Orbán átrendezné a magyar külkereskedelmi politikát

Hozzátette: a háborút elítéljük, nemet mondunk az erőszakra, és a szövetségeseinkkel együtt vagyunk, a legfontosabb viszont az, hogy kimaradjon az ország háborús konfliktusból. Közölte: olyan döntéseket kell hozni, hogy a háború árát ne a magyarokkal fizettessék meg.

A miniszterelök kijelentette: van már bank (a Sperbank), ami összeomlott, ez volt a leggyengébb látszem kétségtelen, de a magyar bankrendszer stabil. Az eddigi nyitott kapcsolatrendszer, amiben mindenkivel kereskedni tudtunk, most elnehezül a háború miatt, a világ befeszül. Bizonyos korábbi lehetőségek lezárulnak, az egész magyar külkereskedelmi stratégiát hozzá kell igazítani az új helyzethez, a következő napokban ezen dolgozik a kormány.

Mint Orbán mondta, „a zsebünk szerint” is az az érdek, hogy minél hamarabb béke legyen, és a piacok egy részét vissza tudjuk szerezni. A szankciók lényege a miniszterelnök fordulata szerint, hogy „valakit jól bokán rúgnak”, de ez a nyugati szankció nekünk is fájni fog – ha szerencsénk van, kevésbé. A legfontosabbnak azt tartja, hogy az energiapiacot ki tudjuk venni a szankciók közül, mert a gazdálkodóklat kevésbé lehet megvédeni a következményektől. Az az érdek, hogy ne legyen az egekben az energia ára, egyszerűsítette le a kérdést Orbán.

A miniszterelnök ezután rátért a számokra: az Oroszországba irányuló export a kivitel 2 %-át, az Ukrajnába menő export pedig 1,8%át teszi ki, az az alacsony mértékű kitettség kibírható, menedzselhető. Az import nehezebb ügy: a teljes agrárbehozatal 7%-a Ukrájnából (nyersanyag, műtrágya, takarmány), 8%-a pedig Oroszországból jött. Mint Orbán kijelentette, követik a helyzetet az agrárminiszterrel, és reagálni fognak erre.

Orbán szerint a növekvő energiaár beépül másba is, hatással van az árfolyamváltozásra. Ahogy fogalmazott: „a középeurópai valuták libikókára kerültek, csak részlegesen lehet kivonni magunkat ez alól”.

A miniszterelnök felvázolta az új agráripari stratégiát. A stratégia lényege: az agrárfinanszírozásban az uniós és a magántámogatások mellett juttatott nemzeti támogatást az eddigi 17.5%-os arányról 80%-ra emelik. Így 9000 milliárd forint jut az agrárium fejlesztésére, ami háromszor több, mint eddig. Emellett megfordítanák élelmiszeriparban a tulajdoni viszonyokat, azaz a jelenlegi 80-20%-os külföldi-hazai arány helyett az a cél, hogy a hazai tulajdon emelkedjen 80%-ra, a külföldi pedig csökkenjen le 20%-ra. Ha van magyar tulajdonú élelmiszeripar, akkor lesz a magyar élelmiszefogyasztás is, és a boltok polcain 80%-ban magyar termék lesz, tette hozzá Orbán.