Üresen áll a cserkészház: a pályázati feltételek miatt nem adható ingyenes használatba az épület

Az 1930-as évek elején Budapest után elsőként Szombathelyen létesült vidéki cserkész-székház. A várostól kapták a mai Szent László király utcai telket, és közadakozásból húzták fel az épületet. Amikor 1948-ban a cserkészetet betiltották, a székház az övék maradt, mert senki sem foglalkozott a tulajdonjog átruházásával. Az csak 1957-ben szállt az államra, amikor a szovjet hadsereg elhagyta a szomszédos, Kálvária utcára néző laktanya-épületet, és a terület kiürült. A telket a Remix vette használatba, a régi cserkész székházból alakították ki a gyár étkezőjét és kultúrtermét. A cserkészet 1989-ben újjáalakult. Amikor a 90-es évek elején lehetőség volt rá, hogy a civilek állami ingatlanokhoz jussanak, azért nem kérték vissza az épületet, mert abban a hitben voltak, hogy azt lebontották.

Időközben levéltári fényképek alapján sikerült cserkészházként azonosítani a régi Remix-gyárépületet. 2016-ban a szövetség szándéknyilatkozatot írt alá az akkori városvezetéssel, hogy visszakapják elveszített székházukat. Amikor az EPCOS kivonult a területről, az ingatlant jutányos áron megvásárolta az önkormányzat. Állami és uniós pályázati forrásból megépült a vívóterem, az asztalitenisz-csarnok, és elkészült a cserkészház is, ami szinte pontos mása az egykor ott állt székháznak. A két sportszövetség hozzájárult anyagilag a felújításhoz, a cserkészeknek azonban erre nem volt pénzük. Az önkormányzat álláspontja az, hogy a cserkészek használatba vehetik a házat, ha kifizetik a havi 300 ezer forint körüli bérleti díjat. Ehhez jön még a nagyjából 80 ezer forintos rezsiköltség.

– Ha a cserkészek bizonyítani tudják, hogy képesek kifizetni a bérleti díjat – amit muszáj elkérnünk, hiszen a pályázat miatt nem adhatjuk ingyenes használatba az ingatlant –, akkor a bérbeadásnál prioritást élveznek – mondta el Horváth Attila alpolgármester. – Polgármester úr arra utasított, hogy találjam meg a jogi lehetőséget, amivel a cserkészek visszakaphatják a régi otthonukat. A legutóbbi közgyűlésen az ellenzék felvetette, hogy a város adja oda támogatásként ezt az összeget. Ez azonban nem lenne korrekt a Vívó- és Asztalitenisz Szövetséggel szemben, akik sok pénzzel támogatták ezt a projektet, és ennek fejében segítséget kapnak tőlünk a bérleti díjhoz is. A cserkészek nem járultak hozzá a felújításhoz, de ugyanúgy kérik a támogatást a bérlethez. Arra jutottunk, hogy a polgármesteri keretből és a képviselők saját keretéből ez megoldható lenne. 

A cserkészek eddig kétszer ültek tárgyalóasztalhoz az új városvezetéssel, és levélben nyilatkoztak arról, hogy kedvezményes bérleti feltételekkel kérik a cserkészházat.  

– Az előző városvezetéstől ígéretet kaptunk arra, hogy ingyen használatba vehetjük az épületet, egyfajta kárpótlásként, amiért korábban az állam elvette tőlünk. Most azon vagyunk, hogy csökkentsük a bérleti díjat, mert a tagdíjbevételünk jelenleg csupán kéthavi költség kifizetésére elegendő – magyarázta Szár Gyula Gergely, a Nyugat-magyarországi Cserkészkerület elnöke. – Értékteremtő, nem profitorientált ifjúsági mozgalom vagyunk. Nem tudunk piaci alapon működni, támogatásokból, tagdíjakból élünk. Keressük a lehetőséget arra, hogy közösen béreljük a házat olyan szervezetekkel, amelyek illenek az általunk képviselt értékekhez. A Reményik iskolának például szüksége lenne plusz helyiségre, ők partnereink lehetnének, de a pénzügyi lehetőségeik nekik is behatároltak. Támogatókat keresünk, és folytatjuk a tárgyalásokat a városvezetéssel.

A Cserkészszövetség hosszú távú célja, hogy megkapja a székház tulajdonjogát. 

Fotó: Nagy Jácint