km/óra
  2025.02.08., szombat  •  Aranka napja
Vadak a városban: fogynak az élőhelyek

Vadak a városban: fogynak az élőhelyek

Mit keres egy vad (vaddisznó, őz, róka) a Sportligetben, a Jáki úti temetőben, a kiskertekben vagy a kukák körül? Akár szép és kellemes élmény is lehetne egy-egy vadon élő állatot közvetlen közelről, a lakókörnyezetünkben látni és megfigyelni, de nem az, hiszen sokakban félelmet keltenek, vagy éppen – akaratlanul ugyan, de – bosszúságot és kárt okoznak. Egy biztos, nem a város a természetes élőhelyük. De akkor miért jönnek az ember közelébe?

 

Egyre többször fordul elő Európa-szerte és Szombathelyen is, hogy a vadak bejönnek a városba. Legutóbb a Csónakázó-tónál kapott lencsevégre valaki egy vaddisznót. De már hódokról, őzekről és rókákról is érkezett bejelentés az önkormányzathoz, vagy tettek ki képeket a közösségi oldalakra. A problémáról az áprilisi közgyűlésen is szó esett, a város a megoldást keresi, ezért kerekasztal-beszélgetésre hívták össze a környékbeli hat vadásztársaság, a rendőrség, a kormányhivatal képviselőjét és a tájegységi fővadászt.


Urbanizálódó állatok


Dr. Nemény András polgármester úgy fogalmazott, a jogszerűség betartásával, a partnerekkel közösen szeretnék a lakosságot megnyugtatni, és mindenki számára eredményes megoldást találni.


Dr. László Győző alpolgármester gyakorló vadászként elmondta: „persze fő az óvatosság, de félniük nem kell az embereknek, hiszen a vadon élő állatok jobban félnek az emberektől, mint fordítva. Szélsőséges eseteket kivéve a vad, amikor megérzi az ember jelenlétét, akkor inkább ő távozik, és kerüli a bármilyen fajta konfrontációt. Ettől függetlenül ez egy fontos probléma. A vadállomány élőhelyének visszaszorulásával egyre inkább urbanizálódik. Jellemzően a patakmedreken vagy beépítetlen területeken keresztül bejönnek főleg a peremkerületi részekbe, sajnos már a belvárosban is találkozunk velük. Megpróbálunk olyan megoldást kidolgozni, hogy ezek az állatok tényleg az erdőn-mezőn maradjanak, mert a város nem a természetes élőhelyük, és valóban lehetnek ebből problémák, szeretnénk erre megoldást találni. Jogszabályi lehetőség lenne akár drasztikus beavatkozásra, de el kell mondani, hogy az éremnek két oldala van. Míg a lakosság egyik fele ezt szeretné, a másik fele pedig az állatok védelmében emel szót. Mindenki számára elfogadható eredményre törekszünk.”


A vasi megyeszékhely lakói láttak már a Berzsenyi téren átkocogó vadmalacot, vagy a kórház környékén rohangáló őzbakot. De olyan esetekről is érkezett bejelentés, hogy kerteket túrtak fel vagy legeltek le a vadak. Leginkább a peremkerületek érintettek: a Csónakázó-tó, az Emlékmű, a Kárpáti Kelemen utca felső szakasza, a Jáki temető környéke. 

 

Büfé a kiskertben

 

