A holnapból ma lett - aggasztó tanárhiány az oktatásban

Kérdésünkre, hogy Szombathelyen hány betöltetlen tanári állás van, és melyek a legkeresettebb szakok, a Szombathelyi Tankerületi Központ nem adott választ, csupán ezt közölték: „Folyamatosan zajlanak a pályáztatások és meghallgatások a Tankerület által meghirdetett álláshelyekre. A szeptemberi tanévkezdésre készen állnak az iskolák, a tantárgyfelosztás mindenhol megtörtént, az oktatás mindenhol rendben el fog indulni.”

Nem megnyugtató, hogy mindezek ellenére napjainkban is több mint 40 szombathelyi tanáriállás-hirdetést találunk a neten: keresnek többek közt nyelvtanárt, informatikatanárt, testneveléstanárt, matek- és fizikatanárt, énektanárt, magyartanárt, zenetanárt és gyógypedagógust. A januárban megkezdődő, és több szombathelyi iskolát is érintő pedagógussztrájkok, a sztrájktörvény módosítása után meginduló polgári engedetlenségi mozgalmak után tulajdonképpen nincs min csodálkozni: a petíciókban megjelölt követelések egyikénél sem történt előrelépés, a pedagógusbér-emelés is csupán szóbeli ígéret formájában hangzott el a Kormány részéről. A munkaterhek, a túlórák, a kifizetetlen helyettesítések és a központilag előírt, sokszor használhatatlan tankönyvek, valamint a nem megfelelő infrastruktúra gondjai maradtak. Sőt, a helyzet tovább romlott.

A megkérdezett, pályájukat elhagyó pedagógusok elmondták, hogy elkeserítette őket a sztrájkot követő időszak, főként a tanárok társadalmi megítélése. „Értetlenül és felháborodva állok az előtt, hogy 20-30 éves pályafutásunk után olyan gyermekfelügyelőkként vagyunk a közösségi portálok által definiálva, akik a munkaerőpiacon halálra vannak ítélve, és egyáltalán, menjünk gyárba dolgozni, ha meg akarjuk tudni, mi is az a becsületes, pénzkereső munka” – mondja el egy pályaelhagyó tanárnő, aki szeptembertől a közeli Ausztriában fog dolgozni egy üzletben: – Nem hatalmas fizetésért váltottam, de így legalább az estéimet és a hétvégéimet a gyerekeimmel, és nem dolgozatjavítással töltöm el. Én húsz éve tanítottam, el sem tudtam másként képzelni az életemet. Szerettem a munkám, de ez a rendszer mindent elvett belőle, ami örömet adott.” Úgy tűnik, nem segített az inkább fenyegetésként megélt pintéri „rendvágás” meglebegtetése sem: „Az oktatási intézményekben tapasztalt problémákat sem iskolaőrök, sem bekamerázott tantermek nem oldhatják meg” – nyilatkozza egy pályaelhagyó fiatal férfitanár: – „Elegem lett abból, hogy túlterhelt vagyok, hogy nem számít, ha kiemelkedő eredményeket érek el a diákjaimmal, hogy folyamatosan továbbképzem magam, hogy napok alatt átállok online oktatásra, ha kell, hogy mindez természetes – de kritikát nem fogalmazhatok meg a körülményekkel kapcsolatban.”

És, ha a csalódott pedagógusok után a friss diplomás pályakezdőkben reménykednénk, ezen a téren sem túl rózsás a helyzet. Bár a kormány idén némileg megemelte a pályakezdők bérét, az még mindig nem túl vonzó, és a pályakezdőket az a „betyárbecsület” sem köti még a szakmához, egy-egy iskolához, ami miatt idősebb kollégáik például juttatás híján töltik hétvégéiket osztálykirándulásokon vagy készítenek fel versenyekre munkaidő után, mert fontosak nekik az általuk tanított diákok, szeretett intézményük. 2014 és 2019 között mintegy 30 százalékkal esett vissza a tanári szakon továbbtanulók száma, a végzettségük megszerzése után  sokan el sem helyezkednek tanárként, a friss diplomások egyharmada pedig már az első öt évében új munkahely és hivatás után néz. (A Tankerület arra a kérdésünkre, hogy hány pályakezdő kezdi meg a munkát az idei tanévtől szombathelyi iskolában, nem válaszolt.)

Bár abszurd kincstári ötletekből nincs hiány, az, hogy a Kormány a megoldást a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásában látja, már az örkényi groteszk kategóriáját is kimeríti. Arra a kérdésünkre, hogy mivel teszik vonzóvá a 65 év feletti egykori pedagógusoknak, hogy visszatérjenek egy olyan világba, ahol fiatalabb kollégáik IKT-eszközökkel, a gamification és a digitalizáció hullámain lovagolva próbálnak 21. századi ismereteket átadni egy fiatal generációnak (nem beszélve arról, hogy a 65 egy eleve vitatott, egészségtelenül kitolt határ), a Tankerület az alábbiakat közölte:

„A Kormány jogszabálymódosítása alapján 2022. szeptember 1-től 2023. augusztus 31-ig külön engedély nélkül is foglalkoztathatók a nyugdíjba vonuló pedagógusok, és ezen esetben a korábbi szabályozástól eltérően a nyugdíjukat és a munkabérüket egyaránt megkapják.”

(A pedagógus-szakszervezetek további sztrájkot helyeznek kilátásba, ha szeptember végéig nem tudnak érdemi változásokat elérni a Kormánnyal való megbeszélések során. A szeptember 10-i egyeztetés sikertelennek bizonyult: a 2028-ra kilátásba helyezett bérkompenzációt a szakszervezet méltatlannak ítéli. A diákszervezetek szeptember másodikára tanévnyitó tüntetést szerveznek.)

TP

Fotó: Nagy Jácint