Veszélyben Erdély föld alatti csodája: elöntheti a víz a parajdi sóbányát

A bányába május elején kezdett beszivárogni a víz a nagy esőzések után, így le kellett zárni azt. A hatóságok akkor különböző megoldásokkal igyekeztek megakadályozni, hogy a Korond-patakból víz kerüljön a földalatti termekbe. Azonban az elmúlt napokban ismét komoly eső zúdult a környékre is (ráadásul az előrejelzések újabb felhőszakadásokat ígérnek), így a bányába ismét ömlik a víz,számolt be a drámai helyzetről a maszol.ro kedden.

Aki nem járt a földalatti világban, annak egy kis ízelítő a helyről - képek pedig itt érhetőek el:

 

Százszor nagyobb vízmennyiség az esők után

Mintegy százszorosa zúdult le a Korond-patakon a szokásos vízhozamnak az elmúlt órákban, emiatt újra nagy erővel tört be a víz a parajdi sóbányába, írja a maszol.hu  hírportál. A bánya üzemeltetői a létesítmény Telegdy-bányarészét igyekeznek megóvni, miközben a kezelőrészleg és a látogatóközpont berendezéseit ki kell menekíteni, ráadásul a külszíni részt is kiürítették, mert veszélyessé vált a terep. Az elmúlt napokban lezúdult eső miatt újra jelentősen megnőtt a Korond-patak vízhozama, ami újra veszélyezteti a parajdi sóbányát – tájékoztatta a Maszolt Nyágrus László, Parajd polgármestere.

Mint a községvezető elmondta: a bánya környékén korábban elhelyezett szigetelő, geotextil nem tudott ellenállni a heves esőzések nyomán lezúduló hatalmas vízmennyiségnek és újra nagy erővel tört be a víz a sóbányába. Szemléltetésként Nyágrus László megosztotta: a Korond-patakon 60 köbméter víz zúdult le másodpercenként, ami a szokásos mennyiségnél több mint százszor nagyobb.

A polgármester nem rendelkezik információkkal arról, hogy mekkora részt öntött el a víz a bányában. A bánya üzemeltetői által küldött átirat szerint jelenleg a létesítmény Telegdy-bányarészét próbálják megmenteni. Ezen felül a kezelő- és látogatórészen igyekeznek megóvni, kimenteni az eszközöket, felszereléseket. Nyágrus László hangsúlyozta: a patak medrében jelenleg semmilyen védekező munkát nem tudnak folytatni a hatalmas vízmennyiség miatt.

Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán hívta fel a figyelmet a helyzet súlyosságára, ami elsősorban a bánya fennmaradását veszélyezteti.

„Ismét ömlik a bányába a víz, a legrosszabb pedig az, hogy mindenki tehetetlen. Ekkora mennyiségű és mértékű vizet nem láttak a helyiek sem az elmúlt 30 évben. Ez oda fog vezetni, hogy pár órán belül a bányát el fogja önteni a víz” – hívta fel a figyelmet a megyei önkormányzat elnöke.

Friss hírek: akár az egész bányát elöntheti a víz

Petres Sándor Hargita megyei prefektus a parajdi sóbányában kialakult helyzetre utalva, ahol a víz ellenőrizhetetlen ütemben ömlik be a tárnákba, kijelentette: jelen esetben a természettel vívott harc elveszett, de biztosította a közvéleményt, hogy a térségben élő emberek nincsenek és nem is lesznek egyedül ebben a küzdelemben, írta kedden a maszol.ro.

„Sajnos elvesztettük a csatát a természettel. A Korond-patak becsült vízhozama a reggeli órákban több mint százszorosa volt a normálisnak, és erre legalábbis az elmúlt 30 évben nem volt példa. Az ár által szállított hordalék pedig szinte helyrehozhatatlanul megrongálta az elmúlt hetekben végzett helyreállítási munkálatokat. A víz olyan sebességgel kezdett visszaáramlani a bányába, amelyet jelenleg nem lehet megfékezni” – fogalmazott Petres egy keddi sajtótájékoztatón az Agerpres szerint.
 

