Térbe foglalt közösség – megnyílt Károlyi István építészmérnök életmű-kiállítása 

55 év, 33 tabló

Károlyi István építész-városrendező (1939–) pályafutása során az ország számos pontján formálta a városképet: Szegeden ő tervezte az MTA Biológiai Kutatóintézetét, Borsodban nevéhez fűződik a miskolci belváros rendezési terve és a kazincbarcikai fedett uszoda, míg Budapesten a VI–VII. kerületi Rendőrkapitányság épülete viseli a keze nyomát.

Mégis, legszívesebben édesapja szűkebb hazájában, Vas vármegyében dolgozott: számos épület kötődik nevéhez Bükfürdőn, ő álmodta meg a szombathelyi Joskar-Ola városrész mestertervét és több épületét, közreműködött az AGORA–MSH rekonstrukciójában, amit most is láthatunk. Munkáiban arra törekedett, hogy alkotásai az angol comfort szó mindkét jelentésének – a kényelemnek és a vigasznak – egyszerre megfeleljenek. A június 19-én nyílt életmű-kiállítás az építészmérnök 55 éves pályafutását mutatja be 33 tablón alaprajzok, látványtervek, fotók és személyes gondolatok segítségével. 

Térbe írt gondolatok

– Az építészet nem csupán falak emelése – hanem térbe írt gondolat, amely mesél rólunk, vágyainkról és arról, hogyan szeretnénk élni – nyitotta beszédét Kelemen Krisztián, tanácsnok, Joskar-Ola városrész önkormányzati képviselője, hozzátéve, hogy ez a kiállítás nem csupán tablók sora egy teremben, ez egy életút lenyomata. Egy olyan életműé, amely több generáció mindennapjaiba épült be.

– Károlyi István neve sokak számára összefonódik a Joskar-Ola lakóteleppel. Több mint 1200 lakás, több száz család otthona, közösségek születésének helyszíne — egy olyan városrész, amit ő álmodott meg és formált valósággá. A tervezés mögött nem csupán szakmai tudás állt, hanem egy mély társadalmi érzékenység is: annak felismerése, hogy az építészet nem csupán falak és tetők rendszere, hanem emberi életformák lehetősége, térbe foglalt közösség – hangsúlyozta a tanácsnok.

– Nemcsak a szakmabelieknek szólnak ezek a tablóképek, hanem mindannyiunknak – folytatta –, mert Károlyi István munkái közt ott vannak az iskolák, bölcsődék, lakóépületek, közintézmények – olyan terek, ahol mindannyian megfordultunk, tanultunk, dolgoztunk, éltünk. Ő az az építész, aki nemcsak a házakat tervezte meg, hanem azokban az emberek életének színterét is. Nem hivalkodóan, nem öncélúan, hanem a köz érdekében, szerényen, mégis rendkívül nagy hatással – mondta el a tanácsnok. 

Szombathelytől Kazincbarcikáig, Szegedtől Budapestig

A kiállítást Sütő Gabriella, Szombathely Megyei Jogú Város városi főépítésze nyitotta meg. Beszédében felidézte, hogyan szövődnek össze életünk történetének szálai: miszerint éppen abban az épületben nyílik Károlyi István kiállítása, melyet édesapja, Károlyi Antal tervezett: a Sportház átadóján a főépítész asszony szülei is jelen voltak.

Kegyelmi szálnak nevezte, hogy a fiúnak adatott meg, hogy felújítsa az apa tervezte épületet, nem engedve, hogy elvesszenek annak korra jellemző értékei: bár anyagi okokból nem épült meg a Művelődési és Sportház színpada, de megújult a homlokzat, a nagyterem és a gépészeti koncepció. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly jelent meg a Károlyi Antal, Savaria építésze című könyv, melynek írója Károlyi István.

Sütő Gabriella végül ismertette az építészmérnök pályafutását, kiemelve egy-egy tervet, pályázatot, megvalósult munkát – az építészmérnök több mint 100 pályázaton indult, ebből 40-en nyert, ennek fele pedig meg is valósult. Szombathelytől Kazincbarcikáig, Szegedtől Budapestig találkozhatunk munkáival: lelkesedése ma is tart, enélkül az alkotómunka nem is elképzelhető – hangsúlyozta a főépítész.

A megnyitón közreműködött Nagylaki Dorottya: J. S. Bach Esz-dúr csellószvitjéből a Bourrèe I. és II. tételét játszotta el. Károlyi István életmű-kiállítása július 10-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében.

Tp

Fotók: Nagy Jácint