbelül 65 nyuszink volt – folytatja Erik. – Amikor leszűkítettük a kört egy nyuszira, elmentem a jelmeztervezőhöz. Ezzel párhuzamosan pedig elkezdtünk dalokat is írni, rögtön az elején néggyel készültünk. Teljesen új előadók voltunk, a nulláról hoztunk fel mindent. Nagyon örültünk az első 10 ezer megtekintésnek, aztán megjött az első 100 ezer, és nem hittük el. Bekerültem az egyik kereskedelmi tévécsatorna reggeli műsorába, az egyik dalomat lejátszották, pár hétre rá már milliós lett a nézettségünk. Jelenleg is több millióan hallgatják, éneklik a dalokat. 

Erik és a csapata rengeteg energiát fektetett a klipekbe, hogy a zene, a tánc, a látvány profi legyen. Nemcsak a klipekben törekednek profizmusra, hanem a fellépéseken is, hiszen rengeteg kis rajongójuk van, telt házas bulikon várják őket. Ez azonban sok energiát igényel, hiszen egy hatalmas nyuszijelmezben énekelve-táncolva kell elvarázsolnia a gyerekeket.

– A legelső fellépésen debütált a nyuszijelmez, s bár előtte sokat próbáltunk a táncosokkal, a nyuszifej nem volt rajtam – folytatja. – A fellépésen a második dal után szinte levegőt sem kaptam. Magamba roskadtam, ám tudtam, hogy nem fogom feladni. Elkezdtem szájmaszkban futni, s ez rengeteget segített. Nem kívánom senkinek, hogy jelmezben énekeljen és ugráljon 45 percen át a színpadon. Nagyon nehéz hozzászokni, de eljutottam oda, hogy egy nap 3 fellépést 100 százalékosan meg tudok csinálni. 

A nyuszinak egyébként a fellépésein nincsenek sztárallűrjei, nem nagy igényű, egy dolog azonban elengedhetetlen kellék a színpadon: minimum két ventilátor ahhoz, hogy levegőt kapjon. A fellépés után sem pihen, iszik, pólót cserél, és fotózkodik a gyerekekkel. 

– Többször jártunk Amerikában, Disneylandben, ott nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a mesefigurákhoz közel kerülhessenek a gyerekek – teszi hozzá. – Én is ezt szerettem volna. Látnak a színpadon, de kell az, hogy odamehessenek a nyuszihoz, pacsizhassanak vele, s legyen közös fotójuk. Erre pedig sem az időt, sem az energiát nem sajnálom. A gyerekek pedig nagyon hálásak, számtalan ajándékot küldenek a nyuszinak. Folyamatosan répák, rajzok érkeznek, ezeket a közösségi oldalunkon meg is szoktuk köszönni. Fantasztikusan jó érzés az a szeretet, amit kapunk tőlük. Feltölt energiával. Ha nem ilyen lenne a közönség, nem bírnék három fellépést végigtáncolni, végigénekelni. Viszont látom, hogy a gyerekek örülnek, táncolnak, boldogok, önfeledtek, s ez mindent megér. 

A nyuszi húsvétkor is útra kel országhatáron innen és túlra, hogy pontosan hova, az nyomon követhető a honlapján. Júniusban pedig Szombathelyen abban az óvodában lép fel, ahonnan a legtöbb képet küldik a Szombathely Portré 2024 felhívásra. 

BB
Fotó: Brandnyúl