Ukrajna nagyon súlyos csapást mért Oroszország stratégiai bombázóira

A legtávolabbi, bejalai légibázis 4000 kilométerre fekszik a frontvonaltól, de a közelebbiek is minimum 2000 kilométerre vannak - Ukrajna szintet lépett az Oroszország belsejébe irányuló megelőző csapások kivitelezésében. 

A művelet során az FPV drónokat mobilkonténerekben szállítottak ki Oroszország mélyére. Ezeket teherautók platójára helyezték, majd a megfelelő pillanatban a konténerek tetejét távirányítással nyitották meg. A drónok néhány kilométert repültek a célpontig, és a fedélzeti kamerák segítségével pontosan találták el a betonon parkoló bombázókat. A támadás idején a személyzet a napi rutinját végezte, így a váratlan csapás különösebb ellenállás nélkül zajlott le, írja az Euronews. 

A szibériai Belaja bázis, az északi Olenya, a rjazanyi Diagilevo és az Ivanovo-Severny bázis egyszerre került célkeresztbe. A támadás következtében a betonon parkoló repülőgépek törzsei kigyulladtak, a X-en közzétett egyik orosz fiók felvételén fekete gomolygó füst és égő repülőgépek látszanak.

A bombázók megsemmisülésével Oroszország hosszú távú légicsapás-képessége (a stratégiai bombázók által végrehajtott mélyrepülő támadások) csökken, míg az A–50 AWACS gépek sérülése miatt a légi korai előrejelző és irányító (légi felderítés/irányítás) képesség gyengül.

A mostani ukrán akció a 2023. szeptemberi, novofedorivkai légibázison végrehajtott dróntámáshoz mérhető. Akkor kamikaze TB-2 drónokkal csaptak le éjszaka, és nyolc orosz Su-24-es bombázót semmisítettek meg. Bár a pusztítás mértéke akkor nem érte el a mostani károkat, a művelet azért vált mérföldkővé, mert az orosz hátországban, a fronttól nagy távolságra elhelyezkedő légibázisra irányult, és hasonló módszerekkel — FPV-típusú drónflottával — közelítette meg a célpontot.

Kristian Åtland, a norvég Védelmi Kutatóintézet (FFI) Ukrajna-biztonság és Oroszország sarkvidéki katonai képességeinek szakértője, a Barents Observernek adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vasárnapi volt a legsikeresebb és legpusztítóbb támadás, amit eddig az orosz stratégiai bombázóbázisok ellen hajtottak végre.

Ezzel a csapással jelentősen gyengült Oroszország hosszú távú csapásmérő képessége. A Tu–95 és Tu–160 bombázókat hagyományosan arra használták, hogy Ukrajna mélyén lévő célpontokra, például Kijevre és más nagyobb városokra légből indított cirkálórakétákat juttassanak el. Az A–50 AWACS gépek sérülése ugyanakkor a légi felderítés és irányítás hálózatát is érdemben meggyengítette, hiszen ezek nélkül nehéz pontosan követni és irányítani a légiteret.

Bár néhány sérült bombázó később megjavítható vagy pótlólag beszerzhető lehet, Åtland szerint a javítás és az újrafelszerelés hónapokat vesz igénybe. Ez idő alatt Oroszország valószínűleg inkább Shahed-drónokra és más, rövidebb hatótávolságú fegyverekre támaszkodik, ami messze kevésbé jelentős stratégiai erőt képvisel.

Az akció szakértői visszajelzése azt mutatja, hogy bár Moszkva hivatalosan csupán annyit ismert el, hogy több légibázist ért támadás, a valóságban a „Pókháló” művelet komoly érvágás Oroszország légierő- és csapásmérő kapacitása számára. Åtland szerint a Kremlnek újra kell gondolnia a frontvonal mögött található támaszpontok védelmét, és megerősítenie a földi légvédelmi rendszereket, hogy a jövőbeli meglepetésszerű támadásokat elkerülje.

Az ukrán közlemény szerint a videófelvételek egyértelműen igazolják a bombázók megsemmisülését. Oroszország azonban csak annyit erősített meg, hogy több légibázist ért dróntámadás, és azt állítja, hogy légvédelme megakadályozta a jelentősebb károkat. A Kreml bejelentette, hogy vizsgálatot indítanak a történtek miatt, és ígéretet tett a védelmi rendszerek megerősítésére.

Borítókép: az egyik légibázis mellett gomolygó füst, amit a Barents Observer OSINT módszerrel azonosított Képernyőkép: SOTA, Telegram