Tüntetés a szabad színházakért: Jordán Tamás is felszólalt a demonstráción

A javaslatot a 444.hu hozta nyilvánosságra,  előbb csak a színházakra vonatkozó részt, aztán hétfőn a többit is. A tervezet öt részből áll:

A kulturális szakágazat irányításáról szóló törvény
A Magyar Nemzeti Kultúrközpont létrehozása
A Virtuózok programjainak támogatása
A Nemzeti Komolyzenei Stratégia alapjai
Az egyes irodalmi ösztöndíjak finanszírozása
 

Változások a korábbi tervezethez képest

Ebből az elsőt hétfőn már be is nyújtották az Országgyűlésnek Semjén Zsolt, aki egyben kezdeményezte, hogy kivételes eljárásban tárgyalják, vagyis akár már szerdán megszavazhatja a kétharmados többség.  Ebben lesz szó a színházak finanszírozásáról, illetve az igazgatók kinevezéséről.

A korábbi változat szerint a kultúráért felelős miniszter vétójogot kapna a színházigazgatók kinevezések és kirúgásának tekintetében az önkormányzati fenntartású színházakban is, azaz nem szakmai bizottságok, még csak nem is a polgármester, hanem a kormány dönthetne. Az új tervezet már egyedi megállapodáshoz köti ezt. Az az önkormányzati színház viszont, amely nem hajlandó megállapodást kötni a kormánnyal a színház közös fenntartásáról, elesik a gyakran több százmilliós nagyságrendű állami kiegészítő támogatástól. (Első ránézésre a módosítás a kormánypárti önkormányzatok kedvéért születhetett, megtörténhet, hogy nem veszik el mindenhonnan a kinevezési jogot, "csak" egyes ellenzéki városok színházaitól.)
Az első tervezet alapján megszűnt volna a független, nemzetiségi és szabadtéri színházaknak eddig járó működési támogatás is (amit nem az egyes előadások létrehozására, hanem a mindennapi működésre lehet költeni). A végleges tervezetben ilyesmi már nem szerepel.
 

A színházakról egyenként köt megállapodást a kormány?

A legvitatottabb kérdésről így ír a 444.hu
 

A parlament elé kerülő verzióból eltűnt a leghangosabb tiltakozást kiváltó passzus, amelynek értelmében a fővárosi fenntartású színházak vezetőit sem lehetne kinevezni Kásler Miklós személyes jóváhagyása nélkül. 
A parlamentnek benyújtott törvénytervezetben az áll, hogy „Ha az önkormányzat az önkormányzati fenntartású színház részére a működéséhez szükséges forrásokat teljes körűen nem biztosítja, az önkormányzat a Kormányhoz közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő a Kormány által rendeletben meghatározott időpontig.” 
A kérelmet a Kormány megvizsgálja, és határozatában dönt a közös működtetésről. 
Ha a Kormány a kérelemben foglaltak teljesítéséről határoz, a közös működtetésről a Kormány határozatának közzétételétől számított 30 napon belül a miniszter és az önkormányzat megállapodást köt. 
A színház közös működtetésére irányuló megállapodásnak garantálnia kell a közös működtetésben működő színház művészeti szabadságát. 
És ezután a jól hangzó mondat után kerül újra elő az igazgatók kinevezésének joga: „A színház közös működtetésére irányuló megállapodásban a miniszter és az önkormányzat a) meghatározza 
– ideértve a vezetői kinevezés módját is – 
az intézmény közös működtetésének és működésének részletes szabályait; b) rögzíti a központi költségvetésből juttatandó támogatás és az önkormányzati támogatás mértékét.”

Vagyis az önkormányzatnak, például a fővárosnak egyesével kell tárgyalnia a fenntartásában lévő színházak támogatásáról és a vezetői kinevezésekről.
A hvg.hu arról írt, hogy a tervezet ellenére Hollik István kormányszóvivő azt mondta egy interjúban, hogy az állam dönti el, ki legyen a színházak igazgatója. 
 

Tüntetés: felszólalt Jordán Tamás is
 

Még mielőtt ezek a változások bekerültek volna az Országgyűlés elé kerülő tervezetbe hétfőn délelőttig negyvenötezren írták azt a tiltakozó petíciót, amely úgy kezdődik: „A kormány a magyar kulturális élet szisztematikus szétverésére készül.” Hétfő este hattól demonstráció kezdődött a Madách téren, több színház pedig a nézőkkel közös tiltakozó szelfiket készített.

A demonstráción felszólalt Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója is.

A direktor az index.hu szerint azt mondta, „ a 90 után születettek csodálkoznak ezen a világon. Én 90 után csodálkozom, hogy még mindig élek. Olyasvalami készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismerettel rendelkező magyar embernek fel kell lépnie. (...) A mai tüntetésen felszólalok közül többen is kaptunk levelet Fekete Péter államtitkártól, miszerint semmi sem igaz azokból, amik a törvénymódosítással kapcsolatban a sajtóban megjelentek."
 

