Az agyagbabától a Barbie-ig: játéktörténeti előadás a Smidt Múzeumban 

Történelmünk, múltunk talán legkedvesebb őrzői a gyermekjátékok, melyek a mindenkori életet tükrözik, képezik le egy csodás fantáziavilágban. A játék egyidős az emberiséggel: őskori gyereksírokból már kerültek elő mini agyagszobrocskák, a Kr.e. 9-8. századból kerekes lovasfigura is, ami gyakorlatilag a játékautó elődje. A hangszerek is régóta vesznek részt az emberek szórakoztatásában: az első ránk maradt furulya medvecsontból készült:  60 000 évvel ezelőtt zenélt rajta tulajdonosa. 

Dr. Hollerné Mecséri Annamária a madársíp eredetéről beszél/Fotó: Nagy Jácint

Az ókori Egyiptomban már kultúrája volt a babázásnak: rongyból és festett fából készült, csodás babák üzennek a múltból, de nagy divatja volt a háncslabdázásnak itt. Indiából, Perzsiából kerekes állatfigurákat őrzött meg az idő, és innen származik az a madár alakú síp, mely ma is fellelhető portéka vásárokban, búcsúkban – szerte a világon.

Az ókorban a táblajátékoknak is kedvvel hódoltak gyermekek, felnőttek: Egyiptomban már i.e. 3500 körül népszerű volt a szenet és az ostábla, kicsit később a Ki nevet a végén? játékhoz hasonló pachisi. Az ókori Görögországban megjelent a Barbie baba „elődje”: vallással összefüggő, mozgatható végtagú babákat készítettek, melyek nem kislány, hanem felnőtt nő alakját mintázták. A jojó népszerűségéről vázaábrázolások is tanúskodnak, a fiúk pedig a lovacskák, karikák, botok, íjak és a búgócsiga bűvöletében élték napjaikat.

Az ókori Rómában a görög játékok továbböröklődtek, fejlődtek: a babák már térdben és könyöknél is mozgathatók, a fa mellett gyakran elefántcsontból készülnek, és a szupertökéletes Barbie-val ellentétben többféle testalkatban, teltkarcsú és sudár változatban is készültek. Népszerűek voltak a babaedények, a fiúknál a labdajátékok, a golyó és a kocka a trend. 

 A népvándorlás korából a felnőttek elfoglaltságait imitáló játékok, fegyverek és edények maradtak ránk, a középkorból több információnk van a témában, hiszen csak Pieter Brueghel 1560-as, Gyermekjátékok című festményén közel 200 gyermek játszik több mint 80 játékkal: az alkotás hasznos forrása a játékkutatásnak. Érdekes, hogy a képen labdát nem látunk, viszont karika, kocka, mozgásos játékok mellett szappanbuborékot fújó gyermekeket igen.

Pieter Brueghel: Gyermekjátékok, 1560.

Az újkorban határozottabban váltak szét a falusi, paraszti gyermekek és az úri gyermekek játékai. A korai munkába állás miatt rövid gyermekkorral bíró parasztgyermekek körében kedveltek és főként elérhetőek voltak a csuhéből, szalmából készült játékok.

A XVIII. századból kiemelendő Nürnberg, az ólomkatona gyártásával, Párizs a XIX. századtól csodás porcelánbabákat adott a módosabb gyermekek kezébe: a század városi nagypolgári családjainak otthonában megjelent a gyermekszoba, ami ugyancsak hatott a játékok történetére.
A Smidt Múzeum két intarziás fabölcsőt őriz, melyeket gróf Batthyány László ajándékozott az intézménynek. A díszesebb bölcsőt a nap, hold galamb, szív, gránátalma szimbólumain túl az élet helyes lépéseit jelképező sakktábla és a csecsemőt óvó-védő állatfigurák díszítik.

Smidt Lajos babaháza saját gyermekkorát ábrázolja/ Fotó: Nagy Jácint

A múzeum egyik legkedvesebb emléke a Smidt Lajos gyermekkorát ábrázoló babaház: a pihenőrészt paraván választja el a tanulás helyétől, s egy játékdobozban gyermekjátékok – kocka, malom, dominó és baba – láthatók.

A biedermeier terem Jókai Mór feleségének, Laborfalvy Rózának virágdíszes játszócipőjét őrzi, a gyermekdivat egyéb kellékeivel. Porcelánbabák csücsülnek elegánsan a bársony karosszékben, biedermeier viseletben: értékes játékok ezek, egykori tulajdonosuk valószínűleg csak a vasárnapi tea után vehette kézbe őket. Az elképzelt világ részei még a mini használati tárgyak, főként porcelánból: neves porcelángyárak készítették ezeket is. 

Porcelánbabák biedermeier viseletben a Smidt Múzeumban/ Fotó: Nagy Jácint

A XX. században a nagy játékáruházak hozták meg az áttörést:1909-ben nyílt meg a Rákóczi és a Dohány utca sarkán Budapest első ötemeletes játékáruháza, a Késmárky és Illés cég tulajdonában álló Árkád Bazár. A Zsolnay kerámiával díszített, impozáns épületben működő üzlet annyira modern volt, hogy földszintjén, míg a gyermekek válogattak, relaxálhattak a szülők a nekik berendezett pihenőtérben.

Az Árkád Bazár Zsolnay kerámiával díszített homlokzata/Fotó: Lechner Tudásközpont

A játéktörténeti előadás végén a részvevők megtekintették a múzeum gyűjteményében lévő játékokat, és szóba került a játékgyűjtési szenvedélye is: Dr. Hollerné Mecséri Annamária intézményvezető elárulta, ő 200 darabos plüssmackó-gyűjteménnyel rendelkezik.

Plüsskutya hímzett órával a Smidt Múzeum gyűjteményében/Fotó: Nagy Jácint

TP