Európa-szerte tapasztalható jelenség, hogy a vadon élő állatok a városban keresnek táplálékot, vizet. Erről számos példát sorolt fel a fórum résztvevőinek Turay András, tájegységi fővadász. Az élőhelyek beszűkülése miatt jönnek be a településekre a vadak. Az elmúlt 30 évben a lakott területek nagysága 17 %-kal növekedett. Az erdőgazdálkodók 10-12 évig kerítéssel védik a friss telepítéseiket, a gazdák pedig mezőgazdasági ültetvényeiket kerítik be. A megyében van olyan térség, amelynek 40 %-át bekerítették. A nagyvadállomány mennyisége nem nőtt, mégis sokkal többnek tűnik a számuk, elsősorban azért, mert beszűkült a területük. Az aszályos időszakban az öntözött belterületek egész éven át táplálkozási lehetőséget biztosítanak az állatok számára. Egy-egy elhanyagolt kiskert ideális búvóhely lehet. Az illegális hulladéklerakó vagy a helytelen háziállattartás főleg a rókákat vonzza. A városszéli területeken kisebb vadászati nyomás miatt is nőhet az állomány. A fővadász olyan példát is hozott, mikor valaki etetéssel a közelbe szoktatta a vadat azért, hogy a hétvégére hazatérő unokája láthassa. Aztán, mikor már több vaddisznó jött, és kárt is okoztak, akkor a vesztüket akarta az, aki maga csalogatta oda az állatokat.


Fontos tudni, hogy a város nem vadászterület. A fegyverhasználatra ugyan szigorú szabályok szerint bizonyos esetekben adhat névre és helyszínre szóló engedélyt a rendőrség, de nem ez az elsődleges cél. – hangzott el a fórumon.


Több javaslat is született a betévedő vadak befogására, és arra, hogy miként csökkenthető a belterületre kerülő vadon élő állatok száma. Az élvefogó csapdák biztonságos működtetésére megfelelő helyszín és szakértelem szükséges. Mindezeket a hivatal megvizsgálja. Felmerült, hogy a lakosság maga is sokat tud segíteni a probléma csökkentése érdekében például megfelelő hulladék-, zöldhulladék-kezeléssel, és azzal, hogy nem etetik a vadat. A tájékoztatásra nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Mi a teendő, ha valaki belterületen vadat lát, kinek kell ilyenkor szólni, mi az eljárás menete. Az önkormányzat körbejárja a felvetett javaslatokat és kérdéseket, és ha körvonalazódni látszik a megoldás, akkor újabb egyeztető fórumot hívnak össze – tudtuk meg dr. Károlyi Ákos jegyzőtől.
 

címkék
Savaria Fórum 34. évfolyam 3. szám - 2025.02.07.
Savaria Fórum 34. évfolyam 3. szám - 2025.02.07.
tematikus oldalak
legolvasottabbak
„Mélyen, legbelül tudtam, hogy történt valami velük” – megtörte a csendet a Skóciában eltűnt magyar ikerpár édesapja
A 32 éves magyar ikerpár 10 éve élt Skóciában, 2025. január 7-én, kedden hajnali 2 óra 12 perc körül látták őket utoljára az aberdeeni Market Streeten, a Dee folyón átívelő Victoria hídnál.
Gyászol Lukácsháza: tragikus hirtelenséggel elhunyt Csejtei Péter alpolgármester
Február 1-jén, szombaton 14 órakor vettek tőle végső búcsút a lukácsházi temetőben.
Újabb holttest került elő a skóciai Dee folyóban, ahol eltűnt a magyar ikerpár
Egy másik nő holttestre lelt a skót rendőrség az Aberdeen városában eltűnt magyar ikerpár, Huszti Henrietta és Huszti Eliza keresése közben. A kutatást vezető rendőrfelügyelő szombaton közölte, hogy értesítették a testvérek családját.
Fiatal kapusát gyászolja az NB I-es kézicsapat
Autóbalesetben hunyt el, mindössze 21 esztendős volt.
A dinasztia - kijött a Direkt36 filmje az Orbán-család gazdasági birodalmáról
Az alkotás különösen Tiborcz István, a kormányfő veje gazdagodásának körülményeire koncentrál, és bemutatja azokat a közbeszerzéseket, amelyeket az Európai Unió ellenőrei szabálytalannak találtak. Az anyag feltárja azt is, hogy milyen állami segítséget kapott a ma már luxusingatlanokkal, pénzügyi és logisztikai vállalatokkal rendelkező céghálózat, amelyben a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is aktív szerepet vállal.