5-6. századi temetőre bukkantak Vép határában

Bővíti telephelyét a Vép határában működő logisztikai cég. Az építkezést május óta a régészek is figyelemmel kísérik, szeptemberben temetőrészletre bukkantak a földmunkák során.  

- Előkerültek az első sírok, akkortól kéthetes etapban 34 sírt tártunk fel, most a második ütemben 19 sírnál vagyunk, tehát összesen 53 sírnál tartunk jelenleg  - mondta el a Szombathelyi Televíziónak Kolonits László, a Savaria Múzeum régésze.

A temető első látásra római temetőnek tűnt, hiszen a téglasírok arra a korszakra jellemzőek, és a szegényes leletanyag is ezt támasztotta alá: bronzfibula-töredék, fésű maradvány, üveg- és borostyángyöngyök kerültek elő a nagyrészt kirabolt sírokból. Az első torzított koponya felbukkanása után jöttek rá, hogy későbbi, 5-6. századi temetkezésekről lehet szó. A népvándorláskorban egyes népeknél szokás volt bandázsolással hosszúkásra formálni a fejet már gyerekkorban.

- Ennek célja valamilyen csoportidentitás kifejezése lehetett, társadalmi csoporthoz való kötődés. Ezt nem tudjuk pontosan. Ami biztos, hogy a Hun Birodalom vezető népének volt egy bevett szokása, ők terjesztették el a divatot. A legpontosabb, ha divatnak nevezzük - tette hozzá.

A divatot a germán népek is átvették. A temetőben jól megfigyelhető egy új, formálódó közösség.Ebben a temetőben azt figyelhetjük meg, hogy tovább él a római hagyomány, a koponyatorzítás pedig a beköltözött népekhez kötődik. Új közösségek jöttek létre a helyi és a beköltözött népek összeolvadásából. Az üveggyöngyök már a restaurátorok keze alatt szépülnek, és az embertani anyag vizsgálata is tervben van.

- Antropológiai vizsgálat lesz, és jó lenne, ha genetikai vizsgálatot is lehetne folytatni, hiszen ez a temető fontos adalék lehet abban, hogy a továbbélő római népesség és a beköltöző germánokhoz kötődő népesség hogyan került egymással kapcsolatba, és hogyan vált egy közösséggé itt a Pannónia nyugati részén. - mondta el Kolonits László.

Időjárástól függően a feltárás még 1-2 hétig tart.

(SZTV)