A SEK az ELTE-család szerves része

–    Köszönthetem úgy, hogy üdv itthon, Szombathelyen?

–    Szombathelyen nőttem fel, édesapám nagy Hali-rajongó. Akár a Hajrá Haladás! köszöntéssel is üdvözölhetett volna.

–    A 2020-as év az ELTE életében biztosan nem volt egy egyszerű történet. Kitört a koronavírus-járvány, a nyáron pedig történtek szervezeti és vezetői változások a Savaria Egyetemi Központnál. Hogyhogy szükség volt ezekre? 

–    Egy négyszáz éves egyetem életében szükségszerűen vannak nehéz időszakok, de éppen a hosszú történelmünk is azt mutatja, hogy meg tudunk birkózni a súlyos helyzetekkel. A járvány kezdetén mintegy 18 ezer kurzust kellett egyik pillanatról a másikra online oktatásra átállítani, ez egy hét alatt az egész egyetemre kivetítve sikerült. Ezek után a teljes tavaszi félévet, a vizsgákat és az államvizsgákat is zökkenőmentesen tudtuk lebonyolítani a virtuális térben. A szervezeti átalakítások is integráns részei egy egyetem életének, folyamatos változásban van egy ilyen nagy intézmény. 2017 óta a SEK nagyon szép eredményeket produkált, az ELTE-család részévé vált. Ez jelentős részben Németh István volt integrációért felelős rektorhelyettesnek az érdeme, aki elvégezte a munkáját. Ennek egyik utolsó mérföldköve volt a nyáron, hogy megerősítettük a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központot (BDPK), mint önálló intézetet. Németh Istvánt más feladatokra szemelték ki a Pannon Egyetemen. Úgy gondolom, a jövőben nincs is szükség integrációs felelősre. 

–    Az utóbbi években folyamatosan csökkent a duális gépészmérnökképzésre jelentkező hallgatók száma. Hogyan lehet majd újra beerősíteni a szakot? 

–    Ezt a csökkenést nem tartom olyan radikálisnak. A tavalyi 31 felvett hallgatóhoz képest most 26-an kerültek be. Ez inkább az országosan is gyenge jelentkezési tendecia következménye. Tanulság: erősítenünk kell a mérnökképzést és több jövőbeli mérnököt a térségben tartatnunk. Erre a partnercégek és az egyetem is nyitott.  A Savaria Egyetemi Központban kilenc százalékkal többen kezdték meg a tavalyihoz képest a tanulmányaikat összességében, az országos majd’ húsz százalékos visszaesés mellett. Ez csodálatos eredmény, amiben a BDPK élen járt – az intézet 325 új hallgatót fogadott. Szombathely a Dunántúl egyik vezető pedagógusképzője. 

–    Lenkai Nóra rektori megbízott lett, Lenner Tibor a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ élére került. Mi a logika az új szervezeti rendszer mögött?

–    A szervezeti struktúra már kialakult. Lenkai Nóra eddig is hivatalvezetőként működött, továbbra is ezt a feladatot látja el. A rektori kabinetnek szüksége van valakire, aki nagy tapasztalatokkal rendelkezik, például rendezvények megszervezése és adminisztratív ügyek menedzselése terén. Hivatalvezető asszony ezeket eddig is nagyon sikeresen végezte el. A BDPK igazgatója pedig intézetigazgatóként lát el majdnem kari színvonalú, vagy kari szervezeti egységnek megfelelő funkciókat.

–    Tavaly új városvezetése lett Szombathelynek. Milyen a viszonyuk velük?

–    Egy felsőoktatási intézménynek a mindenkori kormányzattal és önkormányzattal jó viszonyt kell ápolnia. Úgy gondolom, hogy polgármester úrral az eddigi találkozásaink során nagyon jó hangnemet sikerült kialakítani. A mindenkori városvezetés érzi annak a súlyát, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem jelen van Szombathely városában. A járványhelyzet miatt egy részét kapta meg a SEK az önkormányzat 200 milliós rekord-támogatásának, de elfogadtuk ezt a vis maior, ideiglenes helyzetet. 

–    Gyakran össze lehet futni Önnel a SEK falai között? Van ideje gyakran eljönni a szombathelyi campusra?

–    Rendszeresen járok – ha szabad ezt mondanom – haza. A campuson, Szombathelyen, sőt Kőszegen, ahol egy kis házunk van, rendszeresen felbukkanok.

Csonka Attila