Egy tehetséges, okos és bátor generáció: A Sándorok és Júliák az AGORA színpadán

A Weöres Sándor színház másodjára kapcsolódott be az Ádámok és Évák Ünnepébe: a korábban, Madách drámai költeménye nyomán életre kelt Ádámok és Évák produkcióhoz hasonlóan a Sándorok és Júliák előadás a helyi diákszínjátszó közösségek előadásaiból épült fel úgy, hogy a Szendrey Júlia naplója alapján készült, a költő és hitvese kapcsolatáról szóló nyolc jelenetet hét színjátszócsoport vitte színre. Az idei előadást is Németh Gyöngyi, a Weöres Sándor Színház drámapedagógusa álmodta meg a költő hitvesének naplója alapján. Az Ádámok és Évák ünnepét a Szolnoki Szigligeti Színház indította el évekkel ezelőtt, azóta országos megmozdulássá vált. 

A színház JátsszMa Műhelyének diákstúdiója mellett szombaton színpadra léptek a szombathelyi Művészeti Szakgimnázium diákjai, a kőszegi Árpád-házi Szent Margit-gimnázium színjátszói, szerepelt a Premontrei és a Boldog Brenner János Gimnázium, valamint a Nagy Lajos Gimnázium és a celldömölki Soltis Lajos Színház színjátszócsoportja. 

– Mindig találunk egy-egy témát, amire felfűzzük az előadást, és a témák egyes jeleneteit kiválasztják a középiskolások, hogy melyiket szeretnék, és akkor azon elkezdenek dolgozni – mondta el a munkafolyamatról Németh Gyöngyi drámapedagógus a Szombathelyi Televíziónak.

A diákszínjátszó fiatalok által megelevenedett jelenetek színre vitték Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelmének főbb állomásait (az 1846-os nagykárolyi báltól kezdve, ahol megismerkedtek), és megkerülhetetlenül szóltak a szabadságharc árnyékában szövődő szerelmi történettől elválaszthatatlan kérdésekről: mit jelent a szabadság, mire való a forradalom, és hogyan illeszkedik mindehhez a szerelem – azaz, mit jelképez Petőfi, 200 évvel a születése után, egy mai tizenévesnek. A diákszínjátszók bátran nyúltak a Petőfi-kultuszhoz, s olyan sokszínűen, amilyen maga az ifjúság: a romantika és a fennkölt érzelmek mellett a humor, az önirónia és improvizáció jellemezte a jeleneteket, az ünnepben ott voltak a hétköznapok, s a hétköznapokban az ünnep. 

A Nagy Lajos Gimnázium színjátszóinak előadása  kissé kilógott a szövegkönyvből, mondta el Tóth Eszter, a csoport végzős diákja. A Németh Andrea vezette színjátszókör 11 lányból és egyetlen fiúból áll, így nehéz lett volna az eredeti tematikát, a '48/49-es eseményeket színpadra vinni, inkább a hátttéreseményekre koncentráltak: mit csinálhattak akkoriban a nők? Igy jött a kokárdakészítő kisasszonyok klubja, a női emancipáció kérdése, és, hogy valójában a nők írták meg a nemzeti dalt... így Petőfi sem került bele a jelenetbe, az egyetlen fiú, Kováts, a kokárdavarróklub segítője lett – meséli Eszter. A Sándorok és Júliák előadás célja, hiszen eleve sok benne a fikció, nem az ismeretterjesztés, bár a napló alapján készült jelenetekből új információkat is megtudhat a közönség: a cél inkább, hogy sokszor mókás, új szemszögekből láttatja azt a történetet, melybe egy kicsit mindenki beleunt a patetikus ünnepi műsorok hatására – vélekedik Eszter.

A Petőfi-kultuszt bizonyosan felfrissítő előadásokat láthatott szombaton az Agorába látogató közönség, s mi lehetne fontosabb célja egy ünnepnek, mint jelenvalóvá, maivá tenni, azaz a jelenkor számára jelentéssel felruházni – jelen esetben Petőfi életművét, költészetét. Cél még, s ezt a Weöres Sándor Színház sosem titkolta, minél inkább bevonni a színházi közösségi életbe a jövő nemzedékét. Az előadás után Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház igazgatója és a program egyik fővédnöke beszédében úgy fogalmazott: megható és örömteli, hogy ennyi lelkes fiatalt lát a színpadon, van utánpótlása a színházi szakmának.

Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere és az esemény fővédnöke is köszöntötte a jelenlévőket: – Sokszor kérdezik, hogy milyen város Szombathely. Különböző válaszokat szoktam adni, de legszívesebben azt mondanám, hogy, hát ilyen. Ha ezt be lehetne csomagolni, és megfelelő helyen elő tudnám venni, kinyitni, mondhatnám, hogy ez az, amire igazán büszkék vagyunk. Ez a generáció tehetséges, okos és bátor – összegzett dr. Nemény András polgármester, aki Szabó Tiborral, a WSSZ igazgatójával együtt gratulált a fellépőknek, akik az előadás végén emléklapot és a szombathely Weöres Sándor Színházba szóló belépőt vehettek át. Szabó Tibor, színházigazhatóhoz méltón a Négyökrös szekér című Petőfi-verssel búcsúzott a közönségtől – "Ne válasszunk magunknak csillagot?" – , s kezdetét vette a Petőfi 200 emlékév.

Fotó:Bonyhádi Zoltán

Galéria: szombathely.hu.

.