Központosítják a hulladékgazdálkodást is

A lakossági hulladékszállítási feladatokat jelenleg az önkormányzati cégek látják el. A magánvállalkozásokat 2011-ben zárták ki a közszolgáltatásból, azóta csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetnek a szemétszállítást. 2016-ban alakult meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV), amely kiszámlázza a lakosságnak a díjakat, a bevétel egy részéből, jelentős késésekkel, s nem feltétlenül a költségeket figyelembe véve fizeti ki azokat a cégeket, amelyek ténylegesen elszállítják a szemetet. 

Az állam a környezet Alaptörvényben foglalt védelmi szintjének további biztosítása, a közszolgáltatási feladatellátás hatékonyságának növelése érdekében a jelenlegi szabályozási környezet módosításával át kívánja alakítani a hulladékgazdálkodás piacát – ez áll a parlement elé terjesztett törvényjavaslatban. 
Alapvető változás, hogy új koncessziós modellt hoznának létre a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására és koordinálására. Ez azt jelenti, hogy az összes feladatot – a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig – egy magáncég szervezné meg és látná el koncessziós szerződés alapján. A koncesszióra pályázni lehet majd. A koncesszor nem egymaga végezné a munkát, hanem alvállalkozókat vonhat be, hiszen Magyarországon nincs olyan cég, ami egymaga el tudná takarítani az ország szemetét. Mindez azonban azt is jelenti, hogy teljesen megszűnik a verseny a hulladékszektorban. Az új rendszer a tervezet szerint 2023. június elsejével indulna. 

A törvényjavaslat szerint az új hulladékgazdálkodási hatóságot a kormányhivatalok rendszerének szervezeti egységei alkotják. Ennek tagjai – más ellenőrző hatósági hatáskörökkel rendelkező szervekkel együtt – már januártól szigorúan büntethetik a jogsértőket. A jövőben azt, aki jelentős mennyiséget meghaladó – azaz 1000 kilogramm vagy 10 köbméter – hulladékot helyez el illegálisan, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik majd. A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha valaki veszélyes hulladékot, különösen jelentős mennyiségű hulladékot – a jelentős mennyiségű hulladék tízszeresét – helyez el illegálisan, vagy különös visszaesőként követi el a bűncselekményt. 

Az uniós irányelvnek való megfelelés érdekében a tervezet szerint az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltó helyekből álló visszaváltási rendszert vezetnek be, amelyben a vásárló a műanyag, alumínium és üveg csomagolási termékek után visszakapja a csomagolás díját. A javaslat szerint a jövőben az állam meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet azért, hogy a termékek újrahasználata, valamint a termékekből és csomagolásukból képződött hulladék kezelése egy országos, egységes, integrált rendszerben valósuljon meg. 

A szombathelyi önkormányzatnál is megkezdték a törvénytervezet tanulmányozását, tudtuk meg Németh Ákos fenntartható fejlődésért és klímapolitikáért felelős tanácsnoktól. Úgy gondolja, hogy ez a módosítás az újabb átszervezés előkészítését jelenti, ám a valódi munkát a 2023 közepéig még a jelenlegi közszolgáltatók végzik. Ekkor veszik ki majd teljesen az önkormányzatok kezéből a hulladékgazdálkodást. A tanácsnok szerint ezt a lépést semmi sem indokolja, nincs garancia arra, hogy az új rendszer jobban működik majd, mint a mostani.