Az újságírók kérdésére a prefektus beismerte, hogy a víz akár teljes egészében elöntheti a bányát a következő órákban. Hozzátette: megpróbálnak a bánya belsejében gátat emelni, hogy legalább a turisztikai övezet egy részét, és a régi fejtési területet, amelyet eddig még nem öntött el a víz, megmentsék.

Kitermelés, gyógyítás, turizmus

A Sóvidék gyűjtőnevet előszőr 1659-ben használták az alábbi helységek kapcsolatrendszerében: Sóvárad, Szováta, Illyésmező, Parajd, Sófalva, Atyha, Siklód, Szolokma és Korond. Ezen a meseszép kistájon található a parajdi sótelep, Európa egyik legnagyobb sólelőhelye. Parajdon a föld alatti bányászat 1762-ben kezdődött, amikor megnyitották a harang („süveg“) alakú József-bányát, Johann Frendl osztrák bányatiszt irányítása alatt.  1864-ben megnyitották a trapéz alakú Párhúzamos-bányát, egyidőben a Nándor-bánya kiszélesítésével. 1898-ban megkezdődött az Erzsébet-kutatótáró kihajtása, a sóhát észak-nyugati felében.

Ami a parajdi sóbánya gyógyítási titkát illeti, itt a klimato- és szpeleoterápia az 1960-as években kezdődött, a régi Dózsa György-bánya bővített kamrarendszerében.  A lengyelországi Wieliczka-i eredményekből kiindulva, az akkori bányaigazgató, Telegdy Károly igazgató, és dr. Veres Árpád körorvos a krónikus léguti betegek föld alatti kezelésével próbálkoztak. 1980-tól a +402m-es szinten rendezték be a kezelési és látogatási részleget, a felszíntől számítva 120 m mélységben. A bányabejárattól 1250 m hosszú tárón vezet az autóbusz útja a szpeleo- és klimatoterápiás kezelésre alkalmas sótermekig. A villanyvilágítással és állandó szellőztetéssel ellátott tágas bányakamrákban játszótér, ökomenikus kápolna, büfé, számtalan ülőalkalmatosság és asztalitenisz teszik változatosabbá a napi kötelező négyórai lent tartózkodást.

Bajban az idegenforgalmi vállalkozások

A bányát a hely saját adatai szerint egy év  alatt megközelítőleg 400 000-600 000 személy látogatja, és a nyári időszakban akár 4.000/5.000 személy is megfordul naponta a hatalmas bányában. A sós vizes strandfürdő szintén vonzza a turistákat, Parajdon éttermek, vendégházak, panziók várják a látogatókat. A szekelyhon.ro portál a napokban arról írt, hogy a parajdi sóbánya bezárása súlyosan érintette a település idegenforgalmát, amely az idén a legrosszabb szezonját éli. A bánya kényszerű leállása miatt több panzió is kénytelen volt bezárni, mivel a turisták hiánya miatt nem tudták fedezni a működési költségeiket. A helyzetet tovább súlyosbítja a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság, amelyek megnehezítik a vendéglátósok helyzetét.

A turizmusból élők számára különösen aggasztó, hogy a turisták száma jelentősen csökkent, és akik mégis érkeznek, kevesebb pénzt költenek, például ritkábban étkeznek éttermekben, és sokan inkább a szálláshelyükön főznek. A külföldi, főként magyarországi vendégek lemondták foglalásaikat, ami tovább csökkentette a bevételeket. A helyiek abban reménykednek, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével javul a helyzet, és a nyár második felében, augusztusban és szeptemberben növekedhet a turisták száma

Kedden este a sóbánya turisztikai részlegét működtető vállalkozó is elhagyta a bányát. Nagy Levente azt írta közösségi oldalán, hogy a vállalkozását elveszítette, amit lehetett, igyekeztek kimenteni.