Sztrájk: komoly válságban van a magyar közoktatás
“Szabadon szolgál a szellem,” “Stop oktatás-rombolás” a kockás inges, illetve kockás kokárdás demonstrálók ilyen feliratokkal is hangsúlyozták, hogy változást akarnak. Az oktatás és a gyermekek jövője érdekében szervezték a szerda esti megmozdulást.
Mitre-Károlyi Mária, a Pedagógusok Szakszervezete Vas Megyei Szervezetének az elnöke elmondta, hogy az oktatás az összeomlás szélén áll, nem fogják tudni tanítani a gyerekeket, nincs pedagógus, nyugdíjasok tanítanak, harmad-, negyedéves főiskolai hallgatók. Rengeteg megoldásra váró probléma van az óvodai és az általános iskolai területről.
Több szónok szólt a problémákról. Az első egy nyugdíjas óvónő, akit visszahívtak dolgozni - ő a szakemberhiányról beszélt. Tomposné Sümegi Andrea szerint a legaggasztóbb probléma az óvodapedagógus-hiány, a felmérések is mutatják, hogy alig van olyan intézmény, ahol teljes személyi feltételt tudnak biztosítani a nevelési intézmények vezetői.
A sort egy általános iskolai tanár folytatta. Varga Tamás kiemelte, egymást érik a vadsztrájkok, szolidaritási megmozdulások, az iskolák sorra állnak le rövidebb-hosszabb időre, a pedagógusok már az állampolgári engedetlenséget is vállalják, csak hogy demonstrálják, ami az oktatásban folyik, az nem mehet tovább!
Nagyon komoly válságban van a magyar közoktatás: a következő öt évben 22 ezer fővel kevesebben dolgoznak majd ezen a területen, mint amennyi szükséges lenne. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint ez veszélyezteti a működést, a gyermekmegőrzés szintjére süllyeszti le a közoktatást.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a béreket a diplomás átlagkeresetek 90 százalékára fel kellene hozni, ez legalább egy 60-70 százalékos béremelést takar, és ezt meg kell lépni, mert elszívja a pályáról a fiatalokat. Ma a pályakezdő fiatalok már Romániába járnak át dolgozni, 30 százalékkal alacsonyabb a munkaterhük, és nettó 150 euróval magasabb a fizetésük.
Jelenleg a diplomás átlagkereset hatvan százalékát kapja egy kezdő pedagógus. A munkaterheket is csökkenteni szeretnék, a felmérések szerint most mintegy heti 58 órát kell dolgozniuk a tanároknak.
Totyik Tamás így folytatta: “Annyit sikerült egyeztetni az Európai Bizottsággal, hogy pedagógus béremelésre megszavazott 30 százalékot, amelyet a kormány erre a célra fordíthat egy éven keresztül, és ezután pedig biztosítani kell ennek a forrását, és ebből még pluszban 20 százalékot hozzá kell tenni, tehát a béremelésnek a fedezete megvan.”
Várják a kormánydöntést. A következő nagy esemény március 16-án lesz, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete erre a napra országos sztrájkot hirdet.
Fotó: Nagy Jácint
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.