Vas megye és a békeszerződés: amit Trianon miatt elveszítettünk

Ezt követően a győztes hatalmak azon dolgoztak, hogy az önálló államiságra rákényszerítsék Ausztriát és ezért támogatták Magyarországgal szembeni területi követeléseit. A békeszerződésben megtiltották számára a Deutsch név használatát és a Németországgal való egyesülést, ugyanakkor megkaphatta a többségében németek lakta nyugat-magyarországi határszélt. Utóbbi terület Ausztriához való csatolásának szándéka miatti tiltakozásul tört ki a nyugat-magyarországi felkelés 1921-ben. Az elszakításra szánt települések közül Szomorócot (ma Kercaszomor) és Szentpéterfát visszakapta Magyarország. Végül a trianoni határmegállapítás következtében Vas megye területe 5474-ről 3284 km2-re (60%), lakossága 435 793-ről 252 777 főre (58%) csökkent. Ezáltal Vas a kis területű megyék közé került. Az új osztrák–magyar határt átvezették a Dunántúl legmagasabb pontján (883 m), ahol az Írottkő-kilátó található. Ausztria megkapta a teljes felsőőri és németújvári járást, valamint a kőszegi és a szentgotthárdi nyugati részét, a többnyire vendek lakta muraszombatit pedig az újonnan alakult Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták. Azóta csak az utóbbi muravidéki terület került vissza 1941-től 1945-ig.

Vas megye új határainak kialakításnál sem a vonzáskörzeteket, sem a közlekedési folyosókat nem vették figyelembe és az etnikai szempontok is csak részben érvényesültek. Hisz elvesztettünk magyar többségű községeket (pl. Alsóőr, Felsőőr, Őrsziget, Őrihodos), ugyanakkor határközeli horvát többségű falvak (pl. Csajta, Csém) is kerültek Ausztriához.

A korban a legrangosabb útkategória az állami út volt. Az ókori előzményeken nyugvó Pozsony–Sopron–Kőszeg–Szombathely–Körmend–Zalalövő–Varasd állami utat az új határok egyszerűen felszabdalták, területén 3 állam osztozott. Új nyomvonalat kellett keresni: a mai 86-os Pozsony–Csorna–Szombathely szakasza. A vasútvonalak esetében olyan abszurd helyzetek álltak elő, mint például Kőszeget Sopronnal, valamint Csepreggel összekötő vasútvonalak – az osztrák vasúthálózathoz való kapcsolódás nélkül – Ausztriához kerültek. A Körmendről Németújvárra vezető vaspálya sem csatlakozott az osztrák vasutakhoz. Trianon repülési tilalmat is elrendelt hazánk számára, ez a budapest–szombathelyi légipostajárat és a „légitaxi” leállítását jelentette.

A megyében korábban centrálisan elhelyezkedő megyeszékhely, Szombathely 10 km közelségbe került az államhatárhoz, határszéli város lett. Más vasi városokkal (Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd) együtt elveszítette vonzáskörzetének jelentős részét. Kőszeg kereskedelmére különösen kedvezőtlenül hatott, hogy a már szóba hozott állami utat és három vasútvonalából az említett kettőt közvetlenül a város közelében kettévágta az új határ. Vonzáskörzete Csepreg és Felsőpulya térsége felé lényegében megszűnt. A gazdasági kapcsolatok azonban nemcsak a Vastól elszakított területek felé változtak meg. Jellemtő példa az egyik szombathelyi gyáros esete, aki, hogy korábbi felvidéki ügyfeleivel ismét felvegye a kapcsolatot, 1921-ben elutazott a pozsonyi ipari és kereskedelmi vásárra. Mint külföldinek, nagyon körülményes (behozatali engedély, vámolás stb.) volt a részvétele, ami kedvét szegte és hagyta veszni korábbi ügyfeleit, új megrendeléseit.

Elvesztettük a Lékán található Nádasdy-kriptát, ahol a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételért kivégzett Nádasdy Ferenc nyugszik. Borostyánkő várát, ahol az „angol beteg”-ként is ismert Almásy László Afrika-kutató született. A máriafalvi gótikus templomot, amelynek egyik 19. század végi üvegablakán még ma is olvasható: „Vallási kegyeletből Vas megye közönsége”. A monyorókeréki váruradalmat, a Batthyány család ősi fészkeként emlegetett németújvári várat. Művelődéstörténeti jelentőségű, hogy a Németújváron alapított nyomda 1582 és 1585 között 5 magyar nyelvű könyvet jelentetett meg. A veszteséglistához tartozik a Széchy-család 16. század második felében épített reneszánsz stílusú muraszombati várkastélya, a fürdőjéről neves néhány üdülőközpont: Tarcsafürdő, Sóskút, Szécsénykút és még hosszan sorolhatnánk!

E cikk írásakor arról szóltak a híradások, hogy újraindul a Szombathely–Oberwart és a Szombathely–Eberau autóbuszjárat, valamint újranyitják a Zsira–Lutzmannsburg határátkelőt. A települések magyar neveit egyszer sem említették, pedig Felsőőr még mai is ki van írva magyarul! Trianon centenáriumán – a magyar múlt tisztelete miatt – a magyar helynevek megőrzésére sokkal jobban kellene figyelni!

Dr. habil. Kalocsai Péter

(A nyomtatott hetilapban nyomdatechnikai okok miatt rosszul jelent meg a térkép, ezért Olvasóink elnézését kérjük!)