Salamon Nándor: „A” képtárigazgató

Hallatlanul felkészült, alapos, lelkiismeretes, s humanista, igaz ember volt Salamon Nándor. 1984-től 1995-ös nyugdíjba vonulásáig állt a Szombathelyi Képtár élén. Első munkatársaival, Marosfalvi Antallal, dr. Zsámboki Mónikával, dr. Gálig Zoltánnal, Reczetár Ágnessel, Szakály Magdolnával alakította ki a Képtár intézményi munkarendjét.  

A Vasi életrajzi bibliográfiai sorozatban megjelent Salamon Nándor című kötetet – melyet a Berzsenyi Könyvtár adott ki a Rumi Rajki Műpártoló Kör támogatásával – Prejczer Paula szerkesztette, az anyaggyűjtés szintén az ő munkáját dicséri. A grafikai tervezés Sellyei Tamás Ottó érdeme. A könyvben található életrajzot Gál József helytörténész írta. A kiadvány bemutatóján ő vezette a néhai képtárigazgatóról, művészeti íróról, tanárról szóló kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői felidézték alakját. Cebula Anna, a Képtár mai igazgatója, egykori beosztottként így jellemezte: „Jóságos atya volt az igazgató úr. Mert hozzá fordulni az ember. Óriási tudása volt”. Balogh Péter, a Rumi Rajki Kör elnöke a megbízhatóságát, az udvariasságát emelte ki. Garas Kálmán fotóművész, aki elindította és szervezte a répcelaki Nyitott Tér Galériát, a segítőkészségét, a szakszerűségét, a küldetéstudatát említette. Gál József az elképesztően tisztességes, aprólékos felkészültségét dicsérte. Hozzáfűzte, hogy Salamon Nándor életművének meghatározó részét – az állománygyarapítás, a kiállítás-rendezés és tárlatmegnyitás mellett – a publikációi képezték. Életművének „leltára”, írd és mondd: 1937 tételből áll. A most megjelent bibliográfia 107 olyan lelőhelyet jelöl, ahol az írásai napvilágot láttak. Kiemelkedő fontosságú krónikása volt a Kisalföld s Nyugat-Pannónia képzőművészetének. Munkásságának ékkövei a Kisalföldi művészek lexikona (1988) s annak bővített kiadása, a Kisalföldi művészeti lexikon (2012). 

2014 nyarán, rövid ideig tartó betegségben Szombathelyen hunyt el. Győrben helyezték örök nyugalomra. Szomorú, hogy csak a halála után kaphatta meg a megyei önkormányzattól a Berzsenyi-díjat, s Szombathely városa Kulturális Életmű-díját. Ugyancsak posztumusz díjként „avatták” a Magyar Kultúra Lovagjává. 

Salamon Nándornak oroszlánrésze volt abban, hogy a Kossuth-díjas Szántó Piroska (1913-1998) életművének 130 alkotását Szombathelynek adományozta, s több más, szintén jelentős kortárs képzőművész remekével is gyarapodhatott a Képtár. 

 
Szenkovits Péter