Isis istennő kultusza a középpontban: megnyílt a TeTT sorozat harmadik kiállítása az Iseumban

A Tiltott, Tűrt, Támogatott, azaz a három T kultúrpolitikája nem 20. századi találmány, már a római korban is létezett - a birodalomban nehezen fogadták el az idegen vallási áramlatokat. Az Isis-kultusz sem volt kivétel, előbb tiltották, majd eltűrték, végül támogatták és terjesztették. Erről szól a TeTT kiállítássorozat harmadik, egyben utolsó állomása.

Németh György ókortörténész (ELTE) elmondta, hogy Augustus nem szerette az egyiptomi kultuszokat, botrányosnak tartotta, hogy állatfeje van egy emberalaknak. Nem támogatta a kultuszokat. Fura módon épp egy őrült császár, Caracalla az, aki nagyon is támogatta már, lehet, hogy úgy érezte, illik a jelleméhez, és akkor Rómában széles körben elfogadták.

Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója kiemelte, hogy ez a kiállítás is a Magyar Géniusz Program része. A vidéki múzeumok között  eddig még nem volt olyan, hogy 3,4 milliárd forint osztottak szét. 

A megnyitón Csapláros Andrea utalt arra, hogy a Magyar Géniusz Program sokat adott Szombathelynek is. Megújult a Szima-malom a skanzenban, új kiállítások valósultak meg, és kutatásra is költhettek. Horváth Soma alpolgármester a helyi géniuszokat emelte ki, akiket a program révén megismerhettünk: Bárdosi Jánost, a skanzen alapítóját, Schrammel Imre keramikusművészt és most Szentléleky Tihamért, aki nélkül nem lenne Iseum. Németh György ókortörténész felidézte az Isis-kultusz gyökereit, és mesélt arról, hogy az istennő Magyarországon Mozart Varázsfuvolájának bemutatója után került be a köztudatba - Sarastro ugyanis Isisről és Osisisről énekel az operában.

Bíró Szilvia régész mellett Sosztarits Ottó volt a tárlat kurátora, ő kalauzolta a megnyitó után az érdeklődőket. Az Iseum gyűjteményéből és más múzeumokból származó oltárkövek, szobrok, pénzérmék, egyéb leletek és leírások mutatják be az Isis-kultusz tárgyak mögött rejlő szellemi-lelki vetületét. Szentléleky Tihamér előtt is tiszteleg a kiállítás, aki 1955-ben kezdte el feltárni az Iseumot. Már korábban sejthető volt, hogy Savariában állt egy temploma az istennőnek, erre utaltak a földből előkerült márvány domborművek. Szentléleky volt, aki először azonosította az Iseumot, és felismerte a jelentőségét: ez a szentély volt a Duna-vidéki Isis-kultusz központja.

A Genius Savariae - Isis a Római Birodalomban és a modern kori Magyarországon című kiállítás egészen 2025. február 24-ig látogatható az Iseumban.

Forrás: SZTV
Fotó: Savaria Múzeum Facebook-oldala