A Kálvária domb Farkas-villájának „kálváriája”

A telek tulajdonosa Farkas Ferenc (1848-1923) teológus, a Szombathelyi Egyházmegye papképző szemináriumának tanára és a premontreiek gimnáziumának óraadó hitoktatója volt, aki tankönyveket is írt a hittan tanításához. Magánemberként gyümölcsfákkal és szőlészettel foglalkozott, saját termését a domb tetejére épített villájának pincéjében berendezett korszerű présházban dolgozta fel. Ő volt Szombathely szőleinek hegybírója is. Kiválóan tudott németül, angolul és franciául. Egyik kezdeményezője volt az 1890-es évek elején a házhelye, szőlőskertje alatt elterülő szántóföldek parkosításának. Hamarosan már a város Szépítő Egyesületének élén találjuk őt, aki hosszú időn át elnökként tevékenykedett itt, többek között a Szent István park és az Ezredévi park megvalósításáért. A ligetes terület kialakítása céljára 1897-ben Éhen Gyula polgármester jelentős ingatlanokat sajátított ki a város számára. A terv szerint eredetileg botanikus kertet létesítettek volna.

A gyönyörű kiránduló- és szórakozópark-együttes nagyon nagy népszerűségnek örvendett, ezért kínálata egyre gazdagodott. A víztorony mögött pedig, a dombtető fennsíkján, amely ma is megtalálható a toronytól nyugatra, közel ezer ülőhelyes nézőtér várta a szabadtéri színpad nézőközönségét. A Szent István park teljes kialakítása 1898-ra befejeződött. Néhány év múlva Saághy István botanikus, dendrológus negyven különleges fenyőt ajándékozott a városnak a parkos részek gazdagításának céljára.

Farkas Ferenc bécsi iskolázottságú teológus volt, 1873-ban pappá szentelték. Villája vallásos, ugyanakkor nagyvonalú építtetőre vall. Az épület alaprajzi elrendezése szabályos keresztet képzett mindaddig, amíg egy későbbi bővítés során a kereszt egyik sarkát egy emeletes toronnyal be nem építették. A tudós teológus élete végén az épületet és csodálatos kertjét a premontrei rendnek bocsátotta rendelkezésre jutányos áron. A fehér kanonokok közösségi célokra tartották fenn a Farkas-villát, és gondosan ápolták az alatta elterülő szőlőskertet is. Ettől kezdve a város lakói a Farkas-villát hívták Premontrei-háznak is. Az 1950-es években a rendet megfosztották mindennemű ingatlanától: gimnáziumukat a továbbiakban a város Nagy Lajos Gimnázium néven tartotta fenn, és sikeresen vezette: az ország öt legerősebb gimnáziuma között tartották számon évtizedeken keresztül. A gimnázium új névadásának történetét két ma is lelkes öregdiákja úgy mesélte nekem, hogy a volt diákok ötlete alapján kapta a gimnázium ezt a nevet az 1950-es évek elején mint olyan nevet, amely a munkáshatalom egyszerű gyermekének neveként valójában történelmünk egyik legdicsőbb királyának állít emléket. Ám tudnunk kell, hogy a ciszterci rend Pécsett már 1921-ben így nevezte el gimnáziumát I. Lajos királyunkról, aki 1367-ben egyetemet alapított a városban. Rendházuktól is megfosztották a premontrei testvéreket, és a Széchenyi utcában álló két épületben bérlakásokat alakítottak ki. 1989 után a rend visszakapta ugyan ingatlanjait, ám, nem lévén terve a Kálvária dombon álló, addigra már elhanyagolt villa és kert hasznosítására, ezt az épületet nem igényelte vissza. Így Farkas Ferenc teológus villája a városra szállt, és újabb évtizedeken keresztül elhagyottan állt. A legújabb, nagyon ígéretes fejlemény, hogy a Magyar-Japán Baráti Társaság megvásárolta a Farkas-villát kulturális hasznosítás szándékával, a csodás épület állagmegóvása után most a külső és belső felújítás munkálatai folynak, a tudós tanár elhanyagolt szőlőlugasait pedig hamarosan látványos japánkert fogja felváltani.

Balló László
Fotó: Nagy Jácint