A hvg.hu is idézte Jordán Tamást,  aki szerint minden színpadra lépőnek van vesztenivalója, de a tiszta lelkiismeret miatt mégis fel kell lépni a készülődő módosítás ellen. "A gyávaság a legeslegnagyobb bűn" – idézett A Mester és Margarita című műből. Megköszönte mindenkinek, aki online támogatta a demonstrációt, illetve mindenkinek, aki nem értett egyet vele.

A szombathelyi Weöres Sándor Színházban este negyed kilenckor készül szolidaritási fotó.

Államtitkár:  Nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), nem a kultúráért felelős miniszter nevezi ki a jövőben a színházigazgatókat és nem veszik el a forrásokat a független művészektől

Nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), nem a kultúráért felelős miniszter nevezi ki a jövőben a színházigazgatókat és nem veszik el a forrásokat a független művészektől - jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfői ülésén, ahol a kivételes eljárásban tárgyalt kulturális törvénycsomagot vették napirendre. Erről az MTI a tüntetés kezdete előtt pár perccel kiadott hírében számolt be.

   
Fekete Péter az NKA-t a kulturális élet egyik legerősebb sarokkövének nevezte, amelynek célja a független előadóművészek támogatása. Mint mondta, bezárása még gondolatként sem merült fel, azt pedig a Magyar Művészeti Akadémia vezetője kérte, hogy a forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre.
   

Kijelentette azt is: a kultúrstratégiai intézményekről több tucatszor tárgyalt a tárca a szakmai szervezetekkel, amelyek kérték egy-egy csúcsintézmény meghatározását. Minden szakágból a legerősebb intézményt emelték ki - fűzte hozzá.
   

Az államtitkár a társasági adókedvezmények rendszerének módosításáról szólva az épített örökség megőrzését a kultúra sarkalatos pontjának nevezte. Cáfolta, hogy az államilag támogatott színházi vezetők kinevezésénél vétójoga lenne a miniszternek a jövőben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a múzeumok esetében ugyanakkor ez a gyakorlat él és az ellen még senki sem tiltakozott.
   

Leszögezte ugyanakkor: ha az állam jelentős támogatást ad egy intézmény fenntartásához, akkor kontrollt is gyakorolnia kell felette. Szerinte számos vidéki önkormányzat "farol ki" az intézmények fenntartásából, így ezek vezetői kérték a felelősségi körök tisztázását.
   

A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) többekkel együtt a kivételes eljárás alkalmazásának szükségességét vitatta, emellett károsnak ítélte az előterjesztést, így annak visszavonását kérte. Szerinte a kijelölt kultúrstratégiai intézmények nem az egész kultúrát jelentik, a TAO-módosítás pedig lehetővé teszi, hogy műemlék-felújításra hivatkozva vonjanak ki forrásokat. Úgy ítélte meg, hogy a szakminiszter vétójogot kap az intézményvezetők kinevezésében.
   

Hende Csaba fideszes elnök cáfolta, hogy vétójogot kapna a tárcavezető. Azt mondta: együttműködési kényszer alakul ki, amelyet a támogatás és annak felhasználásának ellenőrzése biztosítása indokol. Azt mondta: a közös működtetést az önkormányzat kezdeményezheti, így annak részletes szabályairól meg kell állapodni.

Bajkai István fideszes alelnök kijelentette: a TAO-forrásfelhasználás kiterjesztését pozitívan értékelte.
   

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint is vétójog az, ha a miniszternek egyetértési joga van kinevezéskor. Úgy ítélte meg, az intézmények azért szorulnak állami támogatásra, mert számos forrást elvettek az önkormányzatoktól.
   

Varga László szocialista alelnök szerint azért nyúlnak bele a kulturális intézmények irányításába, mert októberben a kormányoldal számos helyen veszített az önkormányzati választáson. Több fronton is át akarják rendezni az állami támogatások körét, most a kultúra van soron - vélekedett. Frakciótársa, Szakács László arra várt választ, mekkora bevételkiesést jelent majd az államnak a TAO-rendszer átalakítása.
   

A hétfőn benyújtott, és várhatóan szerdán szavazásra kerülő javaslat meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. A kormány előterjesztése létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amely szakmai alapot adna a kulturális ágazat stratégiai irányításához. Kimondja azt is, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.
     

A javaslat módosítja az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt is. Eszerint az önkormányzat kérheti a kormánytól egy intézmény közös működtetését. (MTI)

Borítókép: A Szabad ország, szabad város, szabad művészet címmel, a szabad színházakért, a kultúra függetlenségéért tartott demonstráció résztvevői a belvárosi Madách téren  MTI/Máthé Zoltán