A szombathelyi börtönből verte át a sértettet, aki megadta neki a bankkártya adatait

A tényállás szerint a vádlott 2019. január 28. és 2019. július 1. között a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte szabadságvesztés büntetését. A vádlott 2019. április 22-én reggel – a birtokába ismeretlen módon került – telefonon felhívta a körmendi sértettet és elváltoztatott hangon egy cég alkalmazottjának adva ki magát Gál Tamásként mutatkozott be, és valótlanul arra hivatkozott, hogy a sértett telefonszámát egy számítógépes rendszer dobta ki azzal, hogy amennyiben a szolgáltatóval nem egyeztet adatot, a sértett telefonját letiltják. A vádlott elkérte a sértett telefonszámát, a nevét és a sértett adatait, amit a sértett meg is adott, köztük a bankkártyájának a számát is. A vádlott folyamatosan azt hajtogatta, hogy megszűnik a sértett telefonszáma, ezért kellenek a sértett adatai, és azok ismeretében, a vádlott majd aktíválja a sértett telefonját. A sértett – tartva attól, hogy letiltják a telefonját – megadta a vádlottnak a bankszámlájához tartozó bankkártyájának a számát, a kártya lejárati idejét, valamint CVC kódját is. A vádlott azt is mondta a sértettnek, hogy SMS-t kap majd arról, hogy rögzítették a rendszerben. Néhány perc elteltével azonban a sértett 4 db SMS-t kapott arról, hogy a bankkártyája felhasználásával 4 alkalommal – alkalmanként 15.000 forintot – összesen 60.000 forintot vontak le a bankszámlájáról, ezért a bankkártyát letiltatta. A vádlott ugyanis a sértettől kicsalt bankkártya adatok felhasználásával mobiltelefon egyenleg feltöltést hajtott végre, majd 2019. április 22-én egy hívószámról 45.000 forint összegben indított SMS szerencsejáték fogadásokat, amelyekből 21.000 forintot nyert. A vádlott a nyeremény összegét még aznap az általa ismerősétől előzetesen elkért, a tanú nevén lévő bankszámlára utaltatta. A vádlott arra kérte ezt ismerősét, hogy az utalt pénzt a tanú vegye fel a számlájáról, s azt - minél hamarabb – egy másik személynek adja oda. A tanú 2019. április 24-én a számlájáról a vádlott által utaltatott pénzt felvette, azt azonban nem adta át a vádlott által megnevezett személynek, azt magánál tartotta, amelyet a nyomozó hatóság az eljárás során tőle lefoglalt. A tanú nem tudott arról, hogy a vádlott által a bankszámlájára utalt pénz bűncselekményből származik.

A vádlott a fentiek szerint jogtalan haszonszerzés érdekében tévedésbe ejtette a sértettet, amellyel neki 60.000 forint kárt okozott, amelyből 21.000 forint lefoglalással megtérült.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott a kiszabott szabadságvesztés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.