Legyetek szeretettel: Szombathelyen is látható a Brenner-film

Zsúfolásig megtelt a mozi – Hildebrand István (1928-2022) operatőrről tavaly elnevezett – nagyterme a Legyetek szeretettel című nyolcrészes televíziós filmsorozat szombathelyi díszbemutatóján. Forgatókönyvíró/rendező: Szilágyi Andor. „A legmegfelelőbb film vetítésével kezdhetjük meg az idei esztendőt, ami azért is fontos a számunkra, mert augusztusban lesz ötven éve, hogy megnyílt a filmszínház”, hangzott el Horváth Zoltánnak, az AGORA Savaria Kulturális és Médiaközpont igazgatójának a köszöntőjében. Elmondta, különleges polgármesteri engedéllyel nyithatott ki a mozi, s dr. Nemény András a polgármesteri keretével járult hozzá ahhoz, hogy a nyolcrészes filmsorozatot három egymást követő hétfőn be tudják mutatni. 

„Büszkeség és fontos Szombathely számára, hogy Brenner János városunk szülötte. Igazi példakép. Persze, hogy ne csak egy kép legyen, hanem elevenen éljen bennünk, ahhoz meg kell találnunk azokat a nyomokat, amik akár bennünk, vagy akár a külvilágban, Szombathelyen vannak, s Brenner János életéhez kapcsolhatók. Aki tudja, tegye ezt meg”, bíztatott ünnepi beszédében Nemény András. „Nem nehéz külső nyomokat találni, hiszen Szombathely életében fontos szerepet játszott a Brenner család. Ha Brenner János mellett csak egyetlen személyt akarnék kiemelni, akkor az a nagyapja, Brenner Tóbiás lenne, aki 1902 és 1914 között városunk polgármestere volt. Neki köszönhetjük többek között a Szily szobrot, a Savaria Múzeumot, ami anno Vasvármegyei Múzeum volt. A saját életemből is találok példát: a Zrínyi iskolát, amit 1910-ben alapított. Több családtagom mellett én is oda jártam. Brenner Tóbiás Szombathely díszpolgára volt. Hogy kicsit átkössem a mába, tavaly a Szent Márton gálán avattuk díszpolgárrá Kovács Sándor püspököt (1893-1972), aki annak idején Brenner Jánost pappá szentelte. Ha további személyes fogódzókat keresek hozzá, azt találom, hogy akárcsak őt, engem is a Ferences templomban kereszteltek meg. Családjaink között van még egy erős párhuzam: apai nagyapám, akit szintén Nemény Andrásnak hívtak, ugyancsak papnak készült. Majdnem abban az időben, 1928-ban született, három évvel volt csak idősebb Brenner Jánosnál. Szemináriumba járt, ő is az Anasztáz testvér nevet kapta a rendben. Végül úgy döntött, hogy nem a papi pályát választja. De az akkori diktatúrában – a külső megítélés szempontjából – ez mit sem számított. S amikor a diktatúra úgy döntött, betiltják az egyházi oktatást, a hitoktatást, nagyapám éppen iskolában tanított. Elvitték, bebörtönözték, mint a Vatikán kémjét. Jó párszor megverték. Ő is fiatalon, huszonnyolc évesen halt meg. Nem feltétlenül ezeknek a veréseknek a következményeiként, de máig tisztázatlan okokból. Így pontosan tudom, mit jelent évtizedes hallgatás egy család életében, mennyi kérdést vet fel. S mennyi kérdés vetődhetett fel a Brenner családban, maradt megválaszolatlanul évtizedeken keresztül. Brenner János gyilkosság áldozata lett. Mégis azt mondom, a válaszokat ne a halálában, hanem az életében keressük! Nézzünk körül ott bent, magunkban! Azt fogjuk észrevenni, hogy az életében sok olyan dolog van, amit ha meglátunk, megérzünk, megélünk, akkor mássá tesz minket. Az emberszeretet, az istenszeretet, a tisztaság. Romlatlanság egy romlott világban. Lelki magasságok, amiket valószínűleg csak ő élt meg. Ugyanaz a derű, és mosoly volt ott Brenner János arcán is, amit egyébként testvérének, Brenner József atyának az arcán látunk ma is. Ezek azok, azt hiszem, amiket ha meg tudunk találni, akkor többek leszünk.” 

Brenner József (1935) Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan nagyprépostja a testvérbátyja meggyilkolását követő időszak eseményeit idézte fel. „Csak ennyi jelent meg az egyik újságban: ’Szentgotthárd mellett meggyilkoltak egy papot’. Még a nevét sem írták le. Utána különleges nyomozás, eljárás következett. Azok nyomoztak, akik gyilkoltak. Testét az államvédelmisek dupla koporsóba tették. Mikor Szombathelyre hozták, a szalézi templomba, nem engedték, hogy a szüleink megnézhessék a halott fiukat. Érthető, hogy miért. Annyira szét volt kaszabolva. Agyonverték, a koponyáját összetörték, a nyakára léptek, harminckét késszúrással gyilkolták meg. Amikor exhumáltuk, akkor láttuk. Sokig beszélni se szabadott róla, féltek az emberek. A képeit elkobozták. A szemináriumban levetették a fotóját. A róla szóló emlékszobrot nem engedték bevinni a templomba.” Brenner József ekként bíztatta a nézősereget: „Tessék megnézni a filmet, épüljenek belőle! Az Isten szeretőknek minden javukra válik. Legyetek szeretettel!”

A 4. és 5. részt március 13-án láthatják, ezen a napon este 8 órától közönségtalálkozó lesz az alkotókkal: érkezik Jámbor Nándor, a Brenner Jánost alakító színész, Soós Viktor Attila történész és a rendező. A 6., 7. és 8. rész március 20-án hétfőn pereg majd a vásznon, Székely János megyéspüspök előszavával.

Brenner Jánost 1957. december 14-éről 15-ére virradó éjjel beteghez hívták. Útközben megtámadták, és 32 késszúrással meggyilkolták. A rábakethelyi káplán halálának körülményeiről, az azzal kapcsolatos nyomozásról szóló alkotást Szilágyi Andor rendezte.