Súlyos dolgok derültek ki a hazai akkumulátorgyártás jövőjéről

A Magyar Közgazdasági Társaság online konferenciáján a hazai akkumulátorgyártás munkaerőpiaci problémáit tárgyalták, erről a Portfolió írt összefoglalót.

A szektorban alacsony bérezésű, monoton munkakörök dominálnak, amelyeket gyakran külföldi munkavállalók töltenek be. A kutatók szerint ez az iparág nem segíti elő Magyarország pozíciójának javulását a nemzetközi értékláncokban.

Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója szerint a kelet-ázsiai cégek által dominált hazai akkumulátor-értékláncban a következő években 30 ezer ember fog dolgozni. A kormány intenzív beruházásösztönzési politikát folytat, de hiányzik a célzott foglalkoztatáspolitika. A munkaerő biztosítása nehézségeket okoz, amit a cégek magasabb bérekkel, jobb munkakörülményekkel, vagy harmadik országbeli munkavállalók alkalmazásával kezelhetnének, ez utóbbi megoldás kezd gyakorlattá válni. 

A szektorban alacsony bérezésű munkahelyek vannak túlsúlyban, ahol a megélhetés csak túlórákkal és bónuszokkal érhető el. Ha ezek, mondjuk egy betegség miatt, elmaradnak, az alapbér nem elég a napi túléléshez. Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Intézet kutatója szerint az akkumulátorgyártás alacsony hozzáadott értékű, ami nem segíti elő az ország nemzetközi pozíciójának javulását.

Czirfusz Márton tanulmánya szerint a gyártósori munkakörökben túlsúlyban vannak a kékgalléros, betanított munkakörök. 

Éltető Andrea, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatban kiemelte: a kínai CATL debreceni akkumulátorcella-gyártó üzemében is alapvetően operátorokra, betanított munkásokra lesz szükség, hiszen a vezető operátorok, menedzserek kínaiak lesznek, és hasonló tendencia figyelhető meg a hazai akkumulátor-értéklánc többi gyárában is.

A kutató azt is hozzátette, hogy miután az EU-kínai viszony nem felhőtlen, ezért a kifejezetten kutatás-fejlesztésben, innovációban nagyon fejlett kínai gyártók, mint például a CATL, nem fogja európai leányvállalataiba hozni a kutatás-fejlesztést, a központi innovációt. Czirfusz Márton tanulmánya is kiemelte, hogy az addigi tapasztalatok szerint kutatás-fejlesztési tevékenység nem zajlott a magyarországi akkumulátoripari vállalatoknál.

Szombathelyen nem lesz akkumulátorgyár

Szombathelyen a városi közgyűlés határozatot hozott arról, hogy nem szeretne akkumulátorgyárat az ipari parkban. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint minden oké a hazai akkumulátorgyárakkal, csak a szombathelyi önkormányzat kelt hangulatot ellenük. Az Éljen Szombathely! frakció és a városvezetés a külügyminiszter kijelentésére reagálva leszögezte, továbbra is úgy látja, hogy nincs szükség Szombathelyen akkumulátorgyárra, mert:

• fontos számukra a vizeik védelme,
• fontos, hogy a szombathelyi lakosságot semmilyen veszélyes környezeti terhelés ne érje,
• Szombathelynek nincs szüksége arra, hogy az akkumulátorgyár építéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódóan több ezer külföldi munkavállaló települjön a városba

A városvezetés álláspontját osztotta Schiffer András volt országgyűlési képviselő, jogász, az LMP egykori társelnöke is, aki a Mathias Corvinus Collegium szombathelyi vitaestjén azt mondta, "a szombathelyi közgyűlésének nagyon helyes döntése volt, hogy nem akart akkugyárat a városba".

Fotó: az iváncsa SK Akkumulátor gyár madártávlatból, forrás: tervlap